Örök édesanyák
Éjszaka van. Egy hároméves fiúcska áll a kiságyában. Keservesen sír. Édesanyját szólongatja. Mamám! Mamám! Néhány évvel ezelőtti történet ez, abból az időből való, amikor az anyát pár napra kórházba szólította a betegsége. Mamám, mamám! – visszhangzott a kétségbeesett gyermek kiáltása akkor a házban.
Az apa mondja: se előtte, se utána, soha, egyetlen egyszer nem hallották, hogy ily módon hívta volna édesanyját a kisfiú. Mindig csak így: Anya! De akkor, a kétségbeejtő hiány ezt préselte ki belőle: Mamám! Öt hangba sűrített kiáltás, öt betű kifejezte biztonságkeresés. És tényleg, ki máshoz fordulna a gyermek, ha bajt érez? Mamám! – ez hívó szó, vészszignál, kötődésjelző. Élethosszig tart, s még akkor is érvényes, ha akit megszólítunk, már nincs is közöttünk.
A bakócai nevelőotthon lakója volt egykor egy kis tizenéves, Frici. Azt fontolgatta egy tanár házaspár, hogy örökbe fogadják az intelligens, kedves fiút. A kissrác meglepődött a nem várt ajánlat hallatán. Elgondolkodott. Vívódott, majd döntött. Azt mondta: De ha egyszer jön a Mama?!
Pedig a Mama soha nem jött. A kisfiú maga volt a magányosság: semmit sem tudott az édesanyjáról. Emlékeiben nem volt egyetlen arcvonás sem, amely anyjához vagy apjához köthette volna. Karon ülő gyermek volt, amikor magára hagyták. Aki életet adott neki, soha nem kereste. És mégis, oly életszerű volt számára a kérdésként megfogalmazott válasz: …de ha egyszer jön a Mama?
Az elhagyott gyermek mindig megbocsát. Vagy szinte mindig. Kötődéskapcsot visel. És a többség? A soha nem elhagyott? Az, aki mindig érezhette a lépteit egyengető gondosságot, figyelmet, ő vajon ki tudja-e fejezni ragaszkodását – vagy mindörökre adós marad már ezzel? Jó lenne nem elkésni, nem várni az utolsó találkozásig. Édesanyám, az érzékeny, de küzdésre termett, szívós székely asszony, amikor nála voltam, rendre ezzel bocsátott útra: tudod, mindig veled vagyok! És keresztet vetett rám. Neki felnőtt emberként is kisgyerek maradtam… és adósa lettem, de mennyi mindennel! Mindig próbáltam megfogalmazni azt, amit aztán soha nem tudtam igazán elmondani neki.
Az anyák a legtöbbel ajándékoztak meg bennünket: az élettel. Szeretetük volt hozzá a ráadás. Köszönetet sosem vártak. De egyébként is, a kiegyenlítéshez kevés egy emberöltő. Elgondolkodom: miben fejeződik ki leginkább a gyermeki hála? Egy tudós tanár, Rusvay doktor mesélte, hogy egyszer minden tanítványával leíratta, kikből áll a családjuk. És százból száz, kivétel nélkül mindenki, így kezdte: anya, vagy édesanya, mama…
Május első vasárnapja az ő tiszteletük jegyében telik.
Ajánljuk hát ezt az írást az anyáknak. Minden rendű és rangú anyáknak. De különösen: a szüntelen törődésben megkopottaknak; a hajlott hátúaknak; az örökös szolgálatuk alatt megvékonyodottaknak; a hülyeségeinkbe belefáradtaknak; a szertelenségünkbe belefásultaknak; a testüket-lelküket értünk fölparcellázóknak; a tíz-húsz-harminc-negyven éve a mi gondunk-bajunkkal viselőseknek. Ajánljuk azoknak, akik, hála Istennek, élnek. És azoknak, akik már elmentek. Ajánljuk: az örök Édesanyáknak. Kései köszönet gyanánt is.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: őszbúcsúztató az Intercisa Múzeumban
2024. nov. 23.
Családi délutánnal ért véget a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozata az Intercisa Múzeumban, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény színes kavalkáddal várta a vendégeket – a kézműveskedés mellett pincétől a padlásig séta, de még szabadulószoba is csalogatott. Hangkép.
Azahriah, a Platon Karataev és a Fishing on Orfű is Music Hungary-díjban részesült
2024. nov. 22.
Azahriah, a Platon Karataev és a Fishing on Orfű is Music Hungary-díjban részesült - közölte a Music Hungary Szövetség csütörtökön az MTI-vel.
DSTV: a vendéglátás legendái a városépítés hőskorában
2024. nov. 21.
Izgalmas programmal folytatódott az Intercisa Múzeum gasztronómiai sorozata a Múzeumok Őszi Fesztiválja kínálatában. A Késdobálótól az Arany Csillagig – vendéglátás az '50-es években című előadással várták a látogatókat. Hangkép.
Jubilál a kultúra egyik zászlóshajója
2024. nov. 20.
Öt évtizeddel ezelőtt, napra pontosan november 4-én nyitotta meg a kapuit a Munkásművelődési Központ és a József Attila Könyvtár. Van mire büszkének lennünk és lenniük. A napokban az MMK-ba látogattunk el, ahol Kováts Rózsával beszélgettünk az intézmény múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
Viccelődni a templomban? Lehet!
2024. nov. 20.
Istennek van humora? És ha igen, fekete is? (Mármint a humor.) Erre és ezekhez hasonló mulatságos kérdésekre válaszol a Luther Pub következő eseménye az evangélikus templom gyülekezeti termében pénteken este.
Véget ért a SZÓforgató BETŰvető kortárs irodalmi vetélkedő
2024. nov. 19.
A József Attila Könyvtárban sok pályázat és vetélkedő szórakoztatja a gyerekeket. A címben említett ezek egyike – novemberben volt az eredményhirdetés Vig Balázs közreműködésével. A kortárs-vetélkedő keretében az író művei alapján összeállított feladatlapokkal dolgoztak a fiatal olvasók.
DSTV: Tündér Lala a Bartók színpadán
2024. nov. 18.
Szabó Magda művének színpadi adaptációjával folytatódik a Bartók Kamaraszínház bemutatóinak sor, derül ki a DSTV összegzéséből. Már az olvasópróbán hangsúlyozták: a tanulságos történet üzenetei egyaránt szólnak a gyerekeknek és a felnőtteknek is. Hangkép.