Több mint ötvenéves szakmai tapasztalata, harmincéves vállalkozói léte, széles vendégköre és közvetlen személyisége kapcsán a fodrászat helyi ikonjának tituláljuk Móricz Zoltánné Frei Erzsikét.
Az általános iskola elvégzése után a hartai szülőházból Dunaújvárosba került az akkor még tizennégy éves Erzsike, hogy kitanulja a választott szakmája minden fogását.
- Már gyermekként elhatároztam, hogy fodrász leszek. Amikor alkalmam nyílt rá, mindig apukám haját fésülgettem. A nővéremék itt laktak már a városban, így hozzájuk költöztem arra a két évre, amíg kitanultam az iskolát. Ezt követően a Vegyesipari Vállalatnál helyezkedtem el, és amíg nem váltottam a maszek világra, addig ott is dolgoztam.
Erzsike húsz év munka után váltott. A két évtized alatt fodrászversenyekre járt, szakoktatói vizsgát, majd mestervizsgát tett. Üzletvezetőként egy tíz főt foglalkoztató fodrászatot irányított, mégis, merész lépésre szánta el magát.
- Abban az időben nagy dolog és bátor lépés volt belevágni a maszek világba. A szakmánkban mi voltunk az első fecskék. Emlékszem, a Komócsin ligetben laktunk, és a lépcsőházban lévő babakocsi tárolóból alakítottuk ki első üzletünket. Öt évig béreltük azt a helyet, de az emelkedő bérleti díjak miatt a Dózsa György út 7-be költöztünk, ahonnan négy éve álltunk tovább a mostani helyünkre. Szerencsére ezt a lakást már meg tudtuk vásárolni és itt alakítottuk ki az első saját üzletünket, hosszú és kemény munkát követően.
Az Erzsébet Szépségszalonban fodrászat, kozmetika és pedikűr-manikűr várja a vendégeket. Erzsikén kívül két fodrász, két kozmetikus és egy pedikűr-manikűrös serénykedik azon, hogy megszépüljön, felfrissüljön, aki ide betér.
- Annak idején, sok versenyen megfordultam. Személyesen ismerem a mai nagy neveket, Zsidró Tamást, Fejes Lászlót is. Pályafutásom alatt tizenkét tanulóm volt. Már ötvennégy éve vagyok a szakmában, de eddig még soha sem fordult meg a fejemben, hogy váltanék. Jól döntöttem, amikor fodrász lettem, manapság sem választanék másik szakmát. Nekem ez az életem. Ha újra kezdhetném, újra fodrász lennék. Bár 2005 óta nyugdíjban vagyok, heti négy napot még ma is dolgozom, mert nem tudom abbahagyni. Nagy szerencsém, hogy egészséges vagyok, nem fájnak a lábaim. Viccesen szoktam is emlegetni a vendégeimnek, hogy 92 éves koromig fogok dolgozni, mert 100 évig élek, és az utolsó 8 év már pihenésre kell. Ezen mindig jókat mosolyognak.
Erzsébet családjában hagyománnyá vált a fodrászat. A nővére lánya, és az ő lánya is fodrász lett. Vendégköre is egy nagy családként működik.
- Szeretek a vendégeimmel beszélgetni. A magánéleti problémákat kinn hagyjuk, de kellemesen el tudunk csevegni minden másról. Gyakran cserélünk recepteket, vagy megvitatjuk az élet nagy dolgait. Vannak vendégeim, akik több tíz éve járnak hozzám rendszeresen, kedden és pénteken, mert annak idején ezt szokták meg, de sokan térnek be heti egy alkalommal is. A szakmámban mindent szeretek. Ha kell, szívesen dauerolok, hajat festek, szeretek ollózni is. Női fodrászként nyírtam már a vendégeim férfirokonait is. Nincs olyan, amit ne végeznék el, maximum, más formát szoktam javasolni, ha úgy látom, hogy egy-egy frizura előnytelen lenne a vendégemnek. Sokat változott ez a szakma is, pláne, hogy követi a divatot, a trendeket. Emlékszem anno ilyen volt a Getsby frizura. Aztán mindent göndörítettünk, majd jött a kontyszezon és a közelmúltban a hajegyenesítés. Manapság pedig csak a fejtetőn van itt-ott haj… - meséli nevetve.
– Aztán az is természetes, hogy a dolgozó embereknek más frizura kell, mint a modelleknek, mégis mutatós, hogy bárhol megjelenhessenek. Előfordult, hogy bejött egy fekete hajú ifjú hölgy és azt szerette volna, ha szőkén távozik. Elmagyaráztam neki, hogy ez legalább öt, hat alkalom, mert nem szeretném tönkretenni a haját. Vannak, akik elfogadják a segítséget, és utólag megköszönik, hogy figyeltem rájuk. Nem hiába, kitartás, szorgalom és eltökéltség kell ehhez a szakmához is, és a munka szeretete.
Erzsike hatása a közvetlen családjában is megmutatkozott. Lánya, Móricz Anita is fodrászként kezdte a pályáját. Aztán férjhez ment és a gyermekei megszületése után váltani akart. Kitanulta a közgazdaságtant, jelenleg Győrben élnek. Erzsébet másik gyermeke Móricz Zoltán, ő ügyvédként dolgozik.
- A két gyermekem eddig három unokával ajándékozott meg (közben Erzsike büszkén mutatja a polcon lévő fotókat róluk). A fiamékkal minden hétvégén együtt vagyunk, a lányomék pedig amilyen sűrűn csak tudnak, jönnek hozzánk. Szerencsére nagyon jó a kapcsolatunk velük, imádjuk őket! A családon kívül nagy baráti körünk van, és ezeket a kapcsolatokat is ápoljuk. Gyakran járunk össze. Ilyenkor megünnepeljük egymás névnapját, vagy beszélgetünk, de szoktunk kerti partikat is tartani. A szabadidőmben pedig sokat olvasok és tévézem. Régebben rendszeresen jártunk színházba is. Tavasszal és nyáron rengeteg időt töltök a kiskertemben, nevelgetem a virágaimat, amiket ugyancsak nagyon szeretek.
