Európa az életformáját veszítené el a kereszténység nélkül
Egy felmérés szerint Európa egyes országaiban tíz százalék körülire csökkent a hitüket gyakorlók aránya. A Hír TV Terc című műsorában Földi-Kovács Andrea szakértőkkel arról beszélt, mit veszítene Európa azzal, ha elszakadna a keresztény gyökereitől.
Egy felmérés szerint a kontinens egyes országaiban - Belgiumban, Finnországban és Észtországban - tíz százalék körülire csökkent a hitüket gyakorlók aránya. Magyarországon is kifejezetten alacsony a hitüket rendszeresen gyakorlók száma, 17 százalék. A listát nem meglepetésre Lengyelország vezeti, 61 százalékkal, mögötte pedig Románia áll.
A Hír TV Terc című műsorában Földi-Kovács Andrea az európai kereszténység jelentőségéről beszélgetett Osztie Zoltán atyával. Az interjúban a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa kijelentette:
„Olyan, hogy elvesszen a kereszténység, annak az esélye nincs meg. Nem fordulhat elő. Egyetemes eltévelyedés a keresztény hittől, kultúrától, vallásos élettől nem következik be többet az emberiség történetében.”
Molnár Attila Károly eszmetörténész ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy "Európának az a sajátossága a többi kontinenssel szemben, hogy ez a legkevésbé vallásos kontinens."
Földi-Kovács Andrea azon kérdésére, hogy mit veszítene Európa azzal, ha teljesen elveszítené a keresztény gyökereit vagy elszakadna a keresztény gyökereitől Molnár Attila Károly kijelentette:
"Európa az egész életformáját elvesztené."
Az eszmetörténész azt is hozzátette, az egész fogalom és értékkészletünk ebből az európai hagyományból nőtt ki. Olyan mintha az egész kultúránktól, nyelvünktől meg akarnánk szabadulni.
Gyorgyovich Miklós saját kutatási adataikra hivatkozva azt mondta: "egyre kevésbé utópia ez a helyzet, bár még messze vagyunk tőle, de ez az egyházias, intézményes kereszténység valóban egyre kiveszőben van."
A Századvég Alapítvány kutatója arra a kérdésre, hogy maradhat-e ebben a vallástalan állapotában Európa azt válaszolta: viszonylag kevés a nagyon vallástalan ember.
„A magyar népesség egyhatoda tekinthető olyan szempontból vallásosnak, hogy egyháziasan éli meg a vallásosságát. Ebből a katolikusok csak 11-12 százalék, de van egy köztes réteg, amely azt mondja, hogy az egyház nem, de Isten igen."
A Hír TV Terc című műsorában arról is szó volt, hogy feminista és abortuszpárti tüntetők léptek fel a a Családok Világkongresszusa rendezvény ellen Veronában.
- hirtv.hu -
A rovat további hírei: Közélet
Folyamatos együttműködésben a fejlődésért
2025. júl. 24.
Személyesen üdvözölte Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester Vass Zoltánt, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara nemrég megválasztott elnökét. A találkozó középpontjában a város gazdasági helyzete és a kitűzött célok álltak. A megbeszélás híre és az elnöki interjú itt!
Az energiaválság több dologra rávilágított
2025. júl. 23.
A cím magáért beszél – nem is olyan régen az ország legtöbb intézménye egyik napról a másikra azzal szembesült, hogy a hóvégi számla összege a sokszorosára növekedett. A hétköznapokban energiafüggésben élünk, ám gondos tervezéssel, nyugat-európai jó példákkal sokat javíthatunk a helyzeten.
"... jó a gyereknek, jó a mamának és a papának"
2025. júl. 23.
Dunaújvárosban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell messzire mennünk, ha kikapcsolódásra vágyunk. Olyannyira nem, hogy a nyári melegben számos lehetőség áll a rendelkezésünkre: működik az élményfürdő, nyitva az uszoda, elérhető a szabadstrand.
Gyászol a város, elhunyt Almási Zsolt
2025. júl. 22.
A város hivatalos honlapján látott napvilágot a megrendítő hír az első szabadon választott polgármester, Dunaújváros díszpolgára haláláról. Nyugodjék békében! A nekrológ mellett Pintér Tamás polgármester személyes hangú búcsúját is közöljük.
DSTV: tájékoztató a pályázatokról
2025. júl. 22.
A beszámoló már szerepelt hasábjainkon, most itt a DSTV összegzése arról, hogy az Európai Unió által finanszírozott pályázatokról tartott sajtótájékoztatót Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester. Mint hangsúlyozta, ezek a források kulcsfontosságúak a város jövője szempontjából.
Városi vadvirágos parcella: az élő példa
2025. júl. 20.
Visszatérő téma hasábjainkon a városi közterek „visszavadításának” gondolata – ezúttal egy, pontosabban rögtön kettő kertvárosi példával szolgálunk. A kiégett gyepes területekkel szemben valódi alternatívát kínál a biodiverz, vadvirágos parcella – máris mutatjuk, hogyan.
Vasmacskák – összefogás a gyári kolóniákért
2025. júl. 19.
Mindig is tudni lehetett, hogy a vasmű területén kolóniákban élnek macskák – gondozásukat az ott dolgozók önkéntesen vállalták. Ellátták őket élelemmel, a szerencsésebbek otthonra is találtak a vasműsök között, a kevésbé szerencsések pedig a gyár területén éltek. A tömeges elbocsátással az négylábúak sorsa kilátástalannak látszik – ám van valaki, aki igyekszik megtalálni a megoldást.