Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 09. Abigél, Alex
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

A szakoktatásban a duális képzésé a jövő

Oktatás
duális képzés
Dunaújvárosi Főiskola
Dunaújváros

facebook megosztás

Pálinkás István - 2015. nov. 22., 09:14

A munkaerőpiac az egyik olyan területe a gazdaságnak, amit nem hagyott érintetlenül a válság hazánkban sem. Budai Gábor, a Dunaújvárosi Főiskola főiskolai tanársegédje 1993-tól máig hatóan ennek átalakulását kívánja disszertációjában rögzíteni Dunaújvárosra tekintettel.

Mindezt úgy, hogy a munkaerőpiac átalakulását vizsgálva, a hozzá szorosan köthető szakképzési rendszer megváltozására figyelemmel.

Láthatóan sok interjú készült vállalatvezetőkkel, az érintettekkel. Mire fókuszálnak ezek a vizsgálódások térségünket tekintve?

A folyamatot nézve ne szaladjuk ennyire előre, hiszen a gazdasági világválság 2008-ban kezdődött, és a számomra érdekes folyamatok már a rendszerváltást követően megindultak Dunaújvárosban. Két fókuszpontot vizsgáltam: Dunaújváros szakképzési rendszerét és munkaerőpiacát, amely területek irányítóival és vezetőivel összesen 32 interjút készítettem, strukturált formában. A két szakterület önmagában is vizsgálható lett volna, de már a szakirodalmak tanulmányozásakor is felfigyeltem arra a jelenségre, hogy „ezer szállal” kötődnek egymáshoz. A szakképzési rendszert vizsgálva a dunaújvárosi középiskolák működésébe és azok – számomra merevnek tűnő – szakmakínálatába nyerhettem betekintést, főként az iskolaigazgatókkal készített interjúk kapcsán. Munkaerőpiaci oldalról pedig elsősorban arra kerestem a választ a vállalatvezetőktől, hogy vajon a középfokú oktatási intézmények olyan szakmákat kínálnak-e a továbbtanulás előtt állóknak, amelyekkel a végzést követően – lehetőleg rövid időn belül és a lakóhelyükhöz közel –, sikeresen el is tudnak majd helyezkedni, illetve arra, hogy az időközben megjelent multinacionális vállalatok szakember-igényeire reagált-e, és ha igen, milyen rugalmasan adott választ a szakképzési rendszer. Ezzel kapcsolatban megfigyeltem azt, hogy az oktatáspolitika, mint a törvényi szabályozás színtere, valamint az iskolafenntartó és a település önkormányzatának tevékenysége már előre behatárolhatja az iskolák mozgásterét, ezért is hosszú folyamat az, amíg egy új szakma megjelenik az adott iskola képzési kínálatában.

Dunaújváros gazdasági szerkezetváltásáról (átalakulásáról) beszélhetünk az elmúlt évek tükrében?

A 90-es évek elején sok magyarországi nagyvállalat tönkrement vagy privatizálták azokat. A 90-es évek végéig létrejött új vállalkozások és a privatizáció felgyorsulása sem hozott új, pozitív fordulatot Dunaújváros és kistérsége foglalkoztatottsági adataiban.  A 2000-es évek közepétől viszont a „teremtett” város már globális kihívásokkal szembesült, hiszen egyre több multinacionális vállalat telepedett le a régióban, amelyek Dunaújvárosban és a kistérségében is új munkalehetőségeket kínáltak, igaz már egy másfajta – az addigra már megszokottól eltérő – szociális védelemmel.

A megváltozó piaci viszonyok és a szakképzési rendszer mostani átalakulása összhangban képes szolgálni a gazdaság fellendülését?

