Hihetetlen erőt adnak a fiatalok

Mi az ami, Önnek a legfontosabb a karácsonyban?

– Pont ma kérdezte Dominika is ezt tőlem. Ő a kereskedelmi középiskolába jár, abba az osztályba, ahol én tanítom heti egy órában az állampolgári ismereteket. Egészen más témáról volt szó, amikor feltette Dominika a kezét, s ugyanezt kérdezte. Azt mondtam, hogy a karácsony elsősorban és legfőképpen a szeretetet jelenti számomra. Túlságosan rohanó világban élünk, olyan jó egy kicsit megállni. Nemcsak azért, hogy értékeljünk és összegezzünk, hanem azért is, mert ez a megállás lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit jobban figyeljünk azokra, akik valóban fontosak számunkra. Ilyenkor együtt lehetünk, időt szánhatunk egymásra, s talán ezzel az adott és kapott szeretettel lesz energiánk ahhoz, hogy elkezdhessük az újévet…

Cserna Gábor polgármesterrel beszélgetünk mindezekről. Éppen csak – szigorúan – tizenöt perce van, mert jönnek hozzá, és mennie kell, azaz kötelezettségei vannak. Tizenöt percnyi idő, miközben kérdezek és jegyzetelek, ő ásványvizet tölt nekem, s közben fel-alá sétál.  Bevallom, sok olyan kérdés van, ami utólag jutott eszembe, hogy még erről és erről is jó lett volna beszélgetni…De tizenöt perc volt, ami éppen csak arra elegendő, hogy egy „arc-vázlat” kerekedjen ki. Laza, nagy vonalakban, de a lényeg és az ember mindenképpen benne van.

Miért tartja fontosnak, hogy politikusként is pedagógus maradjon?

– Egyfelől azért, mert kikapcsol. Hihetetlen erőt és energiát adnak a fiatalok, a köztük eltöltött idő. Másfelől engem tényleg komolyan érdekel, hogy mit gondolnak a világról, milyen az értékrendjük, mik a szokásaik… Ma éppen azt diktáltam nekik, hogy milyen kérdések lesznek a dolgozatban. S látom, hogy nem jegyzetelnek. Rá is kérdeztem, hogy miért nem írják, ők pedig értetlenkedve mondták, hogy jegyzetelik… Kiderült, hogy a telefonjukba teszik mindezt. Nekem még nyomógombos a mobilom és határidőnaplóm van.

Miért lett pedagógus?

– Valahogy mindig ez szerettem volna lenni, nem is emlékszem másra. Már általános iskolás koromban eldöntöttem, hogy tanár leszek. Az is nyilvánvaló volt, hogy humán  tantárgyakat akarok tanítani, a reál tantárgyakból nem voltam annyira jó. A mai napig fontos nekem, hogy fiatalok között legyek… A fentiek miatt is, meg talán azért is, mert közöttük én is megfiatalodom…

A fiatalok mellett az idősekkel is legalább ilyen elfogultnak tűnik. Ha jól emlékszem, még alpolgármesterként Ön kezdeményezte a karácsonyi 5000 forint juttatását. A szavazatukért?

– Dehogyis! Aki ismer engem, az tudja, hogy nem így vagyok összerakva. A segítőszándék az, ami motivál. Ezért is kezdtem el politizálni. Köztudottan humán ember vagyok. Ennek minden előnyével és hátrányával. Gyakran  sétálok, azaz gyalog járok, s ha valaki valamilyen problémával megállít az utcán és az az ügy elintézhető, akkor azonnal veszem a telefonom, s intézzük is. Előfordult az is nem egyszer, hogy az irodámba menet leragadtam a polgármesteri hivatal portájánál, mert ahogy jönnek az ügyfelek, megszólítanak, vagy én kérdezem meg, hogy ki, mit szeretne, s már el is igazítom a beérkezőket, hogy hová , kihez forduljanak. Ha nagy a baj, akkor aláírom, hogy a szociális segélyt soron kívül felvehessék a házi pénztárból, ne teljen az idő a postai utalással.

Nem élnek ezzel vissza?

