Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 27. Angelika
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Anyanyelv: a személyi azonosító

Kultúra

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2014. nov. 13., 16:32

"Országgyűlésünk 2009-ben született határozata szerint november 13-a a Magyar Nyelv Napja. Az egykori kiváló nyelvész, Temesi Mihály fogalmazta meg: a nyelv a népiség lényege, az azt kialakító erő, az önazonosság legfontosabb kifejezője. Vagyis a személyi azonosítónk."

Százhetven éve született meg nemzetünk történetének egyik korszakos jelentőségű törvénye: a pozsonyi országgyűlés az 1844. évi II. törvénycikkben anyanyelvünket államnyelvvé nyilvánította. Megszűnt tehát a latin nyelv elsőbbsége. Korábban a „kalapos király”, II. József németnyelv-használatot előíró rendelete is kudarcot vallott. Már 1805-ben kötelezővé lett a törvények kétnyelvű fogalmazása, és a vármegyék maguk dönthették el, hogy a latin helyett a magyar nyelv használatát részesítik előnyben.
1830-tól a Helytartótanácsnak a magyar beadványokra már magyarul kellett válaszolnia. Ez időtől az állami és megyei hivatalnokoknak s az ügyvédeknek is számot kellett adniuk magyarnyelv-ismeretükről, majd tíz év múltán ezt a lelkészekre is kiterjesztették. 1844. november 13-a tehát egy folyamat betetőzését hozta.
Nem ment könnyen! Az alsóház először rendeletben tiltotta meg a latin nyelv használatát – ám V. Ferdinánd hatálytalanította ezt, majd az országgyűlés munkáját is felfüggesztette. Többheti huzavona és levélváltás után az uralkodó beadta a derekát. Államnyelv lett a magyar, eztán a király is csak magyarul értekezhetett a törvényhozással s a hivatalokkal. Az oktatásban is kötelező lett az anyanyelv.
Erre emlékeznek ma szerte az országban. Országgyűlésünk 2009-ben született határozata szerint november 13-a a Magyar Nyelv Napja. Az egykori kiváló nyelvész, Temesi Mihály fogalmazta meg: a nyelv a népiség lényege, az azt kialakító erő, az önazonosság legfontosabb kifejezője. Vagyis a „személyi azonosítónk”.

A rovat további hírei: Kultúra

És eljön az ég felhőin…

És eljön az ég felhőin…

2018. ápr. 01.

A szabadságharc idején – amiképp Bálint Sándor feljegyzéséből ismerjük – a bácskai Boldogasszonyfalva, Gospodince 1849 nagyszombatján zajló ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. 

Az emberiség története Istentől indult és hozzá is érkezik

Az emberiség története Istentől indult és hozzá is érkezik

2018. ápr. 01.

Húsvét valódi összefüggésébe helyezi az emberiség történetét, és rádöbbent arra, hogy egy nagy terv részesei vagyunk, amely Istentől indult és Istenhez érkezik. Erről beszélt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján

Égzengés a templomban

Égzengés a templomban

2018. már. 31.

Ma este a hívőket az egyházi év leggazdagabb szertartása szólítja a feltámadási misére. Jézus kereszthalála után kegyeletes csöndbe burkolóztak a templomok, ma megélednek. Belépünk húsvét vigíliájába.

Isten az élet oldalán áll

Isten az élet oldalán áll

2018. már. 31.

Húsvét ünneplése évről évre arról tanúskodik, hogy Isten az élet oldalán áll - olvasható a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közös, az MTI-hez eljuttatott húsvéti üzenetében.

Mátyás király - Mecénás és katona

Mátyás király - Mecénás és katona

2018. már. 31.

Székesfehérváron, az egykori koronázó bazilika romterületén látható a Mátyás király - Mecénás és katona című vándorkiállítás a Mátyás-emlékév keretében.

"Harmadnapon feltámadt a halottak közül"

"Harmadnapon feltámadt a halottak közül"

2018. már. 31.

Nagyszombaton Krisztus kereszthaláláról elmélkednek a keresztények, az esti vigília-szertartással a katolikus templomokban pedig már kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.

Már néma csönd van a Koponyák hegyén…

Már néma csönd van a Koponyák hegyén…

2018. már. 30.

Jézus kereszthalála estéjében járunk. Közhasználatú nevén e nap a nagypéntek. A templomok harangjai némák, nem szól az orgona sem. Ezen a napon nincs mise, ám az evangélium alapján felidézik a szenvedéstörténetet.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Átképzéssel segítik a városi munkakeresőket

  2. A páciensélmény jövője a modern egészségügyi marketingben

  3. DSTV: Kenguru Kupa a Vasváriban

  4. Szúnyogháló és ajtók: hatékony védelem a rovarok ellen

  5. Lakossági fórumot hirdet a főépítész

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: Kenguru Kupa a Vasváriban

DSTV: Kenguru Kupa a Vasváriban

Embedded thumbnail for DSTV: Rosti a Restiben – újra

DSTV: Rosti a Restiben – újra

Embedded thumbnail for DSTV: rézpénz lett a hónap műtárgya

DSTV: rézpénz lett a hónap műtárgya

Top hírek

  1. Ütközés a 6-os főúton – forgalmi akadállyal

  2. Gyászol Dunaújváros, elhunyt Hubikné Tarján Éva

  3. Szabadkori a Szalki-szigeten: élt a jég! (galéria)

  4. Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

  5. Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Galéria

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Tárlatvezetés a Kortárs Művészeti Intézetben

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 3. szám - 2026.01.23.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő