Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 24. Timót
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Enter - Legendaszövők és mesélők

Kultúra
mese
Dunapentele

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. már. 29., 08:21

Bogarászok a számítógépen, barangolok az interneten, hol ezt, hol azt adja ki a véletlen. Most épp a még tavaly ősszel Nagyvenyimben zajlott kerületi mesemondó versenyről olvasok, s arról, hogy az akkori megmérettetésen a „Petőfis” kisdiákok különítménye remekelt.   

Tizenhat iskola sok-sok tanulója versengett, s a népes mezőnyben az újvárosi indulók kiválóan helytálltak: az elsős Gaál Marcell és a másodikos Czeilinger Viktória egyaránt harmadik lett, míg a harmadik osztályos Berkesi Fanni győztesként tért haza. Szép, mondhatni mesés siker!

Egy réges-régi mesemondótól, Fedics Mihálytól származik a gondolat: „Aki csak pár mesét is tud, csak tízet is, az akár százat is csinálhat belőle, ha van tehetsége hozzá.” A gyerekfantázia pedig, tudjuk, kimeríthetetlen. Egyébként a minap, 20-án volt a mesemondás, történetmesélés világnapja – ilyen is van már vagy két évtizede. A mozgalom Svédországból indult a „minden történetmesélő napjával”, aztán Skandinávia meghódítása után sokfelé elterjedt. Még Ausztráliában is megemlékeznek e napon a fabulák nagymestereiről, amilyen a hajdani Fedics apó is volt. Ő a szülőhelyén, Piricsén az 1860-es években sok pásztormesét hallott, aztán Bátorligeten és másutt is tudatosan gyűjtötte a történeteket, sokukhoz hozzáköltött, és 1938-ban gazdag gyűjteményt hagyott hátra.

A Petőfi iskola meseszerető gyerekeinek lehet akár közelebbi mintaképe is: Kovács Károly. Az 1896-ban született mesélő iskolázatlan volt, csak tán egy osztályt végzett. Írástudatlan maradt – de őstehetség volt, mesélni ízesen tudott. Vándorló cigány családja egy ideig Pentelén élt, ő itt gyerekeskedett. Vallásos nevelést kapott, és sok szép történetet hallott a szintén mesélőkedvű édesapjától. Jó füle volt, hamar megtanult hegedülni, és pesti bandákban játszott. A katonaságnál viszont sebesülés érte, le kellett tennie a vonót. Örömforrása eztán a mesemondás lett.

A háborút megszenvedett, deportálást is megélt férfit Rácalmásra hazavetődve szegénység fogadta. Nélkülözésben élt, az általa kitalált mesehősök tán ezért is lettek putriból indult gyerekből pompába jutott felnőtté. Álmai tették élhetővé a valóságot. Idős korában megkapta a Népművészet Mestere kitüntetést, emellé rendszeres járandóságot, s akkor már könnyebb lett az élete. Újváros ismert muzeológusa, a folklorista Dobos Ilona segítette őt nyilvánossághoz, meséi kiadásához. A kutató megállapította: Kovács Károly hiedelemtörténetei a magyar néphit legarchaikusabb rétegét képviselik.

A négy évtizede elment mesemondó sok bizarr történést is megörökített, az egyiknek ezt a címet adta: Subrik Manci esete Csányi Bélával.

„Pentelén történt. Még azok a Subrikék, azoknak ott volt a sátoruk, ahol most a híd van, Pentelén. Akkor már én voltam olyan tizenhat-tizenhét éves. Akkor már én Pesten voltam, aztán hazamentem, aztán elmentünk bolondságból arra az oláh cigányok felé. Volt egy barátom, úgy hívták, Csányi Béla. Híres prímás volt. Együtt jártunk bandába, s annak a Subriknak volt egy nagyon szép lánya, Subrik Manci... Nem is olyan cigányosan járt, hanem rendes magyar ruhába. Ez a barátom, ez a prímás megismerkedett a lánnyal, aztán rá három napra megszöktette a lányt ide, Pestre. Úgyhogy vele is volt a lány talán két hétig. Ruhát vett neki, szépen felöltöztette. Nagyon csinos nő volt. Egyszer aztán eljött az apja érte, a cigányvajda s elvitték haza a lányt. De a lány nem akart otthon maradni, mert nagyon szerette Csányi Bélát, és mindig sírt utána. Egyszer aztán az öreg vajda megharagudott rá, fogta a borotvát, levágta a lánynak az orra hegyét, meg lenyírta a haját tiszta kopaszra. Akkor már nem sírt többet Béla után a lány. Mert nem is akarta, hogy már így lássa őt a Csányi Béla…”

Fotó: internet

A rovat további hírei: Kultúra

Repül a Ghymes kő, ki tudja hol áll meg

Repül a Ghymes kő, ki tudja hol áll meg

2018. már. 22.

