Egy különleges kiállítás előkészítése miatt Belgrádba utazik a hétvégén Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója.
Az intézmény szeptemberi programjával kapcsolatos látogatását két önkormányzati képviselő, Hingyi László (gazdasági bizottság) és Sztankovics László (oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság) társaságában és támogatásával teszi a Jugoszlávia Történelmi Múzeumba, ahol Josip Broz Tito mauzóleuma is található.
A múzeumról annyit mindenképpen érdemes tudni- hívja fel a figyelmet az igazgató-, hogy mindent tárol, ami az 1920-as szerb-horvát-szlovén királysághoz, majd Jugoszláv név alatt tartozik. Ezeket a történelmi ereklyéket őrzik. A legtöbb Tito uralkodásához fűződik, aki a koronás főktől is rengeteg ajándékot kapott. Ellentmondásos kiállítás, mert Tito, mint kommunista diktátor van képben, akivel a koronás fők előszeretettel barátkoztak – I. Erzsébet angol királynő, Hirohito japán császár, Haile Sellasie Etióp császár, akik ajándékokat adtak Titonak.
Festmények mellett az arany ékszerek is szép számmal megtalálhatók a kiállítási anyagban.
Óriási jelentősége lesz a kiállításnak, mert először csak Dunaújváros kapja meg ezeket, ezek egy részét. Személyesen kell meggyőződni ezek méretéről, noha a szerb kollégák nagyon készségesen küldtek információkat. Ám ezeket biztonságosan zárni kell és szállítani. Szeretnénk, ha utóbbit a szerb fél tudná biztosítani a határátlépést is beleszámítva, a magyarországit pedig természetesen biztosítjuk. Egy hónapig lesznek Dunaújvárosban két kurátor kíséretével, akik a tárgyak eredetét, a hozzájuk tartozó magyarázattal elmondják. Mivel beszélem a szerb-horvát nyelvet, nyilvánvaló komoly pontosság és egyeztetés lehetséges azért, hogy a legnagyobb szerb nagyköveti és hazai szinten is ne politikai, hanem valóban történelmi unikumként, kivételességként tekinthessünk majd erre a tárlatra.
Tekintettel, hogy a kiállításra szánt tárgyak még soha egyetlen tagköztársaságban (Bosznia, Montenegró, Macedónia, Szlovénia) nem voltak bemutatva, különösséggel bír majd még annak ellenére is, hogy Sztálin vasmű megépítése idején Titonak kisebb gondja is nagyobb volt, mint megbombázni egy Magyarországon épülő vasgyárat.

