1986: május elseje, atomfelhőben
A szovjet hatalom legfelsőbb szintjén 1966-ban megszületett egy döntés: építsenek Csernobilban nukleáris áramtermelő művet. Rohamtempóban megindult a tervezés. Négy év múlva kezdődtek a mélyépítési munkálatok.
1973-ban kitűzték a határidőt: az erőművet 1975-ben üzembe helyezik. De nem helyezték… Az építkezésen hiába vezették be a három műszakos munkarendet, hiába volt a kapkodás – csak két éves késéssel, 1977-ben sikerült az 1-es számú reaktorblokkot szolgálatba állítani. Hét év múlva aztán már négy blokk működött. És eljött az 1986-os év tavasza.
Április 26-án bekövetkezett a katasztrófa. A központi szovjet hírügynökség azonnal világgá röpítette a hírt: „Ma, hajnali 1 óra 23 perckor hatalmas robbanás rázta meg a Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű 4-es reaktorát. A gőzrobbanás következtében tűz keletkezett, ez újabb robbanások sorozatát indította el, és bekövetkezett a nukleáris olvadás.”
Nos, mindez nem igaz, ez egy általam most kreált álhír – az igazság: a szovjet hírügynökség semmilyen drámai vészközleményt nem adott ki. A vezetők titkolták a katasztrófát. De nem sokáig tehették. Svédországban rövid időn belül radioaktív felhőket észleltek. A szovjetek a kényszerűségből kiadott első jelentésben aztán bagatellizálni igyekeztek a balesetet, és egyszerűen csak Csernobili Erőműként említették a katasztrófahelyszínt – a korábbi nevéből szemérmesen kiradírozták Lenint. A legendán halála után évtizedekkel se eshetett mítoszromboló folt…
Pripjatyban, a háttérvárosban a robbanás után kitört a pánik. A szabadnapos munkások azonnal menteni indultak. A húsz kilométerre fekvő falu, a virágzó mezőgazdasági központ, Ditytki lakói is hallották a robajt, látták a tűz fényét, de vezetőik még két nap múlva is azt mondják nekik: csak egy raktár ég.
A magyar közvélemény ekkor még semmiről sem értesült. A katasztrófát követő délelőttön a Központi Fizikai Kutatóintézet néhány bátor munkatársa vállalta a kockázatot – az egzisztenciájukat veszélyeztetve fővárosi és vidéki tanintézményeket hívtak föl utcai telefonfülkéből, figyelmeztették a nevelőket, hogy a gyerekeket ne engedjék a szabadba. A suttogó propaganda megindult. Két nap múlva a Magyar Rádió az esti hírműsorában a BBC jelentésére hivatkozva tudatta a tényeket. Másnap hajnalban a felső vezetés letiltotta a további híradást, az esti szerkesztőt megbüntették. Később, amikor már nem lehetett tovább titkolózni, azt a „megnyugtató” információt közölték, hogy a szovjetek urai a helyzetnek, senkinek nincs félnivalója, bármit lehet enni, inni, és nem veszélyes a szabadban tartózkodni.
Így történhetett meg, hogy május elsején a félretájékoztatott emberek minden településen felvonultak, a ligetekben ették a virslit és itták a Kőbányai sört – majálisoztak. Emlékezetes ünnep volt…
A rovat további hírei: Kultúra
Remek hangulat, kiváló program és szép siker a Jótékonysági pedagóguskoncerten (galériával)
2024. ápr. 26.
A város egyik legszebb hagyománnyal bíró közösségi kezdeményezéséhez méltó nívót hozott az immár 27. Jótékonysági pedagóguskoncert. Lelkes közreműködők, büszkeségre okot adó kínálat – nem lehetett más a vége: vastaps, nagy siker!
DSTV: új bemutatóra készül a Bartók társulata
2024. ápr. 25.
Molnár Ferenc színművével, A farkas című darabbal folytatódik a Bartók Kamaraszínház bemutatóinak sora, derül ki a DSTV összegzéséből. A produkció érdekessége, hogy jobbára fiatalokból álló alkotócsapat viszi színre a művet Ágoston Péter rendezésében. Hangkép.
DSTV: a költészet csodája Erdős Virággal
2024. ápr. 24.
Remek irodalmi kalandozást hozott a József Attila Könyvtár programja, derül ki a DSTV összegzéséből. Még a magyar költészet napjára időzítve Erdős Virág vendégeskedett a gyermekkönyvtárban – a versek csodavilágába kalauzolta a vendégeket. Hangkép.
DSTV: "Ecset szerelem" az MMK-ban
2024. ápr. 23.
Új kiállításról számol be a DSTV összeállítása az MMK-ból. Az intézmény földszinti folyosógalériáján nyílt meg Gusztos Piroska tárlata a napokban – és a kollekció nem véletlenül viseli az Ecset szerelem címet. Hangkép.
ICA-D: "Utószó" – Vágvölgyi B. Andrással
2024. ápr. 22.
Vágvölgyi B. András író, újságíró, filmrendező, filmesztéta lesz az Utószó című irodalmi antológia következő vendége a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden délután.
Koncert, kiállítás, játszótéri ismeretterjesztés
2024. ápr. 19.
Mindezek ráadásul egy hétvégén, szombaton és vasárnap várják a muzsika, a művészet és a tudomány híveit – három helyszínen. Hírcsokor.
DSTV: a töredékes emlékezet kiállítása
2024. ápr. 18.
Tárlatvezetésről tudósít a DSTV összeállítása. A Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) látható Töredékes emlékezet című kiállításon Boros Lili műtörténész, a bemutató kurátora, valamint Asztalos Zsolt képzőművész vezette körbe az érdeklődőket. Hangkép.