Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 01. Ignác
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A „vasban álló” ember hagyatéka

Kultúra
történelem
Pentele
Dunaújváros

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2016. feb. 07., 08:30

Gabonakilenced, dézsma, ingyenes hosszúfuvar, mészárszék-árenda, kézi- és szekeres szolgálat, zsellércenzus, és persze a kötelező robot – néhány a penteleieket sújtó úrbéri terhek közül a XVIII. század elején. A gazdaságilag kivérzett falunak nem volt már megtartó ereje, aki tehette, fogta a vándorbotot.

A Rákóczi-szabadságharc után négy évvel zajlott összeírás során – írd és mondd – mindössze 29 családfőt regisztráltak. Egy újabb elnéptelenedés fenyegette Pentelét…

Szerencsére ez nem következett be. Az 1720-as évektől megindult a lélekszám-gyarapodás. Ezzel etnikai átrendeződés is járt: az elköltözött rácok helyébe magyar betelepülők jöttek. A ’40-es években legtehetősebbé vált földbirtokos, Rudnyánszky József újabb telepeseket vonzott ide, s így 1744-ben már 124 jobbágy és 29 zsellér család élt Pentelén.

Cseberből vederbe

Rudnyánszky ekkor szerződést kötött a földbérlőkkel. Ennek feltételei igen szigorúak voltak – ám még mindig méltányosabbak, mint amit a parasztságra Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete rótt. Ez többek között megszabta: egésztelkes jobbágy földesurának évente 52 nap igás vagy 104 nap gyalogos robottal tartozik. Többszöröse volt ez annál, amit a 44-es pentelei szerződés tartalmazott. A földbért ugyan csökkentette a rendelet, de az előírt robot elviselhetetlen terheket rótt a parasztokra. Évtizedek teltek el – kisebb tiltakozásokkal, de változás nélkül.

1830 jelentős gazdasági fordulatot hozott: a község két hetivásár és évente négy országos vásár megtartására kapott jogot. Ez, és a mezővárosi rang 1833-ban való újbóli megszerzése fellendülés ígért – ám közben az országos kolerajárvány Pentelét is jócskán sújtotta. A betegséggel járó szegénység újabb indulatok kiváltója volt, s ez forrongáshoz vezetett.

Márton mester színre lép

Amit a történetírás az 1836. évi dunapentelei jobbágyfelkelés címszó alatt csak szűkszavúan tartalmaz, annál – szerencsére – sokkal többet megtudhatunk az egykori legendás hírű levéltáros, dr. Hetényi István, és a kiváló helytörténet-kutató, Szabó Tamás munkássága nyomán. És itt lép a képbe Szórád Márton egésztelkes jobbágy és csizmadiamester.

Az 1797-ben Révkomáromban született fiatalembert a kőfaragó vagy ötvös mesterség izgatta, de a sors közbeszólt: feleségével, egy tímármester lányával Pentelére költözött, s ott csak a csizmadia szakmát tanulhatta ki. Közben gazdálkodott, kis szőleje is volt. A kolerajárvány aztán családi tragédiát hozott: feleségét és két kisgyermekét is el kellett temetnie.

1836-ban Márton mester Pesten járt. Ott kezébe akadt a pozsonyi reformországgyűlés törvénykönyve. Megvette. Azt olvasgatván eljutott a földbérleteket szabályozó törvényig, amely kimondta: a szerződések, az úgynevezett „örökös kötések” felbonthatók, ha azok „erőszakkal és félelemmel csikartattak ki, vagy ravaszsággal és csalárdsággal szereztettek”. Azt is megtudta a rendeletből, hogy nyolc úrbéri zsellér „egy egész telki járandóságra” jogosult. Minderről a jobbágynép addig egy szót sem hallott.

A pentelei felkelés

Hazatérve december 4-én Márton gazda összetrombitált egy küldöttséget, s velük a városházára vonult. A jegyzőtől követelte, hogy az ismertesse a törvény szövegét a jobbágyok előtt. Szabó Tamás és Szabó Szilvia tanulmánya a történéseket így rögzíti: „Délután a városházán 300 fős tömeg hallgatta a törvény felolvasását. Ezután Szórád kijelentette, hogy a régi szerződés »erőszakkal, ravaszsággal és csalárdsággal kicsikartatott« a községtől. A Szóráddal egyetértő tömeg hamar tudtul adta az egész falunak a történteket, és szidták, fenyegették a falu elárulása miatt a bírót, jegyzőt és adószedőt. A vármegyéhez írt levélben leírták sérelmüket. Modrovich Ignác alszolgabíró jött Pentelére az események tisztázására, kinyomozására. Az egész faluban erről az igazságtalanságról beszéltek. Az új földosztás felmerülése miatt többen vetetlenül hagyták földjüket, reménykedve, hogy jobb és több földet kapnak majd. A megyei vizsgálóbíró azonban nem a törvénysértést vizsgálta, hanem a »lázadás« után nyomozott.”

