Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Az eltört festőpálca

Várkonyi Balázs - 2015. február 6. 9:52

"Az avatatlanok előtt akár pogány rítusként is hathatott: a festőpálcát egy jó barát kettétörte, úgy tette az ecsetekkel együtt a sírba."

Váratlan dolog tanúi voltak a gyászolók a művészember búcsúszertartásán. Az avatatlanok előtt akár pogány rítusként is hathatott: a festőpálcát egy jó barát kettétörte, úgy tette az ecsetekkel együtt a sírba. Egy életmű lezárultát jelezte a széttört munkaeszköz.
Az ősi temetési kultúrában nem szokatlan az effajta jelképes tett. Parasztemberekkel, közkatonákkal sokszor éppúgy eltemették a hozzájuk kötődő tárgyakat – a kelta harcossal a kardját, az öreg falusi zenésszel a furulyáját. Néhány éve Skóciában egy ezer éves, érintetlen viking sírra bukkantak. A férfi csontjai mellett volt kardja, lándzsája, szekercéje. Ami megdöbbentette a régészeket: az öt méter hosszú sírban vaspántokat, szegecseket leltek, ezek alapján rekonstruálták, hogy társai a hódító harcossal együtt a hajóját is eltemették. Sok vitéz katonával a lovát hantolták el – így került a „spanyol Hunyadi”, Rodrigo Diaz de Vivar mellé a sírba az öreg, kiszolgált hátas.

A legenda szerint a hunok vezére, Attila soha meg nem lelt sírja is őrzi „Isten ostorának” félelmetes kardját. Az emlékezet úgy tartja, hogy amikor az egyik leghatalmasabb birodalmat kiépítő vezér 453-ban meghalt, koporsójába tették kincseit és fegyvereit, megóvva attól, hogy hatalmát, vitézségét bárki örökölhesse. A néphit sok mesét költött temetése köré – ismert a folyómélyre süllyesztés legendája –, de csak az valószínű, hogy a hunok nagy uralkodójának földi maradványait és híres kardját emberi szem már soha nem láthatja.
Ismert viszont a világ egykori legöregebb huszárja, a magyar vitéz, Skultéty László nyugvóhelye, mi több, mindkét sírja. 1831-ben Aradon temették el az öreg harcost, majd száznyolcvankét év után, tavaly szülőfalujában, a felvidéki Hegyesmajtényban került végső nyughelyére. Katonai tiszteletadással adóztak emlékének. A magyar hadtörténet igazi legendája volt ő. Szinte hihetetlen: négy császár uralkodása alatt nyolc évtizedig szolgált.

1738-ban született. Tizenkét éves volt, amikor édesanyja meghalt. Huszár apja ekkor a Ghillányi-ezredbe soroztatta be. A Habsburg Birodalom valamennyi háborúját végigküzdötte: több mint húsz hadjáratban vett részt, harcolt a poroszok, a franciák, a törökök, az oroszok ellen. Mária Terézia császársága idején kezdte meg szolgálatát, és I. Ferenc uralkodása vége felé még nyeregben volt. Több sebesülést szerzett. Idős korában már nem karddal küzdött, zászlótartó lett. 1812-ben Ferenc, a császári és királyi fenség meglátogatta ezredét, ekkor találkozott Skultéty Lászlóval. Annyira megrendítette az öreg hadfival való találkozás, hogy tisztté akarta előléptetni. Skultéty azt mondta: köszöni, de ő maradna zászlótartónak. A zászlót ugyanis nem lehet elhagyni… Kilencvennégy éves volt, amikor már nem tudta megülni lovát, ezért kérte a leszerelését. Nemsokára elhunyt. Kardját mellé temették, de az idők során az sírrablók martaléka lett.
A festő mellé – mi más – a szerszámai kerültek, a széttört festőpálca is. Nevelt lánya a baleset helyén, ahol a férfi meghalt, két kis ceruzacsonkot talált. Ez a két kis ceruzacsonk maradt utána. És a művei.

 

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: mesés karakterek

DSTV: mesés karakterek

2025. aug. 07.

Az emberi fantázia határtalanságáról készített terjedelmes összeállítást a DSTV. A csodák birodalmában avatott szakember, Törökné Antal Mária gyermekkönyvtáros volt a kalauz – Marcsi néni arról is szót ejtett, milyen karakterek és milyen szereppel jelennek meg a mesékben. Hangkép.

 

Szélfestmények Dunaújvárosból – Velencéig

Szélfestmények Dunaújvárosból – Velencéig

2025. aug. 06.

Különösebb csinnadratta nélkül, de annál fontosabb műtárgyakra hívja föl az intézmény mellett sétálók figyelmét a Kortárs Művészeti Intézet "kirakatkiállítása": Koronczi Endre két képét láthatják – az alkotások mintegy előhírnökei a Velencei Biennálé seregszemléjén szereplő műegyüttesnek.

Mesevarázs a Bartók színjátszótáborában

Mesevarázs a Bartók színjátszótáborában

2025. aug. 05.

Feszített tempó és nagy-nagy lelkesedés, kreatív energiák és sok-sok ötlet – ugyan csak egy turnusban rendezték, de annál nagyobb sikert aratott a résztvevők körében a Bartók Kamaraszínház nyári színjátszótábora. És a végén, naná, a vastapsot érdemlő bemutató sem maradt el!

DSTV: papírszínház a gyerekkönyvtárban

DSTV: papírszínház a gyerekkönyvtárban

2025. aug. 04.

Színes kínálattal, többek között papírszínházi bemutatóval csalogatott a József Attila Könyvár, derül ki a DSTV összegzéséből. A gyerekkönyvtárban hangos kacajok és kíváncsi szemek követték a diavetítéssel egybekötött produkciót. Hangkép.

 

Hirosima élő öröksége – ősbemutató az élet diadalának néma, makacs, büszke tanúiról

Hirosima élő öröksége – ősbemutató az élet diadalának néma, makacs, büszke tanúiról

2025. aug. 02.

Különleges koncert, különleges szerzemény: a városunkból elszármazott kortárs zeneszerző, Nagy Ákos Hibaku Jumoku – The Trees of Hiroshima (Hirosima fái) című darabját a tokiói Liszt Intézetben mutatják be augusztus derekán, az atomtámadás 80. évfordulójának emléke előtt tisztelgő hangversenyen.

 

DSTV: sikeres volt a táborok sora

DSTV: sikeres volt a táborok sora

2025. aug. 02.

Öt héten át szervezett tematikus táborokat a vakációzó diákoknak az MMK csapata, derül ki a DSTV összegzéséből. A számvetés során kiderül, a táborlakók körében vonzó volt a kínálat, amely az intézmény árnyas ligetében várta őket. Hangkép.

 

Irány Intercisa! – interaktív időutazással

Irány Intercisa! – interaktív időutazással

2025. júl. 31.

A Múzeumok éjszakája országos programja keretében debütált, a sikeres start után a közelmúltban újra megrendezték a római kőtárban az időutazásnak is beillő római kori interaktív játékot. Ezúttal természetesen Intercisa, és vele Pannónia provincia római kori világa volt a célállomás.