Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 21. Eleonóra
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A többször átkeresztelt város

Kultúra
várostörténet
Dunapentele
Dunaújváros
Sztálinváros
évforduló

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2016. jan. 10., 08:39

Kezdetben vala Dunapentele. Aztán 65 éve Sztálinváros lett. Öt év múlva ismét Dunapentele, majd nem sokkal utána megint Sztálin nevének viselője. 55 éve végül a nem túl veretes, de mégiscsak böcsületes magyar név hordozója lett: Dunaújváros. Újabb átkeresztelés vélhetően már nem éri.

1949. december 28-a: a minisztertanács döntése aznap született arról, hogy az új gyáróriás, a kohászati kombinát a dunapentelei löszháton épül meg. Ez a határozat magában hordozta azt is: a korszemlélet szerint a régi időket őrző Pentele név aligha alkalmas arra, hogy kifejezze a szocialista megújulást.

Egy „őslakos” herceg

1951 őszén a pesti pártemberek felvetették, hogy más szocialista országok városokat neveztek el Sztálin generalisszimuszról, míg hazánk bűnös mulasztásban van. Üzentek hát Pentelére. A fölülről vezérelt alulról jövő kezdeményezés – mint fából vaskarika – mintapéldájaként egy sztahanovista brigádvezető munkásgyűlésen javasolta a Sztálin név felvételét. Tollat ragadott, hogy személyesen tudassa Rákosi Mátyással a „nép” óhaját. Pestre parancsolták a város pártküldöttségét. A rettegett belügyminiszter, Farkas Mihály nekik szegezte a kérdést: van-e Pentelének húszezer lakosa? Ha van, kérésük teljesül. A párttitkár bizonytalanul válaszolt: van.

Hát nem volt. 1950 végén a nagyközség 4200 lelket számlált, és jó hétezer ember dolgozott az építkezésen. ’51-ben a várossá avatott település lakóinak száma jócskán gyarapodott, de a húszezertől még így is elmaradt: mindenkit összeírva is csak 16988 név szerepelt a listán.

A fineszes párttitkár felidézte a belügyminiszter szavait, aki „régi és új” penteleiekről beszélt. A kabaréba illő történetet egy Faludy-novella örökíti meg: a temetőkeresztekről összeírtak rengeteg nevet, de még így is hiányzott vagy ezer. Ekkor a pártember kéztördelve felkereste a plébánost, hogy a régi keresztlevelekből másoljon már ki valamennyit. Az idős pap nem volt hajlandó kiadni a keresztelőkönyv titkait, ám humorban nem szenvedett hiányt. Felütötte a plébánia vendégkönyvét, és az évszázadok alatt itt megfordult jeles emberek, főrangok neveit a fontos ügy érdekében átadta. Így lett „pentelei polgár” sok egykor volt tudós, püspök, arisztokrata, s köztük egy francia főnemes, a kiváló hadvezér, Savoyai Jenő herceg is, aki jó két évszázaddal korábban pár napig vendégeskedett az akkori papnál. Így lettek a holt lelkek a Sztálinváros név felvételének előmozdítói. A „keresztelő” 1951. november 7-én ünnepélyes külsőségek mellett megtörtént.

A nép megszólal

A város gyors fejlődésen ment át. Örkény István jó két évtized múlva „aranylázként” jellemezte az ötvenes évek újvárosi hangulatát. „… monumentális vállalkozás volt. Magyarországon ilyen még nem történt: felépíteni egy városrészt, beköltöztetni a gyárépítőket, elkezdeni a gyárat építeni, ugyanakkor a várost is fejleszteni, miközben a gyár újra tovább terjeszkedik - ennek az egésznek volt egy óriási romantikája.” Az író azonban nem hallgatta el a a rohamos betelepítés következményeit. A dolgok árnyoldaláról ezt írta: „…rettenetesen izgalmas volt az az embertömeg, ami ott összeverődött. Az országnak részben a szemete, részben a java került oda, mert például vonatrakományszám hozták oda a pesti kurvákat dolgozni, és az exkavátor néha csecsemőholttesteket emelt ki a földből.”

A korabeli lapokban minderről nem lehetett olvasni. A gyors iparfejlesztés volt a fontos, és ez 1953-ig töretlenül haladt. Sztálin halála viszont elhozta a fordulatot.  A „vas és acél országa” hamis illúzióját a gazdasági bajok szertefoszlatták. A sztálinvárosi beruházás megakadt. Az évek során egyre romló közellátás miatt a munkások felemelték a hangjukat, az egykori tudósítás szerint 1956-ra a városban megfagyott a levegő.

Akkor már több mint 28 ezer lakója volt Sztálinvárosnak. A forradalom kitörése fölbátorította az embereket: október 24-én tízezres tömeg vonult fel tüntetni, és a városlakók népgyűlésen döntöttek: a vasmű nevéből likvidálják Sztálint, és a település legyen ismét a történelmi Dunapentele. Megtörtént hát a visszakeresztelés… igaz, csak rövid időre. A forradalom bukása után öt hónappal a városnévtáblán ismét a generalisszimusz neve díszelgett.

