Miniszteri biztos járt a főiskolán

Mint mondta, a számadat mögötti valóság azt is jelenti, hogy huszonegy intézmény keretén belül indul el egy olyan újfajta képzési forma, aminek lényege, hogy a hallgatók közel annyi időt töltenek el iskolában, mint a vállalatoknál:

A vállalatoknál eltöltött idő pluszt jelent, hiszen a duális képzésben résztvevők éppúgy teljesítik az oktatási programot, tantervet, mint a hagyományos hallgatók. Éppen ezért szaktól függően még a 3000 órát is megközelítheti a vállalati gyakorlat. Éppen ez a duális képzésnek a fő előnye, haszna. A munkaerőpiacra tehát már egy tapasztalt, gyakorlott fiatal kerül, amivel elkerülhető az a néhány éves betanulási időszak, ami nem mindig egyszerű. Jelenleg az országban a duális képzésben résztvevő intézmények körében tájékozódom a segítő modellek és struktúrák iránt, amivel segíteni lehet egy-egy esetben az indulást.

A dunaújvárosi főiskola hat szakkal indul ebben a képzési formában.

Arról beszélgettünk dr. András István rektor úrral, hogy melyek a főiskola jelen kihívásai. Továbbá szó esett a korábban is működő duális képzésekről, kooperatív kezdeményezésekről, jövőbeni elgondolásokról egyaránt. Azt gondolom, hogy a főiskola komoly tapasztalatokkal rendelkezik az ipari kapcsolatok jó és magas szinten való menedzselése területén. Számos olyan program van jelenleg is, ami az országban is egyedülálló. Ilyen értelemben az újfajta duális képzés, ami a nappali hallgatók részére is közel annyi vállalati időt biztosít, mint az iskolapadban, jól ráépül az eddigi kooperatív formákra. Nyilván, látni kell azt, hogy egy ilyen óriási vállalati idő erőfeszítést kíván minden benne résztvevőtől: hallgatótól, vállalatoktól, intézménytől. A főiskola rugalmassága, egyéb programokban szerzett tapasztalatok jó alapot teremtenek ahhoz, hogy ez tényleg megvalósuljon, s az intézmény ipari alapú kultúrája tudja majd támogatni a szeptemberben induló duális képzéseket.

Miniszterelnök úr is többször hangsúlyozta beszédeiben az innovációt, Lázár János pedig éppen két napja nyomatékosította, hogy az EU-ból kapott támogatásokat 2020-ig a gazdaság fellendítésére kívánja fordítani a kormány. Összeállhat egy olyan hálózat, amibe a DF is beleillik ezzel az ipari környezetével?

Azt gondolom, hogy ezek a kijelentések eléggé határozott irányba mutatnak, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság számára megfelelő mennyiségű és minőségű olyan szakképzett és képzett, tapasztalattal rendelkezőkre van szükség, akik képesek a globális kihívásokat leküzdeni, kezelni. Jól látjuk azt, hogy Európa, Magyarország gazdasági szereplői mozognak abba az irányba, hogy a versenyképesség kulcseleme a minél nagyobb hozzáadott értékben realizálódjon. Ehhez elengedhetetlen a képzett munkaerő, a duális rendszer éppen ebbe az irányba hat, miként az innovációé is, a KKV-k fejlesztése úgyszintén. Egy helyi gazdaságban működő, erős ipari alapokra épülő főiskola katalizátor tud lenni ebben a szerepben. Illetve, amit látunk, kezdenek kialakulni a szakterületek mentén azok az országos együttműködések (gépipar, járműipar, de más szektorokban is) amiben a Dunaújvárosi Főiskola is részt vesz – amelyben egy-egy szakterület mentén akár országhatáron túl nyúló teljesítményt is fel tudnak mutatni.

Hogy a főiskola mennyiben lesz képes szolgálni a kormány elképzeléseinek megfelelően a gazdasági fejlődés hátterének javítását, arra dr. András István rektor úr válaszolt az elmúlt évek tükrében:

Nem tudjuk elképzelni jövőnket az iparvállalatok nélkül. Mi az alkalmazott tudományok egyeteme, az alkalmazott kutatásokban is a kiválósági címre törekszünk. Ahhoz, hogy ezt elérjük, elemi érdekünk, hogy jól működő ipari partnerkapcsolataink legyenek. Ebben pedig tesszük a dolgunkat, ahogyan eddig, s úgy a jövőben is. Állunk partnereink rendelkezésére, a közös fejlesztésekben is.