Verses koccintás az MMK-ban

A közel kétszáz oldalas új kötetének bemutatóján közreműködik Kasó Tibor, aki a verseket megzenésítve, saját gitárkísérettel fűszerezi az estet. A szabad beszélgetésre, dedikálással egybekötött találkozóra mindenkinek nyitva áll az ajtó. Kányádi Sándor a versről szólva mondta, „az, amit mondani kell!”. Én kicsit hosszabban meg arról, hogyan kell mondani: „A verset nem csak mondani, de mondogatni kell. Addig, amíg az agyad cseng, bong rímeivel. Addig, amíg a fejeden dörgő villám fut át, s lüktetni kezdik ereid a vers vad ritmusát…”. Ez még nem gyűjteményes kötet, hanem új – mondta Kiss Kálmán.

A tanár úrnak – mint magyarázza is előszeretettel – metafizikai jelentésű a kötetborítója, hiszen egyik partról a másikra úszik:
Egyik semmiből a másikba. Különleges felépítését nagyon megszerkesztettem. Első részlete a legbensőbb világomba vezeti az olvasót, megszólítva, invitálva. Négy-öt ciklust szerkesztettem egybe, amibe az erotikus négysorosoktól a bordalokig, a számomra kritikai megjegyzésekkel fűszerezett írások a kortársakról, két Fejér megyeiről, akik engem megérintettek. Létköltészeti versek ezek.