A piacgazdaságban működő gazdasági társaságok új feltételeket támasztottak a hozzájuk jelentkező vagy a már náluk dolgozó szakemberekkel szemben. A legtöbb esetben már minimum feltételként jelölték meg, hogy a szakdudáshoz párosuljon az érettségi bizonyítvány megléte, valamit egyre inkább elvárták az informatikai- és az idegen nyelvtudást is. Ezzel párhuzamosan megindult a „kétkezi szakmák” presztízsének csökkenése. Az említett jelenség Dunaújvárosban is megfigyelhető volt, hiszen a 90-es évektől kezdődően egyre többen választották a szakközépiskolai- vagy a gimnáziumi képzéseket, amely hatására a szakiskolai szakmák háttérbe szorultak. Ez a folyamat a szakiskolai és a speciális szakiskolai tanulók létszám adataiban mutatkozik leginkább. Ezekben az iskolatípusokban az 1994/95-ös tanévben 2023 diák tanult, míg a 2007/2008-as tanévben már csak 1265 tanuló választotta ezt a – szakmát adó – képzési formát. – hozzáteszem ez a tendencia a napjainkban is megfigyelhető. Többek között erre a jelenségre szolgált megoldásként a 2012-ben hatályba lépett új szakképzési törvény, amely a szakmát – azon belül is a hiányszakmákat – tanulni kívánókat helyezi előtérbe, - és itt elsősorban az új ösztönzési rendszerre gondolok. A duális szakképzés bevezetésével pedig egyre inkább arra ösztönzi az új törvényi szabályozás az oktatási intézményeket, hogy az ipar szereplőivel közösen keressenek megoldást az évek óta jelentkező szakemberhiányra, amely közös munka várhatóan a gazdaság megerősödését vetíti előre.

A rovat további hírei: Oktatás

Kevesebb terhet jelent a tanévkezdés

Kevesebb terhet jelent a tanévkezdés

2018. aug. 30.

A kormány folyamatosan növeli a családok anyagi támogatását, így évről évre kevesebb terhet jelent a tanévkezdés - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Teljes az idei hallgatói létszám az egyetemen

Teljes az idei hallgatói létszám az egyetemen

2018. aug. 29.

Szeptembertől közel hatszáz gólya érkezik a Dunaújvárosi Egyetemre, ami az előző tanévhez képest több, mint tíz százalékos növekedést jelent.

Minden iskolába megérkeztek a tankönyvek

Minden iskolába megérkeztek a tankönyvek

2018. aug. 28.

 Az utolsó tankönyvcsomagok is megérkeznek ma az alaprendelésekből az iskolákba - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár. 12,5 millió tankönyv került ki az oktatási intézményekbe kevesebb mint egy hónap alatt. Minden iskola számára biztosítottak a tankönyvek a szeptemberi tanévkezdéshez - hangsúlyozta Rétvári Bence. 

Ha csak a nyelvvizsga hiányzik

Ha csak a nyelvvizsga hiányzik

2018. aug. 27.

Meghirdették a felsőoktatásban végzettek számára szükséges nyelvvizsga megszerzését segítő újabb diplomamentő programot.

Visszavárja a diákságot az iskolapad

Visszavárja a diákságot az iskolapad

2018. aug. 26.

Sok diák szerette volna, de ezen a nyáron sem döntött úgy senki, hogy ezentúl ne kelljen iskolába járni, a tanév kezdése pedig vészesen közeledik, ami azonban szinte mindenkit érint, nem csak a tanulókat.

Pótfelvételi ponthatárok

Pótfelvételi ponthatárok

2018. aug. 24.

Nyilvánosságra hozták a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárokat. A 7840 pótfelvételiző közül 5445-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.  

Önkormányzati támogatás az iskolakezdéshez

Önkormányzati támogatás az iskolakezdéshez

2018. aug. 23.

Az idei tanévben is igénybe vehető, az önkormányzat által nyújtott iskolakezdési támogatásról tartott sajtótájékoztatót Cserna Gábor polgármester csütörtökön a Városházán.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Megkezdődött a kátyúzás a város közútjain

  2. Kovács-Seres Hunor lett a 2025-ös év legjobbja

  3. Borongós napok, előbb lehűléssel, aztán enyhüléssel

  4. Felemás hétvége az Andersenben

  5. DSTV: szalagot tűzött a Rudas

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: szalagot tűzött a Rudas

DSTV: szalagot tűzött a Rudas

Embedded thumbnail for DSTV: szólóban a hangzsonglőr

DSTV: szólóban a hangzsonglőr

Embedded thumbnail for DSTV: a Rosti iskola szalagavatója

DSTV: a Rosti iskola szalagavatója

Top hírek

  1. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  2. 90 éves a Móricz nyugalmazott tanítónője

  3. Rozi néni 90 éves lett – Isten éltesse!

  4. Közmeghallgatást tartott Dunaújváros önkormányzata

  5. Közösségépítők (2.): a "Terítéken" ízőrzője

Galéria

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 5. szám - 2026.02.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő