A kommunista diktatúra bűnei nem évülhetnek el soha
A kommunizmus bűneit Nyugaton még ma is sokan mentegetik, maga az Európai Unió is vonakodik egyértelműen elítélni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésén.
Budapesten és több vidéki városban is megemlékezést tartottak február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. A Rákoskeresztúri új köztemető 297-es parcellájánál rendezett ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet.
Fotó:MTI
Ma már nem szokás emlegetni, hogy a kommunizmus - akárcsak a nemzetiszocializmus - a 20. században "a Nyugat szellemi termékeként látta meg a napvilágot", ám "a tőrőlmetszett nyugati gondolat végül nekünk, közép-európaiaknak lett kényszerű osztályrészünk". Eközben a Nyugatnak a kommunizmus megmaradt színtiszta elméletnek, "kéretlen világboldogítók bizsergető szellemi izgalmának" - fogalmazott a kormányfő a köztemető 297-es parcellájánál lévő látogatóközpontban. Hozzátette, a magát haladónak tartó nyugati értelmiség sok tagja, művészek, írók, politikusok lelkesedve dicsérték a népirtó kommunista diktatúrát. Nehéz elhinni, hogy nem volt nyilvánvaló, a szovjetek rabszolgamunkára viszik azokat, akiket osztályellenségnek vagy bármely okból veszélyesnek gondolnak - mondta Orbán Viktor. Kiemelte, hogy az EU is vonakodik egyértelműen elítélni a kommunizmus bűneit, amit a 21. században nem magyarázhat és nem menthet a baloldali pártszimpátia vagy pártbarátság. Mindez arra vezethető vissza - magyarázta -, hogy míg a nácizmus bűnei felett ítéletet mondott a nemzetközi katonai bíróság, addig a kommunizmus bűncselekményeiről a rendszer bukása után a szabad világ képviselői nem hirdettek hasonlóan szigorú ítéletet. Szerinte Európának ma nem véletlenül rossz a lelkiismerete, amikor a kommunizmus bűneiről van szó. Közép-Európában azonban "még negyedszázad elteltével is emlékszünk, milyen a zsarnokság, amely ott van mindenhol" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Szavai szerint a kommunizmus velünk élő múlt, "úgy tartozik hozzánk, mint egy régi heg, amely a gyógyulás után is időről időre sajogni kezd". Mint fogalmazott, a 298-as, 300-as és 301-es parcella olyan "időkapszulák kódszámai", amelyek magukba zárták a kommunista diktatúra brutalitását. Olyanok nyugszanak ezekben, akiknek még az emlékét is el akarták törölni a kommunisták, ahogyan feledésre ítélték azokat is, "akiket felszívott a Gulág szigetvilága" - mondta. Az emléknap azonban a bizonysága annak, hogy a kommunista diktatúra bűnei nem évülhetnek el soha - tette hozzá. "Ma Magyarországon szabadságban és biztonságban élünk, van magunk választotta, reménnyel kecsegtető jövőnk, szemben a diktatúrával, amelyben csak lefojtott életerők voltak és bedeszkázott égbolt" - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, a magyarok megértették, csak akkor lehetnek szabadok, ha soha többé nem mondanak le a szuverenitásukról.
Dr. Galambos Dénes, térségünk országgyűlési képviselője elmondta, 2000-ben fogadta el az Országgyűlés azt a határozatot, amelyben február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította, a közép- és kelet-európai országok közül elsőként. Azért választották ezt a dátumot, mert 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, miközben országgyűlési képviselőként mentelmi jog illette meg.
- Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé, amely a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítésével, az FKGP feldarabolásával járt, s egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt- mondta dr. Galambos Dénes.
Körülbelül egymillió kelet- és közép-európai polgár lehet a kommunizmus áldozatainak a száma, akik kivégzés vagy a kényszermunkatáborban töltött szenvedés miatt veszítették életüket. Ezen kívül sokak vannak olyanok, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg.
A kormány 2013-ban rendeletet hozott a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról. A 2015-ös évet a hetven évvel ezelőtt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, amely szintén a mostani megemlékezésekkel együtt zárult február 25-én.
A rovat további hírei: Közélet
Nekünk milliárdokba kerül a szolidaritás kérdése
2025. feb. 20.
Február 11-én vált hivatalossá, hogy Dunaújvárosnak a 2025-ös esztendőben 1,72 milliárd forint szolidaritási adót kell fizetnie. Ez az összeg azt is jelenti, hogy minden dunaújvárosinak 41 ezer forintot kell fizetnie, fejenként.
Szépül a Szalki-sziget környéke is
2025. feb. 20.
A Duna vizének természeti adottságai páratlan lehetőségeket rejtenek. Dunaújváros igazán szerencsés helyzetben van, hiszen biztosított egy olyan ingyenes vízparti terület, ahol egy kicsit ki lehet szabadulni a város zajából. Mezei Zsolt általános hatáskörű alpolgármester számolt be a Szalki-sziget közeljövőben megvalósuló csinosításairól.
"Ragyogj, Képem!" – az elfogadás pályázata
2025. feb. 20.
Az autisták világnapja alkalmából hirdetett nyílt rajzpályázatot diákoknak a Jószolgálati Otthon Közalapítvány. A téma az elfogadás, az alábbiakban a kiírás mellett a pályázat koncepciójáról, hátteréről is olvashatnak. Felhívás.
A szakszerű segítség életeket menthet
2025. feb. 19.
Tudni kell jól segíteni a rászorulóknak. Sajnos Dunaújváros utcáin és közterületein is sok fedél nélküli ember él – ez a helyzet senkinek sem ideális. Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester szerint a szituációt több oldalról kell megközelíteni, a megoldás pedig szociális szakemberek segítségével születhet.
El a kezekkel a kompetenciaméréstől!
2025. feb. 19.
Súlyos kritikával illeti, összességében elhibázottnak tartja a Belügyminisztérium új javaslatát a kompetenciamérés felvételibe történő beszámításáról a Civil Közoktatási Platform (CKP).
Az ötödik ciklus a közgyűlésben, negyven év az MMK-ban – végig a köz javára
2025. feb. 18.
Szántó Péter népművelőként kezdte a pályafutását, ráadásul a történelmileg ikonikus Vasmű Klubban, majd negyven esztendőt töltött az MMK-ban, és személye évtizedekig meghatározó volt a város kulturális életében. Kulturális feladatai mellett a közéletben a mai napig jelen van, tavaly októberben az ötödik képviselői ciklusát kezdte.
DSTV: figyelni kell a testünkre
2025. feb. 18.
Rengetegen küzdenek emésztési problémákkal napjainkban, derül ki a DSTV összegzéséből. A megsokasodott intoleranciák és allergiák okait érdemes keresni, de a dietetikus arról is mesél, mi a különbség a tünetek között – és mire kell ügyelni diéta esetén. Hangkép.