Rendelkezésre állnak a felsőoktatási béremeléshez szükséges források

Az államtitkár arra az ellenzéki felvetésre reagált, hogy a felsőoktatási béremelés fedezetét 50 százalékban az intézményeknek kell kigazdálkodniuk, s ezt a döntő többség nem tudja végrehajtani.

Palkovics László zözölte: az egy éve kinevezett kancellárok felmérték, hogy a költségvetési igények, a saját bevételi tervek kellően megalapozottak, reálisak, illetve teljesíthetők-e. Ennek eredményeképpen valamennyi intézményben likviditást biztosító, bevételnövelő intézkedéseket hoztak meg, a racionálisabb gazdálkodás érdekében. Míg 2014 szeptemberében az ágazat tartozásállománya 20,5 milliárd forint volt, addig 2015 szeptemberében ez mindössze 8,9 milliárd forint, amely október végére 7,6 milliárdra csökkent. Pontos novemberi adatokkal december közepén tudnak szolgálni - jelezte.

Kitért arra is: 2015-ben várhatóan a felsőoktatási területen (a betegellátásból eredő hiányt nem számolva) nem lesz kifizetetlen számla úgy, hogy a 2015-ös Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapot a korábbi évektől eltérően alapvetően strukturális projektek végrehajtására, hatékonyságnövelő, kiadáscsökkentő fejlesztésekhez használják fel az intézmények, és csak nagyon kis mértékben adósságkonszolidációra.

Értékelése szerint a kancellárok belépését követő egy év elteltével megállapítható, hogy a rendszer és a kancellárok egyéni és csoportos teljesítménye igazolja a kormányzati elvárásokat: a kancellárokon keresztül eredményes a beavatkozás az intézmények működésébe anélkül, hogy azok alaptevékenysége sérülne.

Palkovics László közölte, a felsőoktatási intézmények működése átláthatóbbá vált, gazdasági-pénzügyi működésük racionálisabb, jobban tervezhető, a tartozásállományuk folyamatosan csökken, míg a pénzkészletük emelkedik. A kancellárok belépése változtatott a korábbi rossz működési modelleken és fejlődési pályára állította a legnehezebb helyzetben lévő intézményeket, ugyanakkor tovább erősítette a jó működést a stabil helyzetben lévő intézményeknél. A rendszer jól működik, csupán finomhangolásra van szükség - összegzett.

Kitért arra is, hogy a kormány döntése értelmében a doktoranduszok ösztöndíja az első két évben 140 ezer forintra, a második két évben 180 ezer forintra nő majd. A törvény azonban nem visszamenőleges hatályú, az új szabályozás felmenő rendszerben történik. Minden képzésre az a törvényi szabályozás vonatkozik, amely annak megkezdésekor érvényben volt - mondta. Megerősítette: a kormány döntése értelmében a doktori képzés rendszere 2+2 évessé válik a 2016/2017-es tanévtől.

Az első két év (képzési-kutatási szakasz) során kötelezően teljesítendő tantárgyakat hirdetnek meg, a második év végén a doktorandusz előrehaladását komplex vizsga formájában értékelni kell, a doktori szigorlat megszűnik, és a vizsgát nem teljesítő hallgatók a doktori képzésből kikerülnek.

A második két évnek (kutatási és disszertációs szakasz) a doktori kutatás folytatásáról és a doktori értekezés megírásáról kell szólnia, maximum két félév szüneteltetési lehetőség mellett. Kiemelte: a doktori képzésben részt vevő doktorandusz végig hallgatói jogviszonyban marad. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy azok a doktorandusz hallgatók, akik a kifutó rendszerben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, támogatáshoz juthatnak például az Új Nemzeti Kiválóság Programból.

-OPH-