A zendülők nem alkudtak – a bíró, a jegyző, az adószedő ellen fordultak, mert „… a büdös férgek a faluba már magukat nagyon bevették, azért szükség van azokat kiseperni.” Februárig tartott a lázongás, az elöljáróság rettegésben élt – mígnem Modrovich lecsapott: Szórád Mártont és szövetségesét, Précsényi Pált vasba verve vitette Fehérvárra. Áprilisban újabb lázítókat fogtak be, s megkezdődött a bűnper. A „vasban álló” Szórád Márton, mint „jobbágytársainak fellázítója, károsítója, az elöljáróság megvetője... a belső csendesség oly háborítója” kétesztendei rabságra ítéltetett. Hetente két napot étlen kellett töltenie, s 200 pálcaütést kellett elszenvednie. Précsényi Pál másfél évet kapott, míg a „kisebb bűnösök” kevesebbet.

Sándor András drámát írt Szórádról. Ebben az áll: 1848-ban elsőként jelentkezett nemzetőrnek. Legenda? Valóság? Mindegy is. Beleillik a rebellis, bátor ember képébe - akiről kép nem maradt fenn, de tán hasonló karakterű lehetett, mint a fentebb látható fotón lévő leszármazottja, a későbbi hegybíró. A róla elnevezett sugárút az újvárosiakat nap mint nap rá emlékezteti.

A rovat további hírei: Kultúra

Elmaradt a forradalmi zenés lakoma…?

Elmaradt a forradalmi zenés lakoma…?

2016. okt. 30.

„Az Arany Csillag Szálló éttermében bevezették a vasárnap déli zenét. A vendégek opera és keringő hangjaira fogyaszthatják ebédjüket – zenedíj felszámolása nélkül.” Kivételes lehetőség! Vajon hányan éltek vele azon az októberi utolsó hétvégén?

A városkép-szabász

A városkép-szabász

2016. okt. 29.

Pentelére érkezett. Dolga végeztével Dunaújvárosból távozott. Közben Sztálinváros volt a főműve – már ami a városképet illeti. A hajdani főépítész keze nyomát most már örök időkig őrzi a település.

Két hét A kaméliás hölgy bemutatójáig

Két hét A kaméliás hölgy bemutatójáig

2016. okt. 29.

A Kaméliás hölgy című előadás próbái már lassan egy hónapja tartanak a Bartók Kamaraszínházban. A két hét múlva esedékes premierig azonban még sok munka vár a színészekre, de Király Attila rendező szerint a hatékony próbafolyamatbak köszönhetően időben elkészülnek a darabbal.

Valahol Európában - Casting a Bartókban

Valahol Európában - Casting a Bartókban

2016. okt. 26.

Érdekel a színház? Szeretsz szerepelni? Akkor gyere el és próbáld ki magad a Bartók Kamaraszínház szereplőválogatásán! Részleteket a plakáton!

Rajzfilmünnep a moziban

Rajzfilmünnep a moziban

2016. okt. 25.

A 4. Országos Rajzfilmünnephez a dunaújvárosi Dózsa Mozicentrum is csatlakozott, a hétvégén két nap alatt hat klasszikus mesefilmet vetítenek az Animáció Világnapja alkalmából.

A hamis emlékezet – és a véres valóság

A hamis emlékezet – és a véres valóság

2016. okt. 25.

„… nem volt semmiféle tömegbe lövés a laktanyából. Csak a tömeg fölé lőttek a katonák figyelmeztetésül…” Mintha az ’56-ot követő megtorlás idejéből, a pártsajtóból származnának e szavak. De nem… a tényeket még akkor sem merték letagadni. Inkább elhallgatták.

A három arcú Tito

A három arcú Tito

2016. okt. 25.

Az '56-os forradalom nemcsak a mi világunkat rendítette meg és változtatta meg alapjaiban, de a határon túl is komoly jelentőséggel bírt, például Jugoszláviában, ahol egy titkos találkozón Tito és Hruscsov döntött hazánk sorsáról.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Diadalmas évnyitó után komoly kihívások

  2. A DAB-ASP nyerte a városi rangadót

  3. DSTV: nyelvtanóra – nagyon másképp

  4. A vereség ellenére is volt minek örülni

  5. Pappné Grabant Ilona: "... a legfontosabb, hogy jelen legyek az emberek életében"

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: nyelvtanóra – nagyon másképp

DSTV: nyelvtanóra – nagyon másképp

Embedded thumbnail for DSTV: várostörténeti kalandozások a médiatárban

DSTV: várostörténeti kalandozások a médiatárban

Embedded thumbnail for DSTV: elismerték legjobbjaikat

DSTV: elismerték legjobbjaikat

Top hírek

  1. Előállították Mezei Zsolt alpolgármestert (frissítve)

  2. A víztoronyról is szó esett a tárgyaláson

  3. Gyanús volt a Mercedes – nem alaptalanul

  4. Baleset miatt állt az M6-os sztráda forgalma Besnyő térségében (FRISSÍTVE)

  5. Átképzéssel segítik a városi munkakeresőket

Galéria

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Tárlatvezetés a Kortárs Művészeti Intézetben

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 4. szám - 2026.01.30.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő