Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

1986: május elseje, atomfelhőben

Várkonyi Balázs - 2017. május 1. 8:40

A szovjet hatalom legfelsőbb szintjén 1966-ban megszületett egy döntés: építsenek Csernobilban nukleáris áramtermelő művet. Rohamtempóban megindult a tervezés. Négy év múlva kezdődtek a mélyépítési munkálatok.

1973-ban kitűzték a határidőt: az erőművet 1975-ben üzembe helyezik. De nem helyezték… Az építkezésen hiába vezették be a három műszakos munkarendet, hiába volt a kapkodás – csak két éves késéssel, 1977-ben sikerült az 1-es számú reaktorblokkot szolgálatba állítani. Hét év múlva aztán már négy blokk működött. És eljött az 1986-os év tavasza.

Április 26-án bekövetkezett a katasztrófa. A központi szovjet hírügynökség azonnal világgá röpítette a hírt: „Ma, hajnali 1 óra 23 perckor hatalmas robbanás rázta meg a Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű 4-es reaktorát. A gőzrobbanás következtében tűz keletkezett, ez újabb robbanások sorozatát indította el, és bekövetkezett a nukleáris olvadás.”

Nos, mindez nem igaz, ez egy általam most kreált álhír – az igazság: a szovjet hírügynökség semmilyen drámai vészközleményt nem adott ki. A vezetők titkolták a katasztrófát. De nem sokáig tehették. Svédországban rövid időn belül radioaktív felhőket észleltek. A szovjetek a kényszerűségből kiadott első jelentésben aztán bagatellizálni igyekeztek a balesetet, és egyszerűen csak Csernobili Erőműként említették a katasztrófahelyszínt – a korábbi nevéből szemérmesen kiradírozták Lenint. A legendán halála után évtizedekkel se eshetett mítoszromboló folt…

Pripjatyban, a háttérvárosban a robbanás után kitört a pánik. A szabadnapos munkások azonnal menteni indultak. A húsz kilométerre fekvő falu, a virágzó mezőgazdasági központ, Ditytki lakói is hallották a robajt, látták a tűz fényét, de vezetőik még két nap múlva is azt mondják nekik: csak egy raktár ég.

A magyar közvélemény ekkor még semmiről sem értesült. A katasztrófát követő délelőttön a Központi Fizikai Kutatóintézet néhány bátor munkatársa vállalta a kockázatot – az egzisztenciájukat veszélyeztetve fővárosi és vidéki tanintézményeket hívtak föl utcai telefonfülkéből, figyelmeztették a nevelőket, hogy a gyerekeket ne engedjék a szabadba. A suttogó propaganda megindult. Két nap múlva a Magyar Rádió az esti hírműsorában a BBC jelentésére hivatkozva tudatta a tényeket. Másnap hajnalban a felső vezetés letiltotta a további híradást, az esti szerkesztőt megbüntették. Később, amikor már nem lehetett tovább titkolózni, azt a „megnyugtató” információt közölték, hogy a szovjetek urai a helyzetnek, senkinek nincs félnivalója, bármit lehet enni, inni, és nem veszélyes a szabadban tartózkodni.

Így történhetett meg, hogy május elsején a félretájékoztatott emberek minden településen felvonultak, a ligetekben ették a virslit és itták a Kőbányai sört – majálisoztak. Emlékezetes ünnep volt…

A rovat további hírei: Kultúra

Nagy László nyomában a József Attila Könyvtárban

Nagy László nyomában a József Attila Könyvtárban

2025. okt. 20.

"Öntörvényű konok csillag" – ezzel a címmel rendeznek a Nagy László 100 emlékév keretében irodalmi estet a József Attila Könyvtárban kedden délután. 

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Csillagokban bízva"

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Csillagokban bízva"

2025. okt. 19.

A nápolyi asztrológusnak, Lucianának megvan a biztos módszere arra, hogy ügyfeleit hozzásegítse vágyaik teljesüléséhez. Cosodás filmmel folytatódik a Szabad Szemmel sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden.

DSTV: találkozás a gyermekkönyvtárban

DSTV: találkozás a gyermekkönyvtárban

2025. okt. 19.

A gyermekkönyvtárban is sok-sok elfoglaltságot rendeztek az Országos Könyvtári Napok színes programsora keretében, derül ki a DSTV összegzéséből Először fogadták például Schmöltz Margit írónőt, aki az alkotás műhelytitkaiba is beavatta az ifjú könyvbarátokat. Hangkép.

Tiszta forrásból – Ravasz Erzsébet elfelejtett öröksége a festészet napján

Tiszta forrásból – Ravasz Erzsébet elfelejtett öröksége a festészet napján

2025. okt. 18.

A festészet napja október 18. – az alkalomból Pásztor Bertalan 2002-ben született írását közöljük, amelynek fókuszában a kivételes tehetségű, ám jelentőségéhez mérhető elismerést sem életében, sem 1991-ben bekövetkezett halála óta nem kapott helyi alkotó, Ravasz Erzsébet életműve áll.

DSTV: így látták a filmfesztivált

DSTV: így látták a filmfesztivált

2025. okt. 16.

A programról már olvashattak, most itt a DSTV összegzése a 70. Országos Függetlenfilm Fesztivál eseményeiről. A seregszemlén 45 alkotás versengett a Kultik Moziban – a vetítéseket követő szakmai értékeléseknek a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) adott otthont a közelmúltban. Hangkép.

A Magyar Nemzeti Galériában lép közönség elé a Viadana

A Magyar Nemzeti Galériában lép közönség elé a Viadana

2025. okt. 15.

Ősbemutatóval, valamint gyermekkari közreműködéssel színesítik a fővárosi "matinékoncert" programját vasárnap délelőtt; a nagy tavaszi visszatérés után újabb komoly mérföldkő előtt áll a Viadana Kamarakórus.

Emléktárlat a Rosti tantermi sorozatában

Emléktárlat a Rosti tantermi sorozatában

2025. okt. 14.

Feltóti Sándor emléke előtt tiszteleg az a bemutató, amely egyúttal évadnyitója is lesz a gimnázium Tantermi tárlatok a Rostiban című sorozatának; csütörtökön várnak minden érdeklődőt.