Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 13. Ella, Linda
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Miokovics Csabának nincsenek rémálmai

Kultúra
Dunaújváros
Cruel World Team

facebook megosztás

Pálinkás István - 2015. feb. 08., 08:47

Utolsó bábfiguráját tizennégy éve készítette, aztán leállt az egésszel, befejezte, betelt nála a pohár – ne firtassuk. Firtassuk inkább a lényegi indulást, vagyis mindazt, amit a dunaújvárosi Cruel World Team horror-vígjátékával elindítottak - olyat, ami addig nem volt a magyar filmvilágban.

Utolsó bábfiguráját tizennégy éve készítette, aztán leállt az egésszel, befejezte, betelt nála a pohár – ne firtassuk. Firtassuk inkább a lényegi indulást, vagyis mindazt, amit a dunaújvárosi Cruel World Team horror-vígjátékával elindítottak - olyat, ami addig nem volt a magyar filmvilágban. Miokovics Csaba, aki a maszkokért volt felelős az alkotócsoportból, így emlékszik vissza:

- Mindig is érdekeltek a bábfigurák, a horror, a maszkok, a sminkek. Ha a nyolcvanas éveket nézem, akkor Luiggi Fuggi, Dario Argento, Umberto Lenzi voltak számomra mérvadóak, ős olasz horrorfilm készítők. A lehetőség a baráti körből adódott, ahol mindenkinek volt saját feladata, tudása annak megvalósításához, amit Bernáth Zsolt rendező kért. Aztán egyre jobban belebonyolódott mindenki a maga területébe. Jól haladtunk. A közös munka komoly lehetett volna, de akkora szakadék volt kettőnk között, amit nem lehetett áthidalni. Amerikába mehettem volna, meghívtak Hollywoodba, de a meghívásnak anyagi okok miatt nem tudtam eleget tenni, és ezzel meg is rekedt a pályafutásom. 2005-ben készítettem az utolsó bábfigurát. Mivel folyamatos kudarcokba ütköztem, s nem akartam az egész életemet annak szentelni, hogy kapukat nyitogassak, amelyek nem nyílnak, illetve nekem nem nyílnak, inkább befejeztem.

- Mindent meg lehet már valósítani digitálisan, vagy lehetetlen nyomon követni a fejlődést?
- Egy fizikális figura, maszk elkészítése soha nem lesz utánozható. Mindig életszerűbb, mint a digitális. Mivel ezzel foglalkoztam, azonnal kiszűröm, mi a digitális egy filmben, s mi a kétkezi munka. Anyagi szempontból olcsóbb a digitális, ám egy komoly kétkezi munka mindig hatásosabb, mint bármi más. Farsangkor, ha nagyon lemásolnak figurákat a tévéből, akkor az kreatív-gyenge, s látjuk a mű-Batmaneket, mű-vámpírokat. Saját fantáziát nem látok bennük, ahogyan szerintem más sem. De mindenki utánozza ezeket a Marwell-hősöket. Hiányolom belőlük a saját fantáziájú, elkészített figurákat. Ha pedig szakmák képviselőit másolják (orvost, tanár, szabót), akkor meg nagyon kommerszekre sikerülnek. Gyerekkoromban is másoltunk, de akkor még kezdetlegesen is külön színeket tudtunk vinni egy-egy indián, vagy cowboy-figurába. És mindenki másként nézett ki, ám a Pókember nem tud másként kinézni.
- Eddigi maszk-tapasztalataidból mit tartasz összecsengőnek a jelennel?
- Nézd, a maszkot egész addig élvezettel lehet csinálni, amíg súlyos, kiégető kudarcokba nem botlasz. Bevallom, a látásnak és a kezek biztonságának nagyon jónak kellett lenni – nekem már nem olyanok. Sok idő kellene a visszaépüléshez.
- Ugyanakkor rengeteget tanultál…

- Abszolút! Néztem én iskolát, de nem lehet tanulni. Sminkmesterit igen, maszkmesterit nem. Mondják, de nem! A maszknál komoly gumitechnológiával dolgoznak, protézisekből, darabonként teszik a színészre, ami megkülönböztethetetlen lesz az élő bőrtől. Egyrészt iskolából, majd saját fejlesztésein, autodidakta módon tanul tovább az ember. A rendőrség szokta kérni például a rekonstrukciós figurát egy régen elhunyt ember koponyájáról. Én kipróbáltam egyet egy műanyag koponyáról, ami nyilván szintén készült valahonnan, másolatként. Az anatómiai könyveket nyakig bújtam, hogy leutánozhassam a technikát. Egy idő után automatikusan kialakul egy figura, most itt van a szobámban. Megadja magát az arc, nagyon élveztem. Az, hogy egyáltalán ilyet is csinálhattam a tíz évben, pótolhatatlan, mindig a munka élménye hajtott, saját fejlődésem. Mondják némelyek, hogy ezzel álmodnak, nekem nem okoztak problémát, soha nem álmodtam a figuráimmal.
Miokovics Csabával együtt Kemény Henriken nőttünk fel, Vitéz László a szívünk csücske volt, s ellenállhatatlan vágyat éreztünk minden egyes „bidös ördög” megverésére. Az ő utánozhatatlan tanmeséinek eredetiségéhez, az azzal való játék, figuráinak jellemeihez képest bármely mai digitális, számítógépes sorozat szétszórt műanyag csupán.

