Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. ápr. 01. Hugó
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Egy „gyorsan elviharzó élet”

Kultúra
Petőfi Sándor
irodalom
történelem
visszaemlékezés

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2017. júl. 31., 15:35

1849. július 30-a: vacsoravendégek ülnek asztalhoz Székelykeresztúron, Vargha Zsigmond portáján. Bivalytejes-túrós puliszkát esznek, ezt egy versből tudhatjuk, amit a vendégek egyike, a fiatal költő írt a házigazda lányának, Rozáliának. A legenda szerint egy körtefa alatt született költemény az ifjú alkotó legutolsó műve.

Másnap, 31-én reggel ama bizonyos körtefa alatt még elszavalta a házigazdának és a vendégseregnek az Egy gondolat bánt engemet című versét. Különös jóslat volt az – mert utána elindult az utolsó útjára. A halálba. Vagyis, csak ezt lehet tudni: azon a napon örökre eltűnt. Ő volt – Hegedűs Géza szavaival – a „gyorsan elviharzó életű” ember: Petőfi Sándor. Akinek kevés időt hagyott a sors. Ahogy berobbant az irodalmi- és közéletbe, olyan hamar el is ment. És örökre jelet hagyott.

Ismét az irodalomtörténészt idézem: „Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni. (…) Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe.

Adatait szinte fölösleges leírni: oly ismertek, mint versei. Ki ne tudná, hogy az 1822-rol 1823-ra virradó szilveszter éjszakáján született? Ki ne tudná, hogy Petrovics Sándornak hívták? Hogy mindössze huszonhat évet élt? Hogy 1848 forradalma elválaszthatatlan a nevétől? És hogy 1849-ben, a Segesvár melletti csatában esett el? Ki ne tudná, hogy kora legkövetkezetesebb hazai forradalmára volt, aki túlnézett a polgári forradalmak céljain? És ki ne tudná, hogy amit irodalmi népiességnek nevezünk, az minálunk a legkövetkezetesebben az ő költészetében valósult meg?

Költészete mögött szakadatlanul ott kell érezni életét, ezt a tüneményes életet, amely a XIX. század európai történelmének nagy alakjai közt jelöli ki alakját és egyéniségét. Ezt a nagyszerű, gyorsan elviharzó életet azonban a tetteken és az eszméért vállalt hősi halálon túl nemcsak díszíti, hanem hitelesíti költészete, mint ahogy költészetének eszméit és hőfokát hitelesíti élete és hősi halála.”

Azon a végzetes napon Bem tábornok a kedves szárnysegédjét, Petőfit – hogy életét megkímélje – eltávolítja a csata sűrűjéből. A költő így a Sár-patak hídjáról volt kénytelen végignézni a szomorú vereséget. A hadvezér, Bem zsenialitása sem volt elég a hatszoros orosz-osztrák túlerővel szemben. A csata elveszett. Petőfi sorsát azóta homály fedi. Szemtanúk olykor egymásnak is ellentmondó vallomásaiból annyi nagy valószínűséggel állítható: a költőt menekülés közben Ispánkútnál dzsidások szúrták le.

Az utolsó vers „tanúja”, a székelykeresztúri fa a múlt század 60-as éveiben vaspántokkal körbefogva bár, de élt. Körbekerítették, márványtáblát helyeztek elé, amelyen Kányádi Sándor négysorosa hirdeti: „Haldoklik az öreg tanú, / Petőfi vén körtefája. / Azt beszélik, ő látta volt / verset írni utoljára.” A haldokló fa azóta kiszáradt. Egy fiatal vadócot ültettek mellé, amit az „öregről” oltottak be. Ez a fa ma is él. Akárcsak Petőfi hagyatéka.

A rovat további hírei: Kultúra

DUDIK nyolcadszorra, közel negyven zenekarral

DUDIK nyolcadszorra, közel negyven zenekarral

2016. máj. 09.

Idén is megtartják Dunaújváros egyik legnagyobb szabadtéri zenei fesztiválját a DUDIKOT! A rendezvénynek idén is az Alsó Duna-part ad otthont. A június 9-től 12-ig tartó négy napos eseményen csaknem 40 zenekar lép fel.

Az ősi faművesek és a világverő magyar fiú

Az ősi faművesek és a világverő magyar fiú

2016. máj. 08.

1950 késő nyarán, amikor a pártállami diktatúra letarolta a szerzetesrendeket, s rekvirálta a kolostorok épületeit és értékeit, a pécsi ferences oltárépítők nagyhírű műhelyét is bezárták.

Laura és a csodacipő

Laura és a csodacipő

2016. máj. 07.

Ő már beírta nevét a XXXI. nyári olimpiai játékok történetébe. Pedig meglehet, hogy ott se lesz Rióban. Kijutása esélyét önmaga áldozta fel. És mi ezért még tiszteljük is… Jegyezzük meg ezt a nevet: Sárosi Laura.

 

138 éve született Pentelei Molnár János

138 éve született Pentelei Molnár János

2016. máj. 06.

A szülőházánál felállított emlékművénél emlékeztek Dunapentele híres festőművészére péntek délután egy órakor a Pentele Baráti Kör hagyományőrző egyesület tagjai.

A Csíki Játékszín elhozta A revizort

A Csíki Játékszín elhozta A revizort

2016. máj. 05.

Mihail Gogol- A revizor című darabját láthatják a Bartók Kamaraszínházban a Csíki Játékszín vendég előadásában. A darabot még pénteken láthatja a nagyérdemű.

„Nyeregbe, magyar!”

„Nyeregbe, magyar!”

2016. máj. 04.

Vetítéssel egybekötött könyvbemutatót rendeznek ma 17 órakor az MMK-ban délután. Kabarcz Zoltán könyve egyenesen Csíksomlyóba visz bennünket. Lehet ez akár szimbolikus, akár valóságos utazás is, amelynek lényege nem csak Pünkösd közelsége, de a magyarok együvé tartozása is erős ihletet kölcsönöz.

Római kori limes - Világörökség lehetne

Római kori limes - Világörökség lehetne

2016. máj. 04.

A római kori limes világörökségi pályázatának ügyében járt városunkban dr. Visy Zsolt professzor, miniszteri biztos. Harmincöt esztendővel ezelőtt félbehagyott munkát folytatnak, hatalmas kutatómunkát végeznek, amely múzeumokat, kulturális intézményeket is érint.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Könyvtár: kreatív ünnepvárás

  2. Egerben juthat be a négy közé a DFVE

  3. DSTV: új kezdeményezés a Pannon Prom

  4. Bajnoki és nemzetközi érmek a szőnyegen

  5. Fókuszban Dunaújváros gazdasága: kamarai együttműködés a fejlődésért

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: új kezdeményezés a Pannon Prom

DSTV: új kezdeményezés a Pannon Prom

Embedded thumbnail for DSTV: "Szentivánéji álom" – diákszínpadon

DSTV: "Szentivánéji álom" – diákszínpadon

Embedded thumbnail for DSTV: egyre bővül "ABolhapiac” kínálata

DSTV: egyre bővül "ABolhapiac” kínálata

Top hírek

  1. Megújulnak a jelzőlámpák a belváros egyik legforgalmasabb csomópontjában

  2. Dunaújvárosi diadal a lánglovagok versenyén

  3. Kerítésre dőlt a fa a viharos szélben

  4. Képviselői ajándékcsomag az időseknek

  5. Pontosztozkodás a rangadón

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 12. szám - 2026.03.27.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő