Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 19. Sára, Márió
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Írók és tollnokok – Sztalinváros, 1955

Kultúra
Sztálinváros
művészet

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. feb. 27., 10:34

Hatvan éve született meg az újvárosi élményeket hordozó novelláskötet, a Varázsige. Szerzője Palotai Boris, egy „küldött”. Az akkori íróknak ugyanis pártfeladatként jutott, hogy felmutassák az országnak az acéltermelés nagy, hősi példáját.

Hatvan éve született meg az újvárosi élményeket hordozó novelláskötet, a Varázsige. Szerzője Palotai Boris, egy „küldött”. Az akkori íróknak ugyanis pártfeladatként jutott, hogy felmutassák az országnak az acéltermelés nagy, hősi példáját. Írók sora rajzott ki Pestről Sztálinvárosba. Némelyikük bárcsak ne tette volna…

Termékeny, mint a Trabantgyár

Az írónő az ötvenes évek elején úgy döntött, megmerítkezik a „vas és acél országának” valóságában. Gyakran jött Újvárosba, gyűjtötte az élményanyagot, és írt – népnevelő riportokat, novellákat, regényeket. 1951-ben megjelent a Kakasszó című kötet, ezt követte egy ifjúsági regény, a Sztálinvárosi gyerekek, majd az említett Varázsige. Műveiből több film is készült, így a városban játszódó Én és a nagyapám.

A „helyi színeken” túl a bő termés nem sok maradandó értéket hordoz. Onagy Zoltán 2009-ben írt bírálata szerint az írónő „írástechnikailag, tartalmilag a múlt. ... Ha a pillanat gazdasági és sikerigényét ki is elégíti a politikai előny, a jövő tekintetében levetkőzhetetlen teher. ... Pedig termékeny író volt kétségtelenül, mint a VEB Sachsenring, a Trabantgyár.”
Palotai Borist inkább lelkes párt-agitátorként, mintsem jeles íróként tartja számon az utókor. Pedig volt egy-két tényleg jó műve. A sikerfilm, a Kiskrajcár forgatókönyvét például ő írta – igaz, társszerzőként, Sándor Andrással és Thurzó Gáborral.

Egy lelkes ifjú az írókongresszuson

Egy hajdani fiatalt, mondjuk úgy: írót, Tóth Gyulát is a párt delegálta Sztálinvárosba, hogy okosítsa az erre aligha rászoruló munkásembereket. A kor embere volt, a kor múltával ő is elment. Ám amíg itt volt, harcolt a munka (és az irodalom) frontján. A magyar írók első kongresszusán, 1951-ben felszólalt (az igazi íróknak fogalma sem volt, ki ő, akiből csak úgy áradnak a lelkesítő szavak). Íme egy gondolatsora a kiváló erdélyi író, Szabó Gyula emlékezése szerint:

„Tóth Gyula következett, aki »a legutóbbi öt hónapot Dunapentelén töltötte«. Azok közé a fiatalok közé tartozott, »akik a felszabadulás után vették kezükbe az írás fegyverét«, s mielőtt megállapította volna, hogy »Dunapentele az írók számára is harci terep«, annak mibenlétéről bővebben is szólt: »Ha látták volna azokat a lázas napokat, amikor Pártunk Központi Vezetősége zászlajáért folyt a küzdelem a kongresszusi verseny folyamán; hogy a szocialista várost, a Dunai Vasművet építő dolgozók s ifjúmunkások 200, 300, 500 százalékos teljesítmények után milyen szenvedélyesen kezdtek hozzá egy-egy jelenet, egy-egy vers megtanulásához, hogy méltóan ünnepeljék a kongresszust! Mi tennivalója van például e nagyszerű versenyben az írónak? Az, hogy maga is beálljon a versenyzők sorába…«.

Ez tehát a lelkes Tóth Gyula, aki olyan míves írásokat hagyott az utókorra, mint a Dunapentelei álom című verskísérlet. Így kezdődik: „Pattog a tűz, jó meleg van / A szobában áldott csend van. / Teát főz a nagyanyó / és a tájra hull a hó.” A vers, sajnos, ebben a stílusban is folytatódik… A vasmű-újság őrzi a remekbe szabott sorokat, csakúgy, mint „termelési” regényének fejezeteit. Bármily megdöbbentő, a Dunapentelei álom egy 1953-as lengyel antológiába is bekerült – Vörösmarty, Petőfi, Illyés (!) versei mellé…

A minőség: Margit, Dezső és Harcsa

A kor persze termett kiváló műveket. És igazi tehetségeket. Az egyikük életműve viszont töredékes maradt. Durmits Árpád jó tollú, bátor újságíró volt, a szépirodalom sem volt idegen tőle, sőt! 1956 tavaszán költözött családjával a városba. Társaival megalapította az Igazság című lapot. Gyújtó hangú, remekül megformált írásai adtak a forradalom idején lelkierőt az embereknek. A bukás után börtönre ítélték. Alkotó tehetsége igazán nem bontakozhatott ki: a reményeiben csalódott, megkeseredett férfi 1959-ben öngyilkosságba menekült.

Sztálinváros korkrónikájához nélkülözhetetlenek a munkáslánynak ide szegődött egyetemista, a „jöttment” költőnő, Szécsi Margit versei: barakkromantika mögé rejtett valóságkép, amelyben „izzadt emberszag száll faltól-falig”, az embereket „eldöntötték az álomi borok”, s ahol „Messziről csille-sírást hallani, / s itt szalmazsák zizeg egy dallamot”. A költőnőt aztán másfelé vitte életútja – de vannak, akik maradtak, örökre. Például Kemény Dezső. És Barsi (Harcsa) Dénes. Betelepülők voltak, s a város becsült „nagy öregjei” lettek.