 

A rovat további hírei: Kultúra

Megyei programok a Magyar Kultúra Napján

Megyei programok a Magyar Kultúra Napján

2018. jan. 17.

Fotó- és képzőművészeti kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel ünneplik a Magyar Kultúra Napját Fejér megyében.

Télkóstoló – és emlékezés

Télkóstoló – és emlékezés

2018. jan. 14.

Fekete karácsonyunk után három héttel megjött a hó. Nem „alkotott” maradandót… de mégis, a januári tavaszból télbe fordultunk, s a hidegből utánpótlást is ígérnek a meteorológusok.

A jövő múltja

A jövő múltja

2018. jan. 14.

Dolgozz, macska, mert megverődöl! Fiamat fenyegettem így, látván, hogy minden sürgetőbb neki, mintsem hogy a vizsgájára készüljön. Csak kajlán vigyorgott. Persze kiskorában is ritkán „verődött”, most meg, egyetemistaként… jól néznénk ki! De hogy miféle macska, akinek dolgoznia kellene, módfelett érdekelte, mintha nem emlékezne rá, pedig sokszor elolvastatta esti meseként.

2018 Dunaújváros szempontjából a léptékváltás éve lesz

2018 Dunaújváros szempontjából a léptékváltás éve lesz

2018. jan. 13.

A Sándor Frigyes Zeneiskola égisze alatt működő Dunaújvárosi Szonáta Zeneművészeti Alapítvány idén már nyolcadik alkalommal rendezte meg Újévi Gálakoncertjét, amin a sztárvendégek mellett felléptek az iskola növendékei és tanárai is.

Alternatív hangszersimogató

Alternatív hangszersimogató

2018. jan. 13.

A Kortárs Művészeti Intézetben december közepe óta látható Ötvözet című kiállítás kísérőprogramján egy igazán különleges zenei élményben lehetett részük a látogatóknak.

Könyv őrzi az alkotói munkásságot

Könyv őrzi az alkotói munkásságot

2018. jan. 12.

Gombos István ötvös- és iparművészeti munkásságának negyven esztendejét bemutató könyv jelent meg a közelmúltban, a retrospektív életmű kiállításához kapcsolódóan. Tavasszal pedig a Pannon Oktatási Központban rendeznek be egy hasonló jellegű kiállítást a rajz és vizuális kultúra tantárgyra építve.

Apa és fia természetfotói

Apa és fia természetfotói

2018. jan. 12.

Új kiállítás nyílt a Bartók színház aulájában, ami több szempontból is különleges. A tárlaton egy apa és egy fiú képei láthatóak, akik mindketten az orvosi szakma mellett választották hobbijuknak a fotózást.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Elkészült a felsőház programja

  2. Felkészülni, vigyázz, rajt – mindenkit vár a kolbászfesztivál!

  3. Kettős sikerrel elődöntős a DVTK

  4. DSTV: "vakrandi" és könyvajándék csalogat

  5. Elfogadta a közgyűlés a város idei költségvetését a csütörtöki ülésen

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: "vakrandi" és könyvajándék csalogat

DSTV: "vakrandi" és könyvajándék csalogat

Embedded thumbnail for Elfogadta a közgyűlés a város idei költségvetését a csütörtöki ülésen

Elfogadta a közgyűlés a város idei költségvetését a csütörtöki ülésen

Embedded thumbnail for DSTV: ütős nap a DÖSE otthonában

DSTV: ütős nap a DÖSE otthonában

Top hírek

  1. Megkezdődött a kátyúzás a város közútjain

  2. Tart a kerítésbontás a Barsi Dénes utcában

  3. DSTV: kedvenc lett az Angels

  4. Eltűnt, nagyon keresik Vörös János Istvánt

  5. Dunaújvárosi éremeső a szezonnyitón

Galéria

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Farsangi forgatag (2026)

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 6. szám - 2026.02.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő