Őszt hozott a tavasznap
Nem tudom, hányan gazda követte ma a régi hagyományt, s hajtotta lábasjószágát legelőre; nem lehetnek sokan. A rossz idő még a legelszántabbaknak is kedvét szeghette.
S hogy miért épp ma kellett volna ezt tenniük? Mert ennek szokásos alkalma Szent György napjához kötődik – ami vasárnapra esett, így a teendő is tolódott. A régiek reguláját persze nem igazán követi a mai világ, a szokásrendet szinte csak az emlékezet őrzi, de az igen. A meteorológiai és a naptári tavaszkezdet-jelölést jóval megelőzően, már az ősidőkben évszaknyitóként tartották számon ezt a napot. Az ókori Róma gazdálkodó népe ilyenkor szalmatűz füstjével űzte el a rontást, állataikat tűzön hajtották át, maguk is tüzet ugrottak. Ez a rítus a 303-ban a földi világtól elbúcsúzott katonaszent, György emlékét is idézi: a legendabéli tűzokádó sárkányt legyőző lovag névnapját, noha az egy nappal előbb lenne, az egyház tudatosan helyezte a 24-ei tavaszkezdetre, hiszen Szent György élete is az áldozatot, a rossz legyőzését és a megújulást szimbolizálta.
A tűzugrás, a hajnali harmatban való mosdás és a rontáselhárítás számos fortélya sok országban elterjedt, így eleink is éltek ezekkel: láncot vetettek a kapufélfára, s úgy hajtották át a jószágot, a betegséget elkerülendő pedig az állatot rügyező vesszővel csapdosták meg. És mert a régiek szerint a boszorkányok ekkor veszik el a „tejhasznot”, az ellenük való védekezés legfontosabb eszköze az istálló ajtajába állított söprű volt.
Hogy épp ezzel a praktikával éltek-e hajdan a pentelei gazdák, nem tudom. Az viszont bizonyos, hogy a legtöbbjük ilyenkor hajtotta ki a jószágot a Nagylegelőre, ahogy az 1881-ben született Rekenye Márton 1960-ban elbeszélte: „Ott, ahol a szalmacellulóz épít, ott volt kint nyáron is 110 borjú. 1865-ig kint voltak a lovak is. Kint is háltak velük. Ha bejöttek négynek, ötnek az ebédjéért, üzentek haza.” És hogy Márton gazda ifjúkorában is sok különös hiedelem élt rontásról és betegségről, meg azok elkerülésétől, erre így emlékezett: „A Duna túlsó oldaláról hoztak át egy embert, aki meg tudta mondani, hogy melyik borjú fog megveszni. Volt nála egy bot, azt ledobta a földre, amelyik borjú azon keresztülment, annak nem lett semmi baja, de amelyik megállt a bot előtt, azt már csapták is félre, mert az megveszik…”
A rovat további hírei: Kultúra
Kinek érdemes mezőgazdasági öntöző szivattyút vásárolnia?
2024. okt. 16.
A hírekben rendszeresen olvashatunk arról, hogy az aszályos időszakok komolyan megkeserítik a gazdák életét. Rendszeres locsolás nélkül manapság gyakorlatilag lehetetlen Magyarországon növényeket termeszteni. (X)
ICA-D: "Vasakarat" – gyűjtemény az acélszobrász alkotótelep után
2024. okt. 15.
Beszédes címmel nyílik a XVI. Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep kiállítása a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) pénteken: az érdeklődők a Vasakarat című bemutatót láthatják péntektől.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Keltető"
2024. okt. 14.
Az autizmussal élő Mariann teljesen önálló szeretne lenni – elköltözni a szüleitől, és stabil megélhetést találni. Folytatja második évadát az ICA-D kötelékében a Szabad Szemmel közössége, a Keltető című magyar dokumentumfilm szerepel a műsoron kedden délután.
DSTV: együtt ünnepelték a zene világnapját
2024. okt. 12.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése a Sándor Frigyes Zeneiskola ünnepi programjáról. A zene világnapjára két programmal is készült az intézmény: a közös koncert mellett nem maradhatott el a legfiatalabb növendékek szimbolikus virágültetése sem. Hangkép.
DSTV: fesztiválkínálat az Intercisa Múzeumban
2024. okt. 11.
Elstartolt a Múzeumok Őszi Fesztiválja országos programsora, amelyhez a dunaújvárosi Intercisa Múzeum is csatlakozott, derül ki a DSTV összegzéséből. A sorozatnyitó előadás az emberré válás és a táplálkozás összefüggéseire fókuszált. Hangkép.
Dallal és játékkal, koncerttel és virágültetéssel ünnepelték a zene világnapját (galériával)
2024. okt. 06.
A Móricz Zsigmond Általános Iskola immár hagyományosan a város óvodásait látta vendégül, a Sándor Frigyes Zeneiskola remek össz-intézményi hangversennyel és az immár évek óta rendszeres virágültetési akcióval készült a muzsika ünnepére.
DSTV: bábelőadás a Bartók repertoárján
2024. okt. 05.
Az álomlátó fiú című produkcióval folytatódik a Bartók Kamaraszínház bemutatóinak sora, derül ki a DSTV összegzéséből. A zenés bábelőadás 6 éves kortól ajánlott, de a darab alkotói felnőtteknek is szánják – érett fejjel is tanulságos a történet. Hangkép.