Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 26. Vanda, Paula
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A suvadás áldozatai

Kultúra
partfal
löszfal
Dunaújváros

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2016. feb. 29., 17:30

Dunaszekcső, Solt-Tételhegy, Paks, Balatonakarattya, Abaújvár, Kállósemjén – csak néhány a talajmozgás sújtotta számos település közül. Ezt a jelenséget ugyanis hazánk hatszázötven községe szenvedi meg.

E települések közelében kétezer helyszínen ismert az úgynevezett „lejtős tömegmozgás” valamelyik formája – suvadás, partrogyás, rétegcsúszás, omlás, talajfolyás, vagy a legenyhébb, a kúszás.

A leginkább veszélyeztetett térségek egyike a Mezőföld. Kulcs, Rácalmás, Dunaföldvár, és persze Dunaújváros egyaránt a lejtőcsuszamlás ismert áldozata. A legnagyobb partfalomlás ma ötvenkét éve Újvárosban következett be. Ennek előzménye: 1963 végén a Radar városrész és a kórház melletti partszakaszon a talajvíz vészesen megnövekedett, a Duna a löszt omlékonnyá tette, a partfalat alámosta a víz. A tragédia napja 1964. február 29-én jött el.

Fotó: Dunaújvárosi Hírlap Archívum

A partközelben élők először mély, fenyegető morajlást hallottak. Ahogy elmondták: mintha a föld alatt ágyúk dörgése hangzott volna. Ez volt az előjel. Félórás csönd után tompa dörrenések hallatszottak, majd óriási robajjal bekövetkezett a suvadás. Több mint egy kilométer hosszan hihetetlen mennyiségű, 10 millió köbméternyi löszfal szakadt le és zuhant a folyóba. A kárjegyzőkönyv szerint a Vasmű I-es szivattyútelepe körülbelül 35 métert csúszott a Duna felé, és 12 fokkal elfordult függőleges tengelye körül. A csatlakozó csővezetékek elszakadtak. A propellerkikötő hídja és a kikötővel kapcsolatos létesítmények tönkrementek. A „Szakadópart” szélén lévő ideiglenes épületek egy része a közművekkel együtt a mélybe zuhant. A partfalomlás a város és a vasmű biztonságát egyaránt veszélyeztette.

A katasztrófa okát vizsgáló szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok és vízjárási viszonyok mellett a 60-as évek felelőtlen városüzemeltetése, annak alacsony színvonala is okolható. A közműveket elhanyagolták, azok állapota leromlott. A talajvíz szintje a telepítés óta jócskán megemelkedett, némely partszakaszon akár 9-13 méterrel is. A legfőbb ok azonban a városépítés során az ökológiai viszonyokba történt durva beavatkozás volt.

A probláma később is jelentkezett (Fotó:MTI)

A helyreállítás megkezdődött, az alapfokú védelmi munkák is megindultak. Részben ennek volt köszönhető, hogy a jó egy év múlva, 1965 tavaszán bekövetkezett újabb partomlás már nem járt olyan súlyos következményekkel. Újvárosban és a környéken az évtizedek alatt elvégzett partfalerősítés eredménye, hogy az utóbbi időben már csak kisebb földmozgások történtek. A tavalyi vízügyi konferencián az egyik szakértő azt mondta: Rácalmás-Öregfalu már a Duna mélyén lenne, ha nem stabilizálják időben a partfalat. Elképzelhető, hogy Dunaújváros egy újabb partfalcsúszásnál mekkora kárt szenvedett volna a védőművek megépítése nélkül…

A mindenkori legnagyobb suvadás hazánkban egyébként másfél évszázada történt: az észak-magyarországi Arló fölött 1863-ban olyan hatalmas földmozgás indult meg, hogy a Csahó-hegy szinte leszakadt. Később a földindulás kétszer megismétlődött, a lezúduló talaj elzárta a Szohony-völgy alját, és az így képződött gát fölött a 20-as évekre kialakult az Arlói-tó.

