A magyar ifjúsági röplabda válogatott részvételével a csehországi Ceske Bodujovice-ben rendezték meg az Olimpiai Reménységek Versenyét, amely hasznos tanulságokkal szolgált.
Háromhetes felkészülést követően utazott el Csehországba Tomanóczy Tibor szövetségi kapitány vezetésével az Olimpiai Reménységek Versenyére a magyar ifjúsági röplabda válogatott, melyen három dunaújvárosi sportoló képviselte a Dunaferr Sportegyesületet. A nemzetközi mezőnyben a mieink a visegrádi négyek, így Szlovákia, Csehország és Lengyelország legjobbjai mellett Finnország korosztályos csapataival mérkőztek meg, így a felkészülési időszakban ez a torna volt az első igazi fokmérője ennek a korosztálynak.
A magas színvonal adott volt, melyből a lengyelek emelkedtek ki, hiszen ők minden korosztályban, így a nagyválogatottjuk is a világ röplabdasportjának élvonalához tartozik. A finnek évek óta ott vannak az elitben, míg a csehek és a szlovákok folyamatos fejlődést mutatnak. Ennek alapvető oka, hogy az előbb említett válogatottak mindegyike az akadémiai rendszernek köszönhetően egész évben együtt dolgozik. Nem volt tehát könnyű dolga a magyar fiúknak, akik, mint azt a szövetségi kapitány elmondta, hullámzó teljesítményt nyújtottak:
- Összességében nem tűnik rossznak, hogy ebben a mezőnyben öt pontot gyűjtöttünk, de azért van bennem hiányérzet, hiszen a fiúk teljesítménye nem volt egyenletes. Mivel sérülések miatt Csizmadia Tamás és Pesti Marcell személyében volt két hiányzó játékosom, így azoknak, akik helyettük játszottak, meg lett volna a bizonyítási lehetőségük, mellyel nem igazán tudtak élni. A finnek ellen nagyszerű mérkőzésen szenvedtünk 3-2-es vereséget, majd egy nálunk gyengébb képességű szlovák válogatottól ugyanilyen arányban kaptunk ki. A lengyelek ellen jól tartottuk magunkat, meg volt a lehetőségünk a szett nyerésre, de az kicsúszott a kezünkből. A záró napon két meccset játszottunk.
Képek: DO-archív
Délelőtt a csehek „B” csapatával, akiket legyőztünk, majd délután az „A” válogatottal, vagyis a legjobbjaikkal, akiktől sajnos kikaptunk. Itt azonban mentségünkre szolgál, hogy a sorsolás szeszélye miatt nekik aznap ez volt az egyetlen meccsük, így pihentebbek voltak. Az ORV nagyban szolgálta a felkészülésünket, mivel olyan sorozatterhelést kaptunk, amilyenek a következő nemzetközi tornákon várnak majd ránk. Levonhattuk a tanulságokat is, melyek közül az első, hogy több energiát kell fordítanunk a nyitásokra és a nyitás fogadásokra, valamint a feladó ütő kapcsolatra. Ez abból áll, hogy a feladók megtanulják, hogy az ütőknek milyen labdákat kell előkészíteniük, hiszen ez az egyik legfontosabb alapja a játéknak. Miután ez a kapcsolat jól működik lehet áttérni a csapatrészek közötti együttműködés, valamint a védekezés fejlesztésére. A látottak alapján bőven lesz mit dolgoznunk.
Mint azt Tomanóczy Tibor szövetségi kapitány az értékelésében elmondta, a dunaújvárosiak mindannyian megfelelő játékidőt kaptak. Flakner Dániel és Móró Ákos hullámzó teljesítménye mellett Hartyányi Gergőt a dicséret illeti, aki minden összecsapáson megfelelő szinten játszott.
