Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Sorsközösség-építő Pentele

Várkonyi Balázs - 2016. április 9. 7:41

A szőlőhegy rossz minőségű, 1715-ben egy kapás szőlő egy urna, 1720-ban másfél urna bort adott, mely olyan silány volt, hogy még egy évig sem lehetett eltartani.Ez a mondat fontos adalék ahhoz az összképhez, amit a várostörténeti monográfia rajzol a XVIII. század eleji Pentele népességmegtartó erejét jellemezve.

Hát hogyne, a szőlőkultúra itt sok évszázados hagyományt jelentett, a borgazdaság sok családnak adott megélhetést. A környező településeken kevés volt a szőlőhegy, így a pentelei bornak – még a rossz években, a silány minőség ellenére is – biztos piaca adódott. Ez különösen fontossá lett abban az időben, amikor a marhavész, az állatállomány pusztulása miatt sok falubéli megélhetése került veszélybe, s utolsó mentsváruk a borhaszon volt.

Ennek ellenére sok család vándorbotot fogott, másutt próbált megélhetésre lelni. Az akkor rác többségű faluban megmaradottak a vármegyét ostromolták panaszukkal. Egy 1734-ben kelt beadványban így jellemezték szorult helyzetüket: „... ebben az három Esztendőben … utolsó romlásra jutottunk, úgy annyira, hogy mostan közzülünk sok vagyon a' ki egy darab kenyére sem virad.”

Daróczy Katalin, a megye egyik nagybirtokosa veszélyeztetve látta a gazdasága ékköve, Pentele jövőjét, ezért mentőtervet készített: szűkösebb vidékekről olyanokat vonzott ide, akik addigi lakóhelyük „kicsinsége és gyarlósága” miatt máshová kívánkoztak. Negyven magyar családot telepített le, hozzájárulva, hogy „…emlétett falumban külömb uczát szakasztván, mostani Rácz Jobbágyém szomszédsághaban ottan magok számára házakat épétessenek”. Rendelkezett arról, hogy a betelepülők szántóból és rétből részesedjenek arányuk szerint.

A telepítési szerződésre éppen kétszáznyolcvan éve, 1736. április 9-én került pecsét. Az okirat külön rendelkezett arról, hogy magyarok és rácok kötelesek egymással „jó szomszédságban és egyességben” élni. Vajon teljesült-e a földbirtokos álma? Hát nem. A régiek és a „jöttmentek” nem jutottak egymással dűlőre. A szerb ortodox egyház gátolta a protestáns újtelepesek terveit, megakadályozta paptartási és iskolaalapítási törekvésüket, és hiába fogtak templomépítésbe, az istenháza félkész maradt. A vagyonos rácok a maguk javára szabták a szokásrendet – a katonai beszállásolás és a fuvarkötelezettség arányait úgy állapították meg, hogy az vállalhatatlan terhet rótt a betelepülőkre. A vármegye három év adókedvezménnyel próbálta segíteni az újakat – de így is csőddel végződött a kísérlet: a harmadik évre a telepeseknek már csak hírmondója maradt, a legtöbbjük kényszerűen továbbállt…

A 280 esztendeje született szerződés végül is maradhatott volna akár csak egy kudarc rossz emléke – de nem így lett. Előfutára volt ugyanis valaminek: az újabb, immár Rudnyánszky József nevéhez fűződő betelepítésnek, amelynek révén a század derekára a falu hatszáz lakóval gyarapodott. És megkezdődött az a folyamat, amely során magyarok, rácok, a később jövő görögök, ortodoxok, protestánsok és katolikusok megtanultak együtt élni. Máig békességben.

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: a nagy vásár emléke a múzeumban

DSTV: a nagy vásár emléke a múzeumban

2024. már. 17.

Érdekes várostörténeti emléket idézett fel az Intercisa Múzeum a közelmúltban, derül ki a DSTV összegzéséből. Az 1955-ös nagy tavaszi vásár tétje nem volt kevesebb, mint a település létjogosultságának hangsúlyozása, presztízsértékének növelése. Hangkép.

DSTV: Vibók Ildikó volt a gyermekkönyvtár vendége

DSTV: Vibók Ildikó volt a gyermekkönyvtár vendége

2024. már. 16.

Remek író-olvasó találkozónak adott otthont a József Attila Könyvtár gyermekkönyvtára, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézményben Vibók Ildikóval találkozhattak a látogatók – az író szakmáját tekintve biológus, rengeteg állatról gondoskodnak otthon a férjével. Hangkép.
 

Triptichon – Esterházy János élete és öröksége a könyvtárban

Triptichon – Esterházy János élete és öröksége a könyvtárban

2024. már. 11.

Különleges történelmi (és dokumentumfilmes) csemegével találkozhatnak az érdeklődők a József Attila Könyvtárban: a felvidéki mártír politikus, Esterházy János életművével foglalkozó filmet szerdán délután vetítik, majd beszélgetésre várják az érdeklődőket.

DSTV: adonyi egyesület a múzeumban

DSTV: adonyi egyesület a múzeumban

2024. már. 11.

Településtörténeti szempontból is valódi kincseket rejt az Intercisa Múzeum, derül ki a DSTV összeállításából. Az intézmény gyűjtőterületéhez tartozó Adonyból a Vetus Salina Kulturális Egyesület tagjai ismerkedhettek az adonyi leletekkel a napokban. Hangkép.
 

70 éves a Móricz – komoly jubileumi együttműködésre, minifesztiválra is készülnek

70 éves a Móricz – komoly jubileumi együttműködésre, minifesztiválra is készülnek

2024. már. 10.

Nem mindennapi együttműködésre készül a Móricz Zsigmond Általános Iskola, valamint a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D): a Móricz jubileumi évének egyik meghatározó eseménysora lesz az a minifesztivál, amelynek az ICA-D ad otthont május derekán.

DSTV: Barkóci Rosti Pál és Pentelei Molnár János emléke a könyvtárban

DSTV: Barkóci Rosti Pál és Pentelei Molnár János emléke a könyvtárban

2024. már. 10.

Különleges kollekcióról tudósít a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban olvasópontot alakítottak ki, amely településünk történetének két jeles személyisége, Barkóci Rosti Pál és Pentelei Molnár János életét és életművét mutatja be. Hangkép.

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: fél év a mérlegen

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: fél év a mérlegen

2024. már. 09.

Új helyen, de a régi lendülettel folytatódott a KineDok új évada kínálatának bemutatása – az alábbiakban némi kitekintéssel az elmúlt fél év mérlege következik, meg egy fontos tényező kiemelése.