Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Szent György napján - legelőre!

Várkonyi Balázs - 2015. április 24. 7:58

A tavasz a lábasjószág legelőre terelésének napjával ma beköszöntött. Persze, tudom, már benne jártunk eddig is, hiszen mind a meteorológiai-, mind a naptári tavasz kezdetén túl volnánk; de az ókoriak óta a mai jeles napot is tavaszkezdőnek tarthatjuk.

A kora középkori háborúkban – ahogy legendáink szépséges könyvében, a Képes Krónikában is olvashatunk erről – előfordult, hogy a hadviselő felek Szent Márton napjától Szent György napjáig fegyverszünetet kötöttek. Vagyis a zord hónapokra otthonaikba húzódtak vissza a harcosok, hogy aztán a jó idő jöttével újult erővel essenek egymásnak.

A tavasz a lábasjószág legelőre terelésének napjával ma beköszöntött. Persze, tudom, már benne jártunk eddig is, hiszen mind a meteorológiai-, mind a naptári tavasz kezdetén túl volnánk; de az ókoriak óta a mai jeles napot is tavaszkezdőnek tarthatjuk. A római népség ekkor szalmatűz füstjével űzte el magától és állataitól a rontást. A nyájat tűzön hajtották át, hogy a boszorkánysereg erejétől megóvják. A férfiak maguk is „tüzet ugrottak”, pásztoráldozatot mutattak be, és hajnali harmatban mosakodtak.

  A rontáselhárítás sokféle fortélya nálunk is szokásban volt: a kapuba vetett láncon át való marhahajtás éppúgy, mint a füstölés vagy a rügyező vesszővel csapdosás – abbéli hit szerint, hogy úgy zsendül a jószág, ahogy a zöld ágon a levél. Az istállót védő rítus, a hamuszórás is megszokott volt, hogy megakadályozzák a marharontó erők legnagyobb dúlását. A régiek szerint a boszorkányok e napon próbálják elvenni a „tejhasznot”. Úgy tartották, a legjobb védekezés a tehén szavára szúrt fokhagyma, de végszükségben az istállóajtóba állított söprű vagy az ajtófélfára aggatott gatyamadzag is megteszi…

Hogy a hajdani penteleiek milyen György-napi praktikákkal éltek, nincs részletes följegyzés – de az biztos, hogy mint mindenütt, itt is hagyományosan e napon vitték a legelőre a gulyát. Az 1869-es lajstrom szerint 468 magyar- és 49 svájci fajta szarvasmarhát tartottak a faluban, 1935-ben már 1157 volt a számuk, az 50-es években pedig még több. Aztán az egykori agrárközség iparváros lett.

Az egyház nem véletlenül tette az ősidőktől gonoszűzőnek számító napra a híres sárkányölő névünnepét: a György-legenda a keresztények abbéli meggyőződést fejezi ki, hogy a hit semlegesíti a rontó szándékot. A Krisztus után 270 körüli időben Kis-Ázsiában született és Palesztinában mártírhalált halt vitéz katona emlékét Európa-szerte ápolják. Sárkányölő Szent György számos város patrónusa, 1222-től hivatalosan is Anglia védőszentje.

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: mesés karakterek

DSTV: mesés karakterek

2025. aug. 07.

Az emberi fantázia határtalanságáról készített terjedelmes összeállítást a DSTV. A csodák birodalmában avatott szakember, Törökné Antal Mária gyermekkönyvtáros volt a kalauz – Marcsi néni arról is szót ejtett, milyen karakterek és milyen szereppel jelennek meg a mesékben. Hangkép.

 

Szélfestmények Dunaújvárosból – Velencéig

Szélfestmények Dunaújvárosból – Velencéig

2025. aug. 06.

Különösebb csinnadratta nélkül, de annál fontosabb műtárgyakra hívja föl az intézmény mellett sétálók figyelmét a Kortárs Művészeti Intézet "kirakatkiállítása": Koronczi Endre két képét láthatják – az alkotások mintegy előhírnökei a Velencei Biennálé seregszemléjén szereplő műegyüttesnek.

Mesevarázs a Bartók színjátszótáborában

Mesevarázs a Bartók színjátszótáborában

2025. aug. 05.

Feszített tempó és nagy-nagy lelkesedés, kreatív energiák és sok-sok ötlet – ugyan csak egy turnusban rendezték, de annál nagyobb sikert aratott a résztvevők körében a Bartók Kamaraszínház nyári színjátszótábora. És a végén, naná, a vastapsot érdemlő bemutató sem maradt el!

DSTV: papírszínház a gyerekkönyvtárban

DSTV: papírszínház a gyerekkönyvtárban

2025. aug. 04.

Színes kínálattal, többek között papírszínházi bemutatóval csalogatott a József Attila Könyvár, derül ki a DSTV összegzéséből. A gyerekkönyvtárban hangos kacajok és kíváncsi szemek követték a diavetítéssel egybekötött produkciót. Hangkép.

 

Hirosima élő öröksége – ősbemutató az élet diadalának néma, makacs, büszke tanúiról

Hirosima élő öröksége – ősbemutató az élet diadalának néma, makacs, büszke tanúiról

2025. aug. 02.

Különleges koncert, különleges szerzemény: a városunkból elszármazott kortárs zeneszerző, Nagy Ákos Hibaku Jumoku – The Trees of Hiroshima (Hirosima fái) című darabját a tokiói Liszt Intézetben mutatják be augusztus derekán, az atomtámadás 80. évfordulójának emléke előtt tisztelgő hangversenyen.

 

DSTV: sikeres volt a táborok sora

DSTV: sikeres volt a táborok sora

2025. aug. 02.

Öt héten át szervezett tematikus táborokat a vakációzó diákoknak az MMK csapata, derül ki a DSTV összegzéséből. A számvetés során kiderül, a táborlakók körében vonzó volt a kínálat, amely az intézmény árnyas ligetében várta őket. Hangkép.

 

Irány Intercisa! – interaktív időutazással

Irány Intercisa! – interaktív időutazással

2025. júl. 31.

A Múzeumok éjszakája országos programja keretében debütált, a sikeres start után a közelmúltban újra megrendezték a római kőtárban az időutazásnak is beillő római kori interaktív játékot. Ezúttal természetesen Intercisa, és vele Pannónia provincia római kori világa volt a célállomás.