Kiátkozott szilveszterezők

2017. december 31. (vasárnap) 12:29 - Várkonyi Balázs

Van egy nap az évben, amikor a csöndre, nyugalomra vágyó ember sem várja el, hogy szomszédai hang nélkül töltsék az éjszakát. Nem úgy Ligday plébános úr! Szerinte az évbúcsúztató igenis eltelhet némaságban.

Persze Isten említett szolgája már régóta csak a mennyekben rendelhet el tilalmat, de ott amúgy is a méltóságos csönd uralkodik. A példa nélküli esetet tavaly év végén már megemlítettem, de úgy vélem, nem árt elégszer emlékeztetni a mulatni vágyókat a tragikus történésre: arra, hogy a pentelei katolikusok lelkipásztora százhat évvel ezelőtt elérte, hogy rendeletileg akadályozzák meg a falubeliek közös szórakozását. A Függetlenségi és 48-as Kossuth Kör 1911-ben gyanútlanul meghirdette az óévbúcsúztató táncmulatságot, mert hát zene és tánc, meg persze ital nélkül a szilveszter nem is szilveszter.

A közönség izgalommal várta a nagy eseményt. Nem számítottak a kissé túlbuzgó plébános ellenakciójára. Ligday Károly ugyanis, féltve az egyházi ünnepek és az aktuális lelkigyakorlat háborítatlan megtartását, a vármegye főispánjához, gróf Széchényi Viktorhoz fordult, hogy a szilveszteri táncestet tiltsa be. Ahogy írta:

„Én, mint r. k. plébános teljes erőmmel tiltakozom az ellen, és pedig két okból: 1. A katolikus anyaszentegyház advent 1-ső vasárnapjától három király[ok] ünnepéig minden nyilvános és zajos mulatságot tilt, mert ez az idő a bűnbánatra és Istennel való kibékülésre van rendelve – ez a nyilvános mulatság tiltott időre esik. 2. Minthogy 1911. év dec. 31. d. e. ½ 10 órakor kezdődik a szent Missio és 8 napig fog tartani – a nép e 8 napon át reggel s délután, tehát egész napon át lelkigyakorlatokat fog tartani – én ez által a népet áhítatra, jámborságra és nemes erkölcsök gyakorlására akarom buzdítani, Isteni és világi törvények megtartására szorítani. Márpedig a zajos-tiltott időben tartandó mulatság alkalom a törvények és erkölcsök lábbal való tiprására, és ha a világi hatóság engem e magasztos cél elérésében nem fog segíteni, hanem inkább engedékenységével ellenem cselekedni, akkor a hazát és közerkölcsösséget a szavam nem fogja védelmezni.”

Nyitókép és belső fotó: Foretepan

A levél záró szakaszában még egy infernális példázatot is olvashatni: „… cholera időben, hogy a nép egészsége csorbát ne szenvedjen, minden csoportosulás szigorúan tiltva volt – e zajos mulatság cholerát jelent az általam már két hét óta kihirdetett lelki szent gyakorlatok idején.” A jámbor pap azért egy kiskaput kinyitott a mulatni vágyók előtt: azt javasolta a főispánnak, hogy a nyilvános mulatságot tetesse át a következő vasárnapra, vagy 1912. január 7-ére. Arról nincs hír, hogy a későbbre száműzött táncest megtörtént-e, nagy kérdés, hogy a lelki koleravész hallatán vajon lett volna-e még kedve bárkinek mulatozni. A kérelemmel mind a főispán, mind a járási főszolgabíró egyetértett, így 1911-ben Pentelén a szilveszterezés betiltatott.

Ilyen dolgok persze ma nem történhetnek; ám mert a féktelen mulatozásnak van ma is elég híve, elrettentésül álljon itt a Váci Hírlap egyik 1895-ös írásából vett példázat bizonyos Vilcsek Pepiről, akinek életét a mértéktelen alkoholfogyasztás vezette katasztrófához: „Hogy azután a sors szele beléje akadt, kergette tüskön-bokrokon keresztül. Megágyazott neki az útszéli árok pandalaiban és terített asztalul a szemétdombok hulladékait nyújtotta neki. Így bukott el szegény Pepi sok gondatlan magyar anyák és apák keserves okulására. Vajha tanulnának szomorú sorsán!”

Végül, ellenpéldaként, idézzünk fel egy másik szomorú történetet, amely azt mutatja, hogy a szokásos italmennyiségtől való megvonás milyen katasztrófához vezethet.

Mielőtt bárki azon szörnyülködne, hogy tréfát csinálok egy tragikus esetből, megnyugtatok mindenkit: ha nem is szilveszteri, de bolondok-napi álhírként jelent meg az egykori újságban a sosem volt Sukh János meg nem történt halálesete…

A rovat további hírei: Napraszóló

Egy korszak mintaembere

Egy korszak mintaembere

2018. szeptember 16. (vasárnap)

Könyvet lapozok. Önvallomás. Életútkrónika. Egy emlék a gyermekkorból: „Apám szabósegéd volt a Neumann cégnél, édesanyám varrónő. Szoba-konyhás lakásban laktunk a Józsefváros szívében, a Mária Terézia téren. Első emlékképeimen anyámat látom. Hallom a varrógép finom zúgását, amelynek a hangjára reggel felébredtünk, este pedig álomba duruzsolt bennünket. A poros térre is emlékszem, ott még az akácfák is fulladoztak a porban. Magas templomtornyot is látok, aminek hegye az égig ért.”

Olvasás, életre-halálra

Olvasás, életre-halálra

2018. szeptember 08. (szombat)

Kelj fel, régen szántanak; Csépeltél-e vetésre? Aki e kétsoros intelmet Szent Mihály havi ajánlásként a szántóvetőknek megfogalmazta, a XVI. század különös figurája volt. Újfaluból, a mai Esztergom pereméről indult a nagyvilágba. Krakkóba tartott, a földkerekség egyik legrégibb egyetemére, amely már két évszázada működött. Beiratkozott.

Emberi erőforrás

Emberi erőforrás

2018. szeptember 01. (szombat)

Vándoriskola. Vajon mond-e még valakinek ez a szó bármi is? Tán azoknak, akik Földvárypusztán tanultak ilyenben. De ők, ha még meg is vannak, nyolcvan év fölött lehetnek. Mert hetvenkét éve, 1946-ban nyílott meg a vándoriskola. Kényszerből.

Nyár, orkán, jóvátétel…

Nyár, orkán, jóvátétel…

2018. augusztus 25. (szombat)

Alattomosan közelített a vihar. Csak az utolsó pillanatban észlelték, úgy csapott le, váratlanul, hogy megrémülni se volt idejük. Az erdő felől tört a tanyára. Vitt mindent, ami az útjában állt: földre fektette a már amúgy is megroggyant villanykarót, elsodorta a támoszlopot, fölborította a szénabálát, aztán módszeresen szét is szedte.

Bandika a sámlin

Bandika a sámlin

2018. augusztus 19. (vasárnap)

Északi szélesség 47 fok 30 perc 40 másodperc, keleti hