Nyolcmillió ecsetvonás
Pár éve volt, Ópusztaszeren. Kávémat kavargattam a kiállítási csarnok félemeleti presszójában. A szomszédos asztalnál ülő harmincas férfi váratlanul egy kérdést szegezett a vele lévő kisfiúnak.
Szerinted hány ecsetvonással készülhetett el a körkép?
Nem sokkal előtte jöttek ki a hatalmas teremből, a fiút láthatóan felvillanyozta a bent szerzett élmény, ám az ecsetvonások mennyisége alighanem hidegen hagyta, mert így válaszolt: Mittom én… De aztán tollat vett elő, és az emlékpark programfüzetének margójára számokat kezdett írogatni. Közben a férfinak magyarázta: 120 méter hosszú a kép, 15 méter magas, a területe pedig… Számolt, közben hangosan töprengett, vajon mennyit kell dolgozni egy emberfejen, ami a Feszty-képen átlagosan egy-másfél négyzetdecimétert foglalhat el – szórakoztató volt a kisgyerek tudományos alapossága. Pár perc múlva fülig érő szájjal mondta: nyolcmillió. A férfi – nyilván az apja – gyanút fogott: saccra? A kisgyerek kajánul nevetve bólogatott.
Tényleg, hány ecsetvonással készülhetett? Meg tudná-e becsülni valaki? Két éven át vagy tucatnyi festő dolgozott a képen: Feszty Árpád mellett Mednyánszky László, Barcsay Adolf, Spányi Béla, Ujváry Ignác, Vágó Pál, Pap Henrik, Pállya Celesztin, a kor jeles művészei. Igazi közösségi munka volt. Ahogy szaladt az idő és a vállalt határidő úszott, egyre többen csatlakoztak, Olgyay Ferenc, Barsy Adolf, Ziegler Károly, Mihalik Dániel és mások. Feszty szintén festőművész felesége, Jókai fogadott lánya, Róza is velük tartott, az ő reszortja a sebesültek és halottak megfestése volt. Éjt nappallá téve dolgoztak, s hogy bírják erővel, író, színész és muzsikus barátaik tréfákkal, zenével, komédiával tartották bennük a lelket.
A mű végre elkészült. A vásznon – ki ne tudná – honfoglalás-kori jelenetek láthatók. S hogy éppen ez, szinte a véletlenen múlott: Fesztyt párizsi útján szerzett élményei egy monumentális kép megfestésére ösztönözték, a bibliai özönvizet választotta volna témájául, és csak apósa, Jókai Mór tudta rávenni, hogy a képen a honfoglalás elevenedjen meg. A magyarok bejövetele címet kapta a nagy mű. S hogy hány ecsetvonást rejt? Ki tudja. Legyen akár nyolcmillió, vagy sokkal több, mindegy. Ami biztos: nincs még egy festmény, amely ennyi alkotó keze nyomát őrizné.
Ma 123 éve, 1894. május 13-án láthatta először a közönség Pesten, a városligeti csarnokban. A bő egy évszázad alatt világhírnévre jutott. Ma az ópusztaszeri nemzeti emlékpark az otthona. És már vagy ötmillió látogatója volt.
A rovat további hírei: Kultúra
A művészet összekovácsolja az embereket
2025. aug. 14.
A SKICC Művészeti Egyesületnek rendkívül szép múltja van – hosszú évek óta egyengeti a csoporthoz kapcsolódó alkotók útját. A közösség idén immár 18. alkalommal rendezte meg alkotótáborát – az összetartás most sem ismert országhatárt: Erdélyből is érkeztek művészek.
Újra lesz KönyvTér – idén már hetedszerre
2025. aug. 09.
Bár még van idő az eseményig, érdemes előre beírni a naptárba a kultúra összes barátjának: újra a Városháza tér ad otthont a József Attila Könyvtár nyárbúcsúztató seregszemléjének. A KönyvTér című forgatagba szeptember 6-án várják az érdeklődőket!
DSTV: hajkarika a hónap műtárgya
2025. aug. 09.
Apró, de annál becsesebb kincsek bemutatásával folytatódott az Intercisa Múzeum sorozata, derül ki a DSTV összegzéséből. A hónap műtárgya ezúttal az úgynevezett S-végű hajkarika lett – a leletanyag jellemzőiről Hodik Mónika történész-muzeológus beszélt. Hangkép.
DSTV: a forint a papírmúzeumban
2025. aug. 08.
A forint születésnapjáról esett már szó korábban is a DSTV összeállításában, ezúttal egy különleges kollekció került a fókuszba: Pelbárt Jenővel, a Magyar Papírmúzeum igazgatójával az intézményi gyűjtemény kapcsán foglalkoztak a pénznem alakulásával. Hangkép.
Készen áll a bemutatókra a Vasas csapata
2025. aug. 07.
Amint arról korábban már olvashattak hasábjainkon, a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes komoly nemzetközi meghívásnak tesz eleget. Belgiumba utaznak, ahol a Westerlo-i Nemzetközi Folklórfesztiválon lépnek közönség elé.
DSTV: mesés karakterek
2025. aug. 07.
Az emberi fantázia határtalanságáról készített terjedelmes összeállítást a DSTV. A csodák birodalmában avatott szakember, Törökné Antal Mária gyermekkönyvtáros volt a kalauz – Marcsi néni arról is szót ejtett, milyen karakterek és milyen szereppel jelennek meg a mesékben. Hangkép.
Szélfestmények Dunaújvárosból – Velencéig
2025. aug. 06.
Különösebb csinnadratta nélkül, de annál fontosabb műtárgyakra hívja föl az intézmény mellett sétálók figyelmét a Kortárs Művészeti Intézet "kirakatkiállítása": Koronczi Endre két képét láthatják – az alkotások mintegy előhírnökei a Velencei Biennálé seregszemléjén szereplő műegyüttesnek.