Magyarul szólván…
Sokakat meglephetett az 1847-ben, Pozsonyban keltezett hírlapi tudósítás arról, hogy V. Ferdinánd király a rendi országgyűlést magyarul nyitotta meg.
A Habsburg-Lotaringiai ház jelesei ugyanis nem voltak híresek magyarnyelv-tudásukról. Az uralkodói erényekben amúgy cseppet sem bővelkedő Ferdinánd ebben kivétel volt – a magyar mellett egyébként öt másik nyelven beszélt tökéletesen. És pártolta, hogy a törvénykezésben, a közhivatalokban és az oktatásban az anyanyelv érvényesüljön. Kézjegye törvényesítette az erről szóló döntést.
„Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták hogy:
1.§ Az országgyüléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki.”
Így kezdődik az 1844. évi II. törvénycikk, amelynek megszületése épp a mai naphoz kötődik: azon év november 13-án fogadta el a T. Ház. Korszakos jelentőségű volt. Törvények és királyi rendeletek, kancelláriai és helytartótanácsi leiratok, ítélőszéki határozatok eztán csak magyarul születhettek. Minden hatóságnál és valamennyi közoktatási intézményben kötelező lett a magyar szó. Mindez nagy hatással volt a tudásmonopóliumban megtestesülő kiváltságok csökkentésére és a nemzeti tudat erősítésére.
A mai napon egyébként kultúrhistóriánk egy, a magyar nyelvért és műveltségért rendkívül sokat tett honfitársunk születését jegyzi. Száznegyven éve, 1875. november 13-án látta meg a napvilágot Klebelsberg Kuno. A fehérvári cisztereknél érettségizett fiatalember Pesten jogot tanult és államtudományi doktorátust szerzett. Kivételes tehetségét a konzervatív nemzeti politika felfedezte. Kultuszminiszter lett. Egy évtizedes működése alatt korábban elképzelhetetlen fejlődésen ment keresztül a közoktatás. A népiskolai rendszer általánossá válását az ország Klebelsberg grófnak köszönhette, az arisztokratánk, aki a népi kultúra felétlen tisztelője és támogatója volt.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: Rosti a Restiben – már másodszorra
2025. ápr. 17.
Folytatódott a nemrégiben útjának indított nagyszerű kezdeményezés a Resti Bisztróban, derül ki a DSTV összegzéséből. A Rosti iskola újabb diákja állíthatta ki a műveit az étteremben – az érdeklődők Kajtár Lara munkáiból láthatnak válogatást. Hangkép.
A virágvasárnap varázsa a vegyeskarral (galériával)
2025. ápr. 16.
Ihletett-szép koncerttel lepte meg a közelgő húsvét jegyében a muzsika szerelmeseit a Dunaújvárosi Vegyeskar: a korszakokon, műfajokon át ívelő virágvasárnapi hangverseny helyszíne a református templom volt – ahol immár visszatérő vendégként lépett pódiumra a kórus.
Sándor Frigyes Hét a zeneiskolában: élmények és elismerések
2025. ápr. 15.
Folytatta a szép hagyományt az intézményi közösség, idén is méltó módon ünnepelte névadóját a Sándor Frigyes Zeneiskola. A jövő muzsikusai és művész-tanáraik egész héten át tartó programsorozattal tisztelegtek a jeles zenész, pedagógus öröksége előtt.
Öt kontinens zenészei lépnek fel a Müpában
2025. ápr. 15.
Öt kontinens zenészei lépnek fel a Müpában az év második felében Antonio Pappano karmestertől a zongorista Víkingúr Ólafssonon és a Nyerd meg az életed zenéjét megalkotó Csong Dzseilen át a dzsessz-zenész Diana Krallig.
A Morcheeba nyár után ősszel is jön Budapestre
2025. ápr. 14.
Az idén 30 éves Morcheeba zenekar nyár után ősszel másodszor is fellép Budapesten. A világhírű triphop formáció július 2-i Müpa-koncertje után október 22-én a Barba Negrában is műsort ad.
DSTV: Kiss Kálmán az Utószó sorozatában
2025. ápr. 12.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összeállítása. A közelmúltban helyi alkotó, Kiss Kálmán költő, tanár, a helyi irodalmi élet ikonikus alakja volt az Utószó élő irodalmi antológia vendége a Kortárs Művészeti Intézetben. Hangkép.
Lovagregénnyel a józan ész hírnökeként
2025. ápr. 11.
Folytatódott az Utószó irodalmi antológia. A rendezvény vendége Kemény István többszörösen díjazott költő, író, esszéíró volt. Legutóbbi kötetéről, a Lovag Dulcinea című verses lovagregényéről Gyöngyössy Csabával beszélgetett.