Kézilabda: változik a versenykiírás

spigott - 2015. június 10. 20:33

Újfajta versenykiírást terjesztett a Magyar Kézilabda Szövetség elnöksége felé az NB I-es csapatokat tömörítő Liga. A következő szezonban kuparendszerű rájátszás vár az első nyolc helyezett csapatra, de emellett tervben van az élvonalban szereplő csapatok számának növelése is.

Komoly változások lesznek és lehetnek női kézilabdázóink jövő évi, s az azt követő versenykiírásában. Mint azt Horváth Tibor, a Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia irodavezetője érdeklődésünkre elárulta, az NB I-es csapatokat tömörítő Liga a 2015/2016-os bajnoki rájátszás megváltoztatott kiírását terjesztette fel a Magyar Kézilabda Szövetség elnöksége felé.
Az elnökség által – legfrissebb információink alapján - el is fogadott tervezet szerint a következő szezonban a huszonkét fordulós alapszakasz után az első nyolc helyezett csapat kerül be a rájátszás "felsőházába", ahol az 1–8. helyezettek kuparendszerű negyeddöntőt játszanak (1–8., 2–7., 3–6., 4–5.).

Az elődöntők, valamint helyosztók mérkőzésein is megmarad a kuparendszerű lebonyolítás, vagyis az elmúlt évek playoff-párharcaitól, a két, vagy három győztes meccsig tartó sorozataitól biztosan elköszönhetünk. Az alsóházban, vagyis a 9-12. helyen viszont megmaradna a jelenlegi lebonyolítás: itt körmérkőzéses rendszerben döntenék el a bajnoki helyezéseket a résztvevők.
A Liga mindenképpen szeretné növelni az élvonalban szereplő magyar játékosok számát, ezért tervben van az is, hogy az NB I/B-s csapatokat felhozva bővítsék ki az élvonal mezőnyét. Erre a 2016/2017-es szezonban kerülhet sor, amikor az elképzelések szerint tizenhat csapat alkotná az NB I-es mezőnyt, ám itt már nem kerítenének sort a rájátszásra, a harmincfordulós alapszakasz végén dőlne el a bajnoki helyezések sorsa.

Az utánpótlást érintő változásokról megtudtuk, hogy a következő szezonban is megmarad az NB I-es junior és ifjúsági bajnokság, ám emellett egy zárt és egy nyílt serdülő bajnokságot is kiír a Magyar kézilabda Szövetség. A zárt rendszerű bajnokságban az NB I-es csapatoknak kötelező jelleggel kell elindítaniuk serdülő együtteseiket, míg a nyílt serdülő bajnokságba bárki benevezhet. A felnőtt és az utánpótlás versenykiírások átdolgozásának egyértelmű célja az, hogy a jövőben még több fiatal magyar játékos kapjon szerepet előbb az élvonalbeli utánpótlás, majd a felnőtt csapatoknál.