Végállomás: Dunaújváros

1961 novembere hozta el az újabb névadót. A patinás Pentele azóta Dunaújváros testrészeként él tovább. Hagyományait sok ipartörténeti, kulturális, művészeti és sportteljesítmény gyarapította. Kialakult és megerősödött egy karakteres újváros-tudat – vagyis az erős lokálpatriotizmus.

És ha már a városkeresztelők kerek évfordulóit éljük ez évben, jöjjön egy újabb jeles jubileum: huszonöt éve, 1991-ben a település megyei jogú város címet kapott. Az Intercisa Múzeum egyik közleményében olvasom: „Dunaújváros a korra jellemző szigorú tervezettsége ellenére egyre inkább természetes, »nőtt« várossá fejlődött, a régió kulturális, kereskedelmi, közigazgatási központjává vált.” Patinás főiskolája ez évtől már egyetemi rangra lépett. A város révbe ért.

A rovat további hírei: Kultúra

Zenés nyári esteket tartanak a keszthelyi Festetics-kastély parkjában

Zenés nyári esteket tartanak a keszthelyi Festetics-kastély parkjában

2020. aug. 14.

Két különleges zenés színházi produkció látható augusztus végén a keszthelyi Festetics-kastély parkjában a Magyar Teátrumi Társaság, a Helikon Kastélymúzeum, a Budapesti Operettszínház és a Musical Neked Produkció jóvoltából - tájékoztatták a szervezők pénteken az MTI-t.

Emlékmű lesz a Vasmű úti platánokból

Emlékmű lesz a Vasmű úti platánokból

2020. aug. 14.

A Vasmű úti platánsor emlékét őrzik majd meg azok a fák, amelyekből műalkotást készít Móder Rezső, Rohonczi István, Nyitrai Mihály, Molnár János és Nemes Ferenc. Az elkészült művek várhatóan az ősszel kerülnek majd ki a közterületekre. A többes szám pedig valós, hiszen bár eredetileg csak a Vasmű úti őspatika elé terveztek egy emlékfát, ám – mint az erről tartott sajtótájékoztatón bejelentették – még egy helyszínnel bővül majd a „kiállítótér”.

Dunaújváros mesél: A Déli-városban

Dunaújváros mesél: A Déli-városban

2020. aug. 14.

Ismét egy szépségdíjas találattal örvendeztette meg olvasóit a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blog: Kemény Dezső riportja a (valahai) Déli-városról 1960-ban látott napvilágot a Népszava hasábjain. A szemelvények csak kedvcsinálók – az összegzést jó szívvel ajánlom!

Robotika a könyvtárban: építsd meg, értsd meg!

Robotika a könyvtárban: építsd meg, értsd meg!

2020. aug. 12.

"Amit nem tudok megépíteni, azt nem tudom megérteni sem." – ezzel a mottóval várja az érdeklődőket a József Attila Könyvtár gyermekkönyvtára a Merlin Házzal közös programra pénteken. VR, AR, más csudák a hajtás után.

Római kori kutat tártak fel egy németországi külszíni fejtésen

Római kori kutat tártak fel egy németországi külszíni fejtésen

2020. aug. 12.

Római kori kútra leltek az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Kerpen szénbányájának külszíni fejtésén.

Értékes 14. századi pénzérmékre bukkantak egy cseh erdőben

Értékes 14. századi pénzérmékre bukkantak egy cseh erdőben

2020. aug. 12.

Több száz darab 14. századi arany és ezüst pénzérmére bukkant egy fiatal pár egy nyugat-csehországi erdőben sétálva, ez az egyik legnagyobb aranypénzkincs, amelyet az országban valaha találtak - jelentette be a plzeni Nyugat-Csehországi Múzeum.

Mintegy negyven film szerepel a Veszprém-Balaton Filmpiknik műsorán

Mintegy negyven film szerepel a Veszprém-Balaton Filmpiknik műsorán

2020. aug. 11.

Két városban, öt helyszínen mintegy negyven filmet vetítenek szeptember 3. és 5. között az első Veszprém-Balaton Filmpikniken - közölték a szervezők a rendezvény hétfői veszprémi sajtótájékoztatóján.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Fontos BL-csata előtt a DFVE

  2. DSTV: reflektorfényben a tehetség

  3. Hamarosan megújul a Szentháromság szobor

  4. MMK: kézműves kincsek, teadélután és kastélymese

  5. DSTV: felemás forduló Bonyhádon

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: reflektorfényben a tehetség

DSTV: reflektorfényben a tehetség

Embedded thumbnail for DSTV: felemás forduló Bonyhádon

DSTV: felemás forduló Bonyhádon

Embedded thumbnail for ICA-D: a "Felülírt protokoll" felülírása

ICA-D: a "Felülírt protokoll" felülírása

Top hírek

  1. "A halál négy kapuja" – új horrorfilm díszbemutatója a Kultikban

  2. DSTV: a Szöglet lett a város kedvence

  3. Szociálpolitikai kerekasztal Dunaújvárosban

  4. Dunaújvárosi előadó is áll A Dal színpadán

  5. Várják az átképzési program jelentkezőit

Galéria

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Farsangi forgatag (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 7. szám - 2026.02.20.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő