Don-kanyar, ahogy az Intercisa Múzeumban is

Dunaújvárosi előadók tolmácsolják a hadiárvák verseit csütörtökön, délután öt órakor az Intercisa Múzeumban Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság megyei elnökének részvételével. Komoly költők mondandóját mindarról, amit Don-kanyar fogalomkörben éppen elégszer éltünk már meg méltatlanul ahhoz, hogy helyére tegyük nemzeti emlékezetünkben; úgy is, mint történelemi tanulságot, és úgy is, mint megkerülhetetlen és máig ható közösségi fájdalmat.

Bobory Zoltán ezen a könyvbemutatónak is szánt találkozón (Farkaszsélben című antológia, többek közt Csoóri Sándor, Bella István, Utassy József remekeit is tartalmazza) részletekbe hajlóan mesél saját Don-kanyaráról, amelynek történelme 1988-ra nyúlik. Éppen azért, hogy ne feledjünk:

Ekkor járt Székesfehérvárott Serfőző Simon, ahol a Feledésből az emlékmű versével zárta a találkozót. Ez egy iszonyatosan fájdalmas számonkérés, hogy miként lehet az, hogy feledésből emeltünk emlékművet 136 ezer magyar hősi halott katonának. Van benne egy kérdés, hogy meddig lehet így élni ezzel a fájó és eleven sebbel a lélekben?! Az estről hazafelé menet elhatároztam, hogy zarándokvonatot szervezek az akkor még Szovjetúnióba és az lett a vége, hogy hetven zarándoktársammal kijutottunk 1991-ben. Az egésznek a kezdete elszomorító és elkeserítő, fájdalmas volt, kopjafát szerettünk volna vinni… Nem adtam fel, bár a legvégén Gorbacsovnak írtam levelet, amiről azt mondták, nem vagyok normális! Egyszer aztán megkerestek a lakásomon, mondták, hogy kint volt Grósz és Nyers Rezső Szovjetúnióban, s amikor befejezték a beszélgetést, azt mondta nekik Gorbacsov, hogy „elvtársak, jöhetnek a magyar zarándokok”. Azonnal megkerestek az akkori Magyar-Szovjet Baráti Társaságtól…

Elég súlyokat bíró válla van, bírta?

Mindenki lemondott már erről, akik mellettem álltak, kifaroltak, nem hittek benne… Bírtam! Sokszor elhangzik, ha nem foglalkozunk eleget a II. Magyar Hadsereg történelmi megítélésével… Évek óta járom az országot, most már azt mondom, igenis, az emlékezetének megvan a helye. A Honvédelmi Minisztérium nagyon komolyan veszi. Hála Istennek sok jegyzet, napló megjelent az elmúlt években… Találkozzunk, s beszéljük meg, mert van mit.

A tizenhárom költőtől Pásztor Bertalan válogatásában Bardócz Éva, Barna József, Kollárné Jánoki Anna, ifjú Pálfalvi János és Pásztor Anna tolmácsolásában hangoznak el a versek.