A rovat további hírei: Kultúra

Itthon taroltak a Jedik

Itthon taroltak a Jedik

2017. dec. 27.

Kevesebb mint két héttel hazai premierjét követően a 2017-es év legnagyobb magyarországi mozibevételét elérő filmje lett a Star Wars: Az utolsó Jedik 823 millió forinttal - közölte a film forgalmazója, a Fórum Hungary szerdán az MTI-vel.

Jánosok napja, borivók ünnepe

Jánosok napja, borivók ünnepe

2017. dec. 27.

Az első keresztény vértanú, István emlékünnepe után egy nappal már a Jánosokra emelhetjük poharunkat. És ez azért is különösképp illő, mert a név ókori viselőjének boros kehely a jelképe.

A karácsony egyszerre szól a fényről és a sötétről

A karácsony egyszerre szól a fényről és a sötétről

2017. dec. 26.

Karácsony egyszerre szól a fényről és a sötétről, Jézus jászla mögött már ott van a kereszt is - mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a karácsony másnapján tartott ünnepi istentiszteleten a budavári evangélikus templomban.

Öreg fiú, December

Öreg fiú, December

2017. dec. 26.

Sajnáljuk, amikor elmegy. Pedig érkezésekor indulat fogadja, hiszen megjön nagy széllel, faggyal, olykor meg hatalmas hóval… kinek hiányzott? Van valami tragikus a létében; mert elhozza karácsonyt, a meghitt ünnepet, de a hétköznapokon a hajnali köd meg a metsző hideg beszél a rossz természetéről.

Isten azért született az istálló sötétségébe, hogy mi látni tudjunk

Isten azért született az istálló sötétségébe, hogy mi látni tudjunk

2017. dec. 25.

A hiteles kereszténység szebbé, békésebbé teszi az ember életét, rányitja szemünket az örök értékekre, és igazi szeretetközösséggé alakítja a családokat - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában.

A bejglimérgezés ideje

A bejglimérgezés ideje

2017. dec. 25.

Ősi karácsonyi csemegénk: a bejgli. Vagyis nem! Pontosítok: nem egészen. Persze az „ősi” fogalom értelmezése elég tág lehet, de mégis: sok évszázadig csak a mákos guba, meg a kelt tésztából készült kalács a volt a valóban tradicionális karácsonyi édesség a magyar asztalon.

A karácsony eredete

A karácsony eredete

2017. dec. 25.

Elérkezett a várva várt december 24-e, amikor a családok együtt ünneplik a Szent estét. De vajon honnan ered a karácsony, milyen régi szokásokkal ünnepeltek az emberek több száz évvel ezelőtt? A kérdésekre Balogh Pál Géza, az Intercisa Múzeum néprajzos-muzeológusa, valamint Kovács István görög-katolikus parókus adott választ.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Remek hajrá, szép siker

  2. Az adótörvények idei változásairól a kamarában

  3. Játssz a biztonságért – nyerj füstérzékelőt!

  4. Első lépés a válogatott felé

  5. A hó után jelentős mennyiségű eső várható

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: rézpénz lett a hónap műtárgya

DSTV: rézpénz lett a hónap műtárgya

Embedded thumbnail for DSTV: "Felülírt protokoll" – tárlatvezetéssel (galériával)

DSTV: "Felülírt protokoll" – tárlatvezetéssel (galériával)

Embedded thumbnail for Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Top hírek

  1. Ütközés a 6-os főúton – forgalmi akadállyal

  2. Gyászol Dunaújváros, elhunyt Hubikné Tarján Éva

  3. Szabadkori a Szalki-szigeten: élt a jég! (galéria)

  4. Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

  5. Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Galéria

Jeges örömök (2026)

Tárlatvezetés a Kortárs Művészeti Intézetben

Kenguru Kupa (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 3. szám - 2026.01.23.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő