Dunaújváros Hetilap

Hosszú volt az út a nagy földcsuszamlástól a rendszerszintű partvédelemig

doszerk - 2022. március 16. 9:17

Az 1964. február 29-én bekövetkezett földcsuszamlás óta beszélhetünk Dunaújvárosban partvédelemről. 1968-ban megalakult Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzem, amely – bár azóta más néven – a mai napig ellátja a várost érintő partvédelmi feladatokat, és óvja az itt élőket. 

Ismert tény, hogy a Vasmű és a város tervezésekor és építésekor nem vették figyelembe a terület geotechnikai viszonyait, így történt, hogy Dunaújváros egy löszfennsíkra épült. A lösz porózus, erózióra érzékeny, nem homogén anyag, ami víz hatására roskad és tömörödik. Ez alatt a réteg alatt egy vastag, kemény agyagréteg található, melyen a lösz – különösen magas talajvízszint esetén – könnyedén megcsúszhat. 

Csúszások, rogyások korábban is

Erre az igencsak instabil talajszerkezetre épült a Vasmű és Dunaújváros is, annak ellenére, hogy már az 1950-es évek előtt és után is történtek időnként csúszások és rogyások a területen. 
1964. február 29-én azonban egy katasztrofális mértékű földcsuszamlás következett be. A radari magaspart egy 1300 méteres szakaszon megroskadt a Duna felé. Ezen a területen futottak azok az 1000-1200 mm átmérőjű csövek, amelyek a Dunából a Vasműbe szállították a gyár üzemeltetéséhez szükséges vizet. A csövek kettészakadtak, a Vasmű I. számú szivattyútelepe pedig közel 30 métert csúszott a Duna felé. A propellerkikötő hídja és épületei tönkrementek, a szakadópart szélén lévő ideiglenes épületek a mélybe zuhantak a közművekkel együtt. Az omlás következtében 7 millió köbméter föld csúszott bele a Dunába. Bár súlyos anyagi károk keletkeztek, emberéleteket nem követelt az esemény. Ekkor rendelték el a védelmi rendszer kiépítését, amelynek szükségességét az egy évvel későbbi események is megerősítették. 
1965-ben a kórház mögötti szakasz is megcsúszott, és kritikus helyzet alakult ki a Barátság városrész mögötti szakaszon is, ezúttal már emberéleteket is veszélyeztetve. 
A kiépülő partvédelmi rendszer Európa-szerte egyedülálló, több elemből áll össze, amelyen egy, kifejezetten erre a célra létrejövő kormánybizottság dolgozott. A tervezési folyamatot számos vizsgálat, tanulmány és vita előzte meg, az elkészült tervek megvalósítására 600 millió forintot biztosítottak, ami abban az időben rendkívüli és egyedülálló összeg volt. Viszonyításképp, ekkor az átlagkereset havi 2000 Forint volt.

Tereprendezési egyszeregy

A partvédelmi rendszer egyik pillére a tereprendezés volt. Az öböltől a Radarig, mintegy 3 kilométer hosszú szakaszon lépcsőzetes, teraszos kialakítást kapott, amit idővel a városi partszakasz alatt rézsűssé alakítottak. A teraszok aljában vízelvezető árkok találhatók, így a víz ezeken az árkokon keresztül folyik el, nem a talajba szivárog, így csökkenti a talaj erodálódásának kockázatát. Ebben az időszakban 22 kilométer hosszú árokrendszert alakítottak ki a védett terület egészén. A teraszok füvesítésénél és fásításánál szempont volt, hogy olyan növényeket ültessenek a területre, amik segítik a lösz megkötését. 
Bár a tereprendezés hatására csökkenteni lehet a talajba jutó víz mennyiségét, ez közel sem elégséges ahhoz, hogy biztosítsa a löszös talajt, folyamatosan figyelni kell, hogy a talajvíz mennyisége ne lépje át a kritikus határt. Ez a feladat adja a partvédelem másik pillérét, amely a talaj víztelenítését szolgálja.
8+1 csápos kutat hoztak létre a Felső-Duna part teljes szakaszán, melyek napi 1000-1100 köbméter vizet szivattyúznak ki a talajból, amely aztán a Szabadstrand vizét frissíti. Ezek a kutak víztelenítik a város alatti talajt, míg a radari terület alatt kiépítették a szivárgó tárót, ami a Radar alatti és a Vasmű vízszállító csövei alatti terület víztelenítését szolgáló, 800 méter hosszú alagútrendszert jelenti. Az alagutat minden nap ellenőrizni kell, az ott összegyűlt vizet a Dunába vezetik vissza. 
A zöldterület rendezése és a csápos kutak illetve a szivárgó táró üzemeltetése mellett a partvédelem munkatársai a kezdetek óta figyelik a talaj és a vízszint állapotát.

