Kézilabda: nyert a jobb!

A bajnoki elődöntő második mérkőzését játszotta ma este a Ferencváros ellenében a DKKA női kézilabda csapata. Mátéfi Eszter vezetőedző a mérkőzés előtt abban bízott, hogy együttese ezúttal megnehezíti a fővárosiak dolgát, ám mint azt kiemelte, ehhez minden játékosának a lehető legjobb formáját kell nyújtania.
Ehhez képest a kezdés egy valóságos rémálommal ért fel a hazai drukkerek és a szakvezetés számára, hiszen a mieink rendkívül gyenge védekezését sorozatban játszotta át a fővárosi alakulat, mely négy perc alatt hatszor mattolta a teljesen tehetetlen Nagy Évát, így Mátéfi Eszternek nagyon korán időt kellett kérnie (2-6).

Úgy tűnt, hogy ez sem segít együttesünkön, mert a zöld-fehérek szerezték a következő két találatot is, de Ferling és Triscsuk azért gyorsan gondoskodott arról, hogy viszonylag belátható közelségben tartsák együttesünket (4-8).
A játékrész derekáig beállt a négy-ötgólos különbség a két csapat között, ami már Elek Gábornak sem tetszett, így ezúttal ő rendelte magához tanítványait, s a rövid pauzát követően Tomori két bombája kicsit meg is nyugtatta a fővárosiak szakvezetőjét (8-14). A játékrész második felében sem sokat törődtek a védekezéssel a csapatok, a rontott támadásokért is inkább egy-egy pontatlan lövés volt a felelős, így a félidő utolsó hét-nyolc percében a mieink hétszer, míg a vendégek hatszor találtak kapuba, kialakítva a 15-20-as részeredményt.
A térfélcserét követően Bulath sikeres hetese után négyre csökkent a mieink hátránya, ám egy hazai kiállítás alatt egymás után három gólt is szereztek a vendégek, akik a 34. perc végére megduplázták előnyüket (16-24). A mieink dicséretére váljék, hogy ekkor sem adták fel a küzdelmet, s a fővárosi védőfalban rendkívül mozgékonyan játszó Rádl Tímea találataival rendre válaszolni tudtak a Fradi góljaira, így a félidő derekáig nem változott számottevően a két gárda közti különbség (21-29).

Ekkor érezte úgy Mátéfi Eszter, hogy van még több is ebben a meccsben, újra időkéréssel próbált hatni tanítványaira, akik a mérkőzés utolsó negyed órájában végre olyan teljesítményt tudtak nyújtani, mely után az addig csendesen szemlélődő dunaújvárosi közönség is lendületbe jött. Védekezésben rendkívül erőszakosan, míg támadásban ötletesen, pontosan játszott együttesünk, mely öt perc alatt megfelezte hátrányát, s ekkor még valós esély volt arra is, hogy izgalmasan alakul a meccs hajrája (25-29).
A támadásokból addig remekül kivett Tomori Zsuzsanna azonban bizonyította klasszisát, s emberhátrányból szerzett góljával gyorsan lehűtötte a hazai szurkolók kedélyeit, majd Bulath második kiállítása alatt Szamoránsky célzott kétszer is pontosan a vonalról, amivel végleg eldőlt a meccs (26-33). A mieink ekkor sem adták fel a küzdelmet, s a meccs utolsó két góljával legalább annyit elértek, hogy a második felvonást ikszre hozzák a zöld-fehérek ellen, ám a találkozót, s ezzel együtt az elődöntős párharcot a Fradi nyerte (28-33).

Együttesünk a bronzéremért folytathatja a küzdelmeket, s mint azt Mátéfi Eszter vezetőedző a találkozó után elmondta, remélhetőleg ez a kélt mérkőzés jól szolgálta csapat felkészülését a helyosztó küzdelmeire.
- Nagyon sajnálom, hogy ennyire rosszul kezdtük a mérkőzést, az első percekben semmit nem valósítottunk meg abból, amit előzetesen megbeszéltünk, s ez nagyban befolyásolta a találkozó alakulását is. Húsz gólt kaptunk az első félidőben, ami nagyon sok, de a csapat jól küzdött, a második félidőben visszajöttünk, s még egy kis izgalmat is sikerült csempészünk a mérkőzésbe. Jobb csapattól szenvedtünk vereséget, de végig küzdöttünk, ez mindenképpen pozitívum, s nagyon bízom abban, hogy ez a két találkozó segítette a felkészülésünket abban, hogy a bronzmérkőzések végén ezúttal mi örülhessünk a dobogós bajnoki helyezésnek.

DKKA – FTC
28-33 (15-20)
DKKA: Nagy É., Ferling 3, Bulath 4, Takács D. 1, Vincze 8, Triscsuk 7, Azari. Csere: Víg (kapus), Hosszu, Berta, Rádl 5, Gera, Ferenczy. Vezetőedző: Mátéfi Eszter.