Szerencsehozó szerda

Várkonyi Balázs - 2015. júl. 15., 07:34

A parasztvilág egykori szokásrendjét felidéző sorozatunkban a harmadik naphoz érkeztünk, amelyhez a vélekedés szerint sok jó dolog kötődik: úgy tartották az öregek, a szerda igazi kedves nap!

A hétfőn már idézett törökkoppányi gyerekmondókában e nap titulusa: „szerda szerelmibe”. Vagyis a szerető szívek ekkor bizonyosan egymásra találnak, nem véletlen hát, hogy régen igen divatos lakodalmas nap volt. Az sem véletlen tehát, hogy az erősen hites asszonyok az otthon- és családalapítók védőszentjéhez, Szent Józsefhez imádkoztak ekkor. Az agglegények meg, ahogy a régiek elbeszélték, ezen a napon különösen iparkodósak, dolgosak voltak, nagyon igyekeztek, hogy kelendőbbek legyenek.

Barátságos nap ide vagy oda, a forgószerdával azonban – ahogy nevezték azt a szerdát, amelyik kettős ünnepet követ – volt egy kis baj: ilyenkor nem volt szerencsés új munkába fogni. A forgószerda az asszony számára dologtiltó nap is volt. Úgy mondta a népi szólás, aki ekkor mos, netán süt, annak a jószágát később kergekór, a regula ellen vétőt pedig gutaütés, vagyis szélhűdés érheti.

A rovat további hírei: Kultúra

Bemutatkoztak a zeneiskola jazz tanszakosai

2019. már. 08.

A Juharos "feltámadásának" köszönhetően egy régi, szép hagyomány lépett ki a Sándor Frigyes Zeneiskola falai közül. A klasszikus zenei tanulmányokat folytatók mellett, most a jazz tanszak növendékei vallottak színt, hiszen együtt muzsikálhattak tanáraikkal, meg-megcsillantva tehetségüket.

Megéri befizetni a Táncirkuszba

2019. már. 07.

Pénteken végre megnyílik, és tárt karokkal várja a nézőket a Táncirkusz. A Bartók legújabb táncszínházi előadása egy óra önfeledt bohóckodás, vurstli és ringlispíl, ami kizökkent mindenkit a hétköznapokból.

"Paksi polgár is lettem"

2019. már. 07.

„A fém kezd minden érzékszervemre hatni, sőt a lelkemet is birtokba veszi. Sétálok a tárgyak között, érzem az illatát, látom a vas erejét, hallom a megmunkálás dobogását. Érzem és értem a súlyát a tárgyaknak, melyek nem nehezülnek rám, ahogy azt gondoltam, hanem felemelnek”.

„Aranyláz” Újvárosban

2019. már. 03.

1951. május elseje. Munkásünnep Pentelén, felvonulással, utcanévadóval, házavatóval. A hivatalosságok, a fővárosi protokollvendégek megcsodálják a semmiből kinőtt utcát – persze, hogy a Május 1. nevet kapja –, majd az ünnepség végeztével hazamennek. És a frissen átadott épületek egy részében másnap nem a beköltöző családok jelennek meg, hanem munkásbrigádok. Hogy befejezzék azt, amit az ünnepélyes avatóig nem sikerült.