Őszt hozott a tavasznap
Nem tudom, hányan gazda követte ma a régi hagyományt, s hajtotta lábasjószágát legelőre; nem lehetnek sokan. A rossz idő még a legelszántabbaknak is kedvét szeghette.
S hogy miért épp ma kellett volna ezt tenniük? Mert ennek szokásos alkalma Szent György napjához kötődik – ami vasárnapra esett, így a teendő is tolódott. A régiek reguláját persze nem igazán követi a mai világ, a szokásrendet szinte csak az emlékezet őrzi, de az igen. A meteorológiai és a naptári tavaszkezdet-jelölést jóval megelőzően, már az ősidőkben évszaknyitóként tartották számon ezt a napot. Az ókori Róma gazdálkodó népe ilyenkor szalmatűz füstjével űzte el a rontást, állataikat tűzön hajtották át, maguk is tüzet ugrottak. Ez a rítus a 303-ban a földi világtól elbúcsúzott katonaszent, György emlékét is idézi: a legendabéli tűzokádó sárkányt legyőző lovag névnapját, noha az egy nappal előbb lenne, az egyház tudatosan helyezte a 24-ei tavaszkezdetre, hiszen Szent György élete is az áldozatot, a rossz legyőzését és a megújulást szimbolizálta.
A tűzugrás, a hajnali harmatban való mosdás és a rontáselhárítás számos fortélya sok országban elterjedt, így eleink is éltek ezekkel: láncot vetettek a kapufélfára, s úgy hajtották át a jószágot, a betegséget elkerülendő pedig az állatot rügyező vesszővel csapdosták meg. És mert a régiek szerint a boszorkányok ekkor veszik el a „tejhasznot”, az ellenük való védekezés legfontosabb eszköze az istálló ajtajába állított söprű volt.
Hogy épp ezzel a praktikával éltek-e hajdan a pentelei gazdák, nem tudom. Az viszont bizonyos, hogy a legtöbbjük ilyenkor hajtotta ki a jószágot a Nagylegelőre, ahogy az 1881-ben született Rekenye Márton 1960-ban elbeszélte: „Ott, ahol a szalmacellulóz épít, ott volt kint nyáron is 110 borjú. 1865-ig kint voltak a lovak is. Kint is háltak velük. Ha bejöttek négynek, ötnek az ebédjéért, üzentek haza.” És hogy Márton gazda ifjúkorában is sok különös hiedelem élt rontásról és betegségről, meg azok elkerülésétől, erre így emlékezett: „A Duna túlsó oldaláról hoztak át egy embert, aki meg tudta mondani, hogy melyik borjú fog megveszni. Volt nála egy bot, azt ledobta a földre, amelyik borjú azon keresztülment, annak nem lett semmi baja, de amelyik megállt a bot előtt, azt már csapták is félre, mert az megveszik…”
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: már a KönyvTérre készülnek
2025. aug. 19.
Egy előhang már szerepelt hasábjainkon, most itt a DSTV összeállítása és az esemény plakátja arról, hogy már javában tartanak az idei KönyvTér előkészületei: a József Attila Könyvtár immár hetedik kavalkádjának a Városháza tér biztosít helyszínt szeptember 6-án. Hangkép.
DSTV: Hirosima túlélő fái
2025. aug. 16.
A koncert híréről már beszámoltunk, most itt a DSTV összegzése a különleges bemutatóról. A városunkból elszármazott kortárs zeneszerző, Nagy Ákos Hirosima fái című darabját a tokiói Liszt Intézetben mutatták be az atomtámadás 80. évfordulójának emléke előtt tisztelgő hangversenyen. Hangkép.
A művészet összekovácsolja az embereket
2025. aug. 14.
A SKICC Művészeti Egyesületnek rendkívül szép múltja van – hosszú évek óta egyengeti a csoporthoz kapcsolódó alkotók útját. A közösség idén immár 18. alkalommal rendezte meg alkotótáborát – az összetartás most sem ismert országhatárt: Erdélyből is érkeztek művészek.
Újra lesz KönyvTér – idén már hetedszerre
2025. aug. 09.
Bár még van idő az eseményig, érdemes előre beírni a naptárba a kultúra összes barátjának: újra a Városháza tér ad otthont a József Attila Könyvtár nyárbúcsúztató seregszemléjének. A KönyvTér című forgatagba szeptember 6-án várják az érdeklődőket!
DSTV: hajkarika a hónap műtárgya
2025. aug. 09.
Apró, de annál becsesebb kincsek bemutatásával folytatódott az Intercisa Múzeum sorozata, derül ki a DSTV összegzéséből. A hónap műtárgya ezúttal az úgynevezett S-végű hajkarika lett – a leletanyag jellemzőiről Hodik Mónika történész-muzeológus beszélt. Hangkép.
DSTV: a forint a papírmúzeumban
2025. aug. 08.
A forint születésnapjáról esett már szó korábban is a DSTV összeállításában, ezúttal egy különleges kollekció került a fókuszba: Pelbárt Jenővel, a Magyar Papírmúzeum igazgatójával az intézményi gyűjtemény kapcsán foglalkoztak a pénznem alakulásával. Hangkép.
Készen áll a bemutatókra a Vasas csapata
2025. aug. 07.
Amint arról korábban már olvashattak hasábjainkon, a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes komoly nemzetközi meghívásnak tesz eleget. Belgiumba utaznak, ahol a Westerlo-i Nemzetközi Folklórfesztiválon lépnek közönség elé.