Az 1925-ös születésű Kemény Dezső előbb érkezett: a valóságkereső fiút otthagyta az egyetemet, ott a szerkesztői állást is, munkás lett. És író, igazi „szabad lándzsás” alkotó, szociográfus, valóságkutató – sajnos már csak volt… A száztíz éve született Harcsa is elment már régen, még 1965-ben, de előtte nyolc évig itt élt és alkotott. Ő is azért jött, hogy a nagy átalakulást megörökítse. Akkor, 1960-ban már jeles életmű volt mögötte. Itt írt ifjúsági regényei kordokumentummá lettek. Szerette választott városát, egy nagy munkára készült – Dunaújváros társadalomtörténetét szerette volna megírni. Erre már nem futotta az idejéből.
Az újvárosi irodalom vele – velük – a legjavát veszítette el.

A rovat további hírei: Kultúra

Látogatás Lesznóban: a visegrádi országoknak más jelent a szabadság...

Látogatás Lesznóban: a visegrádi országoknak más jelent a szabadság...

2020. jan. 27.

Különleges rendezvényen vett részt Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester és az általa vezetett delegáció a lengyelországi Leszno városában a napokban. Összeállításunk nemcsak a napokban tett látogatást eleveníti föl, de bemutatja Dunaújváros legfiatalabb, de legaktívabb testvérvárosi kapcsolatát is.

A magyar kultúra napja: koncerttel és díjátadóval ünnepeltek

A magyar kultúra napja: koncerttel és díjátadóval ünnepeltek

2020. jan. 23.

A magyar kultúra napját a hagyományokhoz templomi koncerttel, valamint a Dunaújváros közgyűlése által alapított "Pro Cultura Intercisae" Díj átadásával ünnepelték városunkban. Az elismerést Tóth Jánosné Végh Mária, a Munkásművelődési Központ volt igazgatója vehette át az evangélikus templomban rendezett tegnapi ünnepségen. 

Könyvtár: fekete ruhában a kultúra napján

Könyvtár: fekete ruhában a kultúra napján

2020. jan. 22.

"A kultúra értékei romokban, béreink alatta..." – a József Attila Könyvtár kollektívája is csatlakozott a magyar kultúra napjára időzített országos szakszervezeti akcióhoz. Háttér és petíció a hajtás után.

A közétkeztetés dolgozói nevében…

A közétkeztetés dolgozói nevében…

2020. jan. 21.

Vastag-e a sör “gallérja”, mennyi hús van a főzelék mellett, tiszta-e a kanál, kés, elég erős-e a fekete kávé; elég gyors-e a kiszolgálás az üzemi étkezdékben, – az emberek ezen keresztül mérik le a közétkez­tetés és a vendéglátóipar dolgozói­nak munkáját. Nincs új a nap alatt: a Sztálinváros című lap 1955-ös cikke a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blogon.

A magyar kultúra napja – ünnepi koncerttel, díjátadóval

A magyar kultúra napja – ünnepi koncerttel, díjátadóval

2020. jan. 20.

Folytatják a szép hagyományt, ünnepi koncertre várják a vendégeket a magyar kultúra napján az evangélikus templomban – a szerdán 18 órakor kezdődő eseményen a Szent Efrém Férfikarnak tapsolhat a közönség, és persze átadják a "Pro Cultura Intercisae" Díjat is.

Dr. Senki újra támad: Út a múltba - 2001

Dr. Senki újra támad: Út a múltba - 2001

2020. jan. 20.

A párosan épített panelháztömbök unatkozva támaszkodnak egymásnak, mint akik már semmi újat nem tudnak mondani a másiknak. A nyári délután napsütésében még szürkébbnek látszik hosszú, vaskos testük: olyanok, mint két őr a vártán...

Versenyfelhívás: mi legyen a Dunaújvárosiak Dala?

Versenyfelhívás: mi legyen a Dunaújvárosiak Dala?

2020. jan. 20.

Közös versenyfelhívással jelentkezett Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester, valamint Futó Gábor zenész – a városlakóktól várják a Dunaújvárosiak Dalát! 

  • További hírek

Friss hírek

  1. Három szettben nyert a Fino

  2. Itt a durva mínuszok hete – a végén lehet icipici enyhülés, csapadékkal

  3. Hogyan kell karbantartani a laprugókat?

  4. Fehérvári siker a megyei rangadón

  5. DSTV: MR berendezés Dunaújvárosban

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: MR berendezés Dunaújvárosban

DSTV: MR berendezés Dunaújvárosban

Embedded thumbnail for DSTV: szeretik a stand-up műfaját

DSTV: szeretik a stand-up műfaját

Embedded thumbnail for DSTV: toboroznak az úszók

DSTV: toboroznak az úszók

Top hírek

  1. "Tomi" ott segít, ahol szükség van rá

  2. Sikeres seregszemle a boldogító "igen" jegyében (galéria)

  3. Esküvő kiállítás a Mondbach-kúriában

  4. FitCity Dunaújváros: zumbával kezdték az évet

  5. Az Országháznál robbantással fenyegetett – vádat emeltek ellene

Galéria

Esküvő kiállítás (2026)

Újévi Gála (2026)

BÚÉK, Dunaújváros! (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 2. szám - 2026.01.16.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő