Az egyik „disznóölő”
András napja van. A névadó – az ókori halász, Jézus követője, a 12 apostol egyike – személyéhez valamikor ősi szokások kötődtek. A szólás szerint „András zárja a hegedűt” – vagyis farsangig vége a mulatozás idejének.
Más hagyományokról is beszél az etnográfia. A szakrális néprajz legendája, Bálint Sándor írja: szokásban volt, hogy az András-naphoz legközelebb eső ünnepen, advent első vasárnapján tette közzé a pap a plébánia évi népmozgalmi adatait, így az esküvők és születések számát is, amiről a fiatalok arra következtettek, hogy András házasságszerző szent. Így terjedt el az a népi hiedelem, hogy e napon a lányok álmukban megláthatják jövendőbelijüket. Erre utal a följegyzett rigmus: Párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa meg a jövendőbeli párom! Csángóvidéken a farkasveszély ellen éltek különböző András-napi praktikákkal, Klézsében ilyenkor a házak kapuját fokhagymával kenték meg. A legáltalánosabb – és vidékünkön is élő – szokás szerint e nappal kezdődik a disznótorok ideje. Ezért is tapad András nevéhez a „disznóölő” titulus. E ragadványnevet a másik jeles decemberi név viselője, a „hitetlen” Tamás apostol is hordozza.
Pentele a két világháború között igazi disznónagyhatalommá lett: a főváros hús- és zsírellátásában kiemelkedő volt a község szerepe. Hetente 5-6 vagon hízott sertés ment a budapesti vágóhidakra, nyáridőben hajóval is szállítottak. A kupecek a főszezonban megszállták a falut, a visszaemlékezők szerint a vendéglőben ilyen alkalommal valóságos tőzsde működött. A nagygazdaságok a mangalica mellett egyre inkább a gyorsabban hízó és sok húst adó kesedisznóra álltak át. A cselédek is jócskán kivették részüket a disznóhizlalásból, egyikük, az évente tíz malacot is hizlalásba fogott Simon György a városmonográfia tanúsága szerint 1951-ben ilyen szemléletesen fogalmazta meg ennek hasznát: „A hizlalás olyan volt, mint a persely, jobban jártak, mintha csipri-csupri adták volna el külön a sovány süldőt és külön a kukoricát.”
Csak elvétve volt olyan porta Pentelén, ahol nem vágtak disznót adventkor. Aki nem tartott jószágot, arra azt mondták a régiek: az már csak „a maga szegénye”. A disznótorok afféle családi ünnepek is voltak, összejött a rokonság, és nem hiányozhattak onnét a maskurások – a kéregető, játékból kolbászt lopni próbáló fiúk sem.
A tradícióit őrző Dunaújváros most is minden évben megrendezi a hagyományos toros fesztivált.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: Rosti a Restiben – már másodszorra
2025. ápr. 17.
Folytatódott a nemrégiben útjának indított nagyszerű kezdeményezés a Resti Bisztróban, derül ki a DSTV összegzéséből. A Rosti iskola újabb diákja állíthatta ki a műveit az étteremben – az érdeklődők Kajtár Lara munkáiból láthatnak válogatást. Hangkép.
A virágvasárnap varázsa a vegyeskarral (galériával)
2025. ápr. 16.
Ihletett-szép koncerttel lepte meg a közelgő húsvét jegyében a muzsika szerelmeseit a Dunaújvárosi Vegyeskar: a korszakokon, műfajokon át ívelő virágvasárnapi hangverseny helyszíne a református templom volt – ahol immár visszatérő vendégként lépett pódiumra a kórus.
Sándor Frigyes Hét a zeneiskolában: élmények és elismerések
2025. ápr. 15.
Folytatta a szép hagyományt az intézményi közösség, idén is méltó módon ünnepelte névadóját a Sándor Frigyes Zeneiskola. A jövő muzsikusai és művész-tanáraik egész héten át tartó programsorozattal tisztelegtek a jeles zenész, pedagógus öröksége előtt.
Öt kontinens zenészei lépnek fel a Müpában
2025. ápr. 15.
Öt kontinens zenészei lépnek fel a Müpában az év második felében Antonio Pappano karmestertől a zongorista Víkingúr Ólafssonon és a Nyerd meg az életed zenéjét megalkotó Csong Dzseilen át a dzsessz-zenész Diana Krallig.
A Morcheeba nyár után ősszel is jön Budapestre
2025. ápr. 14.
Az idén 30 éves Morcheeba zenekar nyár után ősszel másodszor is fellép Budapesten. A világhírű triphop formáció július 2-i Müpa-koncertje után október 22-én a Barba Negrában is műsort ad.
DSTV: Kiss Kálmán az Utószó sorozatában
2025. ápr. 12.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összeállítása. A közelmúltban helyi alkotó, Kiss Kálmán költő, tanár, a helyi irodalmi élet ikonikus alakja volt az Utószó élő irodalmi antológia vendége a Kortárs Művészeti Intézetben. Hangkép.
Lovagregénnyel a józan ész hírnökeként
2025. ápr. 11.
Folytatódott az Utószó irodalmi antológia. A rendezvény vendége Kemény István többszörösen díjazott költő, író, esszéíró volt. Legutóbbi kötetéről, a Lovag Dulcinea című verses lovagregényéről Gyöngyössy Csabával beszélgetett.