– Nyilvánvalóan. De az ember megpróbálja, azaz megtanulja ezeket a helyén kezelni…

Itt vagyunk az ünnepek előszobájában, egy kicsit hadd kukkantsunk be a magánéletébe.  Felteszek néhány eldöntendő kérdést.

Halászlé vagy pulyka?

– Pulyka. Nem vagyok nagy halevő. Évente csak néhányszor választom a halászlevet, akkor is jobbára a levét szeretem. Tehát inkább a pulyka, de persze, ha lenne egy harmadik opció, akkor a kacsacombot választanám. Párolt káposztával,  krumplipürével, ami persze nem porból készül, s a szokásos adalékok mellett egy pici tört fokhagymát is tartalmaz.

Tud főzni?

– Á, dehogyis. Csak Knorr-levest, vagy virslit…  De nagyon szeretem a jó ételeket. Legújabban a vadas mártásért vagyok oda. Még nem ettem kettő egyformát. Az igazán jó vadból vagy nyúlból, esetleg marhából készül, de csirkéből szerintem vétek ilyet csinálni.

Mákos vagy diós bejgli?

– Mindenképpen diós.

Székely káposzta vagy töltött káposzta?

– Karácsonykor töltött káposzta legyen. De nem fontos, hogy a töltelék be legyen csomagolva.

Igazi fenyő vagy műfenyő?

– Mindenképpen igazi legyen.

Szabadidőruha vagy öltöny?

A kettő között, illetve egyik sem. Farmer és ing… Azért nem öltöny, mert mindig öltönyben járok, azért nem szabadidőruha, mert az ünnepet meg kell tisztelni.

Otthoni pihenés vagy baráti társaság?

– Otthoni pihenés.

Az ünnepi készülődésben is részt vállal?

– Igen, természetesen takarítok, de szerintem a legprecízebb a mosogatásban vagyok.

Ha jönne egy angyalka és teljesítené a három kívánságát, mi lenne az?

–  Az első az lenne, hogy sokkal, de sokkal boldogabb éve legyen minden dunaújvárosi polgárnak. És mindenkivel egyesével foglalkozzon az az angyalka, hogy 2018. december 31-én mindannyian azt mondhassuk, most tényleg sokkal boldogabb évünk volt. Végül is ez az egy kívánság elég…

Elég egy kívánság? Nagyon mértéktartó…

– Ez így van. Nekem nem fontos, hogy szerezzek, felhalmozzak dolgokat. Nem kell nekem új autó, régi sincs, vagy nagyobb lakásra sincs szükségem, pont jó, ami van. Legyen rendezett és tiszta a környezetem, de nem akarok mindenféle dolgokat magamnak. No jó, a megjelenésemre köztudottan igényes vagyok. De tényszerűen nálam igaz az a mondás, hogy sokkal jobban szeretek adni, mint kapni.

Ha már ajándék… Honnan tudja, hogy kinek milyen ajándékra van szüksége?

– Ha jól ismerem az illetőt, akkor kifigyelem, mi a vágya. Ha kevésbé jól ismerem, de szeretném megajándékozni, s olyan a viszonyunk, akkor rákérdezek, mi az, aminek tudna örülni: parfüm, könyv vagy nyakkendő, esetleg egy üveg bor...

Pénz vagy ajándék?

– A pénz csak a lehető legritkább esetben jöhet szóba. Jobban szeretek ajándékot vásárolni, ajándékkal kedveskedni.

Képeslapon, sms-ben vagy e-mailben küld jókívánságokat?

– Többnyire sms-ben. Azt hiszem, sokan tudják, hogy amit lehet, szeretek telefonon intézni.

Vagy esetenként, polgármesterként az újság hasábjain keresztül is. Így, mint most:

Jó egészséget, szerető családot, áldott, szép Karácsonyt, sikeres, boldog új esztendőt kívánok minden dunaújvárosi polgárnak, minden dunaújvárosi családnak! Kívánom, hogy boldogok legyenek a szeretteik körében, és sikeresek legyünk közösen, mint a Dunaújvárosban élő, városunk fejlődéséért tenni akaró nagy család.

- Fekete Györgyi -