Folyamatos ellenőrzés

A Duna-parton sétálva számos, a földből kiálló kék kutat láthatunk, ezek a monitoring kutak. Ezeken keresztül ellenőrzik a partvédelmet ellátó munkatársak a talajvíz és a rétegvíz elhelyezkedését, valamint a vízszínt földalatti változását. Ezekből az adatokból éves jelentések készülnek. A kék kutak mellett fehérre festett, piros hegyű csövekkel is találkozhatnak a Duna-parton sétálók, ezek az ún. geodéziai mérőpontok, ezen pontok geodéziai mérésével tudják ellenőrizni a talaj esetleges mozgását. A telepítésük óta nem tapasztaltak elmozdulást, ebből látszik, hogy a csápos kutak és a táró megfelelően teljesít. 
A Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzem feladata volt a monitoring kutak mérése és az adatok rögzítése, a csápos kutak üzemletetése, karbantartása, a táró napi ellenőrzése valamint annak a 163,3 hektáros területnek a gondozása, amelyet érint a partvédelmi rendszer. A rendszer a létrejötte óta több nagyszabású felújításon, a Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzem pedig több név –és fenntartóváltáson is átesett, azonban egy dolog változatlan a kezdetektől fogva: mind a rendszer, mint pedig az azt működtetők folyamatosan és lelkiismeretesen dolgoznak a város és az itt lakók védelméért.

(A folytatásban a Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzem történetét és a rendszerben történt változásokat mutatjuk be olvasóinknak.)

DMJV Önkormányzata
(Fotó: DMJV Önkormányzata)

A rovat további hírei: Közélet

Ősszel is kell a vér, a következő hónapban több alkalommal várják az önkénteseket!

Ősszel is kell a vér, a következő hónapban több alkalommal várják az önkénteseket!

2025. aug. 31.

Parádés debütálás és elfogadható nyári mutatók, de a lényeg változatlan: az egészségügy vérigénye számottevő, így továbbra is nagyon várják az önkénteseket. Ennek megfelelően készítik elő a szeptemberi terveket is!

DSTV: jubiláltak az "esőemberek"

DSTV: jubiláltak az "esőemberek"

2025. aug. 31.

A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése az Esőemberek Szüleinek Dunaújvárosi Egyesülete éves találkozójáról. A közösség immáron egy évtizede szervezi meg az eseményt a Szalki-szigeten, amely keretében autizmussal vagy más egyéb fogyatékossággal élő gyermeket/felnőttet nevelő családok találkozhatnak az ország területéről. Hangkép.

Kapcsolatteremtés a helyi termelők és a vásárlók között – él a DunaKosár közössége

Kapcsolatteremtés a helyi termelők és a vásárlók között – él a DunaKosár közössége

2025. aug. 29.

Nagyszerű közösség alakult Dunaújvárosban – már négy éve működik a DunaKosár. A közösség célja, hogy összekösse a térségi termelőket a vásárlókkal, ezzel lendítve a helyi gazdaságon, illetve minőségi árut biztosítva a fogyasztóknak. A kezdeményezés eredetéről, az elmúlt időszak tanulságairól és az aktualitásokról Csonka Melindát, a DunaKosár koordinátorát kérdeztük.

Parkolófejlesztés Dunaújvárosban – a belvárosban is!

Parkolófejlesztés Dunaújvárosban – a belvárosban is!

2025. aug. 29.

Dunaújváros belvárosában és több városrészében is enyhülhetnek a parkolási gondok a következő években. Az önkormányzat sikeresen pályázott az Európai Unió támogatási rendszerében, így a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretében közel 330 új parkolóhely kialakítására nyílik lehetőség. A beruházásból mintegy 70 parkoló közvetlenül a belvárosban épülhet meg.

DSTV: lovas zarándokok a Lajos-köveknél

DSTV: lovas zarándokok a Lajos-köveknél

2025. aug. 29.

A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összeállítása arról, hogy az 1526-os mohácsi csata évfordulója kapcsán városunkban is megálltak a hagyományőrző zarándokok. Idén újra lóháton vágtak neki az Érdtől Mohácsig tartó útvonalnak, amelyen II. Lajos király serege is járt – városunkban a Lajos-köveknél emlékeztek. Hangkép.

 

Tovább szépül a Munkácsy utca és környéke

Tovább szépül a Munkácsy utca és környéke

2025. aug. 28.

A Technikum városrészben tovább folytatódnak azok a fejlesztések, amelyek célja egy élhetőbb, biztonságosabb és zöldebb városi környezet kialakítása. Szabó Zsolt alpolgármester, a 6-os választókerület önkormányzati képviselője számolt be a legutóbbi eredményekről.

Fő a biztonság: kerekasztal-beszélgetést szerveztek az elektromos rollerezésről

Fő a biztonság: kerekasztal-beszélgetést szerveztek az elektromos rollerezésről

2025. aug. 27.

Először szerveztek fórumot és kerekasztal-beszélgetést Dunaújvárosban a Városháza "C" szárnyában az elektromos rollerek használata apropóján. Az "új" eszközök használatára vonatkozó szabályok továbbra sincsenek lefektetve, mindenki várja a 2026-os új KRESZ előírásait.