Nagyszabású történet és hagyományokra épülő szöveg, modern zenével tálalva. Ez lett a Toldi a Bartók színházban, melynek próbái már a vége felé közelednek, mielőtt elérkezne a péntek esti premier.

Újabb 5 helyszín fellépőit jelentette be a Fishing on Orfű

Újabb 5 helyszín fellépőit jelentette be a Fishing on Orfű

2018. már. 22.

Az erdei, a vízi, a színházi és a tánchelyszín mellett egy meglepetéshelyszínt is bejelent a fesztivál. Kispál András és Lovasi András nem ugyanazon a színpadon lép fel, az erdőben játszik Kiss Tibi, Beck Zoli és Bérczesi Robi is, az Anna & the Barbies, a Csaknekedkislány, Szeder és a Ricsárdgír pedig vízre száll.

Wass Albert öröksége

Wass Albert öröksége

2018. már. 20.

Emlékest és könyvbemutató várta az érdeklődőket hétfőn délután az MMK-ban, ami Wass Albert életének és munkásságának legfőbb eseményeit járta körbe.

Színházhoz méltó megemlékezés

Színházhoz méltó megemlékezés

2018. már. 16.

Végletekig feszült, rendkívül emberi és a végsőkig fordulatos darabot láthattak a nézők a Bartók színház stúdiótermében a Lélekharang ma esti premierjén. 

Őskereső, hőskereső

Őskereső, hőskereső

2018. már. 16.

Eljátszik az ember a gondolattal: mit tettek felmenői a „nagy időkben”, például 1848 márciusában. Nincs, amibe kapaszkodhatnék, a hajdani iratokat a háború vitte el, s már az egykoriak közül sincs, aki legalább az emlékezet ládáját felnyitná. Egyszer majd bevetem magam a levéltárba, kutakodni. Valami csak felbukkan.

Izgalmas, fordulatos történet az ünnepi bemutatón

Izgalmas, fordulatos történet az ünnepi bemutatón

2018. már. 15.

A Bartók színház az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc 170. évfordulója alkalmából egy kevesek által ismert, rendkívül feszült és izgalmas történetet mesél el egy sikertelen merényletről és annak utóhatásairól.

Bárónak nem veszett nyoma!

Bárónak nem veszett nyoma!

2018. már. 13.

Sára, Suri, Tóbiás; meg Eszténa, Illangó, Hajdú, és a legkorábban megjövő Báró – néhány a mindig hazatérő gólyáink közül. Kora tavasszal sok ezer kilométerről érkezve is teljes biztonsággal célozzák meg fészküket. Az otthonukat, ahol májusban a kicsinyeik is napvilágot látnak.

  • További hírek

Friss hírek

  1. DKIK: tárgyalástechnika – generációs határok nélkül

  2. Miskolci öröm a jégcsarnokban

  3. Szabadkori a Szalki-szigeten: tovább, tovább!

  4. Ütközés a 6-os főúton – forgalmi akadállyal

  5. Az újonchoz látogat a DKKA

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: nagy csaták az asztaloknál

DSTV: nagy csaták az asztaloknál

Embedded thumbnail for DSTV: újra üzemel a Zenélő Cukrászda

DSTV: újra üzemel a Zenélő Cukrászda

Embedded thumbnail for Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

Top hírek

  1. Tragikus becsapódás, végzetes ütközés

  2. Ütközés a 6-os főúton – forgalmi akadállyal

  3. Szabadkori a Szalkin – amikor a tél újra olyan, mint régen

  4. A közösség diadala lett az újtelepi véradás

  5. Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

Galéria

Kenguru Kupa (2026)

Jégpályák Éjszakája (2026)

Esküvő kiállítás (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 3. szám - 2026.01.23.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő