Telepesek és szabadok
Eszter nénit, a kivételes tehetségű parasztírót országos elismerés övezte – de a falubéliek többsége csak afféle habókos öregasszonynak tartotta. Volt, aki egyszerűen a falu bolondjának nevezte. Egy minapi telefonhívás régi történetet idézett fel bennem.
Horváth Dezsővel, a kitűnő szociográfussal a balástyai parasztasszony, Eszter néni udvarában állunk. Hallgatjuk a Kaci kecske csínytevéseiről szóló történetet. A múlt századdal akkor egyidős Veszelkáné Gémes Eszter mesél, szófűzése megunhatatlanul szépséges. A sokat látott asszony kockás füzetbe írta elbeszéléseit, a legendás néprajzkutató, Bálint Sándor biztatására könyvbe is rendezte azokat. Írt a betyárkirályról, Rózsa Sándorról is – nem lehetett neki nehéz, hiszen férje szintén „futóbetyárok” leszármazottja volt, az egyik ős éppenséggel Rózsa Sándor szívének elrablója, Veszelka Juliska. Hiteles háttér, hiteles történet…
Eszter nénit, a kivételes tehetségű parasztírót országos elismerés övezte – de a falubéliek többsége csak afféle habókos öregasszonynak tartotta. Volt, aki egyszerűen a falu bolondjának nevezte. (Lelke rajta, meglehet, ő egy egyenes sort se tudott leírni egész életében…) Egy hajdanvolt bölcs brit írta egykor: „A legendát rendszerint a falu népének többsége szerzi, szóval azok az emberek, akik épelméjűek. A könyvet rendszerint a falunak az az egyetlen embere írja, aki bolond.” A XX. század elejének irodalmi nagysága, Gilbert Keith Chesterton nem bántó szándékkal, ellenkezőleg, szeretettel írta e sorokat azokról a népi tollforgatókról, akik könyvírással szolgálják a közös emlékezetet. Eszter néni ilyen volt.
De térjünk vissza a kiindulóponthoz. Ismerősöm nagyfia hívott nemrég. Megtelepedett egy kis faluban, gazdálkodik. Amikor csak teheti, olvas – és most készül könyvet írni. Kérdezte, segítenék-e neki. Segítek, hát hogyne, ha ez a szíve vágya. Kérdezem, mi lenne a témája, s ő meglep: engem idéz. Az egyik riportomban a rég elment dédnagymamája emlékét vélte fölfedezni.
Különös történet az. Ötvenes évek. Kitelepítések. A kislányként Hortobágyon, a kényszermunkatáborban élt Piroska tanárnő mesélt egy idős asszonyról. A nénike magatehetetlen beteg volt már, amikor családjával együtt kitelepítették. Ahogy volt, úgy tették fel ágyastól az ávósok a kocsira. Vitték Kónyapusztára. Ott, a birkahodályban letették az ágyat. Eztán „telepesként” élt a „szabadok” között. Akik épp úgy nem voltak igazán szabadok…
Sosem tudott megbékélni a sorsával. Naponta könyörgött a rokonainak, vigyék haza. Egyszer, félig önkívületi állapotában, megint csak szólongatta az övéit. A rokonok tanakodtak, aztán négy férfi megfogta az ágya négy sarkát. Nekiindultak. Vitték a hodályon keresztül-kasul, mintha hosszú úton lennének, és nagy sokára letették egy távoli zugban. Itthon vagyok? – kérdezte a néne. Itthon, felelték. És akkor a mamóka végleg megcsendesedett.
Azt mondja ez a fiatalember, hogy a családi emlékezet szerint a dédmama betegen került Kónyára, ott is halt meg, és tán ő volt az, akit a rokonok a különös utolsó útra vittek. Meglehet. Hogy valóban ő volt-e, vagy más, azt tán sosem tudjuk már meg. De azt tudjuk, hogy sokak végső útja vezetett a szükségtáborokba, ahogy a negyvenhat pentelei családé Kondorosra, Túrkevére, Hajdúnánásra, Szarvasra, Püspökladányba. Az ő történetük megírásához is kéne egy elkötelezett „falu bolondja”…
A rovat további hírei: Kultúra
Készen áll a bemutatókra a Vasas csapata
2025. aug. 07.
Amint arról korábban már olvashattak hasábjainkon, a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes komoly nemzetközi meghívásnak tesz eleget. Belgiumba utaznak, ahol a Westerlo-i Nemzetközi Folklórfesztiválon lépnek közönség elé.
DSTV: mesés karakterek
2025. aug. 07.
Az emberi fantázia határtalanságáról készített terjedelmes összeállítást a DSTV. A csodák birodalmában avatott szakember, Törökné Antal Mária gyermekkönyvtáros volt a kalauz – Marcsi néni arról is szót ejtett, milyen karakterek és milyen szereppel jelennek meg a mesékben. Hangkép.
Szélfestmények Dunaújvárosból – Velencéig
2025. aug. 06.
Különösebb csinnadratta nélkül, de annál fontosabb műtárgyakra hívja föl az intézmény mellett sétálók figyelmét a Kortárs Művészeti Intézet "kirakatkiállítása": Koronczi Endre két képét láthatják – az alkotások mintegy előhírnökei a Velencei Biennálé seregszemléjén szereplő műegyüttesnek.
Mesevarázs a Bartók színjátszótáborában
2025. aug. 05.
Feszített tempó és nagy-nagy lelkesedés, kreatív energiák és sok-sok ötlet – ugyan csak egy turnusban rendezték, de annál nagyobb sikert aratott a résztvevők körében a Bartók Kamaraszínház nyári színjátszótábora. És a végén, naná, a vastapsot érdemlő bemutató sem maradt el!
DSTV: papírszínház a gyerekkönyvtárban
2025. aug. 04.
Színes kínálattal, többek között papírszínházi bemutatóval csalogatott a József Attila Könyvár, derül ki a DSTV összegzéséből. A gyerekkönyvtárban hangos kacajok és kíváncsi szemek követték a diavetítéssel egybekötött produkciót. Hangkép.
Hirosima élő öröksége – ősbemutató az élet diadalának néma, makacs, büszke tanúiról
2025. aug. 02.
Különleges koncert, különleges szerzemény: a városunkból elszármazott kortárs zeneszerző, Nagy Ákos Hibaku Jumoku – The Trees of Hiroshima (Hirosima fái) című darabját a tokiói Liszt Intézetben mutatják be augusztus derekán, az atomtámadás 80. évfordulójának emléke előtt tisztelgő hangversenyen.
DSTV: sikeres volt a táborok sora
2025. aug. 02.
Öt héten át szervezett tematikus táborokat a vakációzó diákoknak az MMK csapata, derül ki a DSTV összegzéséből. A számvetés során kiderül, a táborlakók körében vonzó volt a kínálat, amely az intézmény árnyas ligetében várta őket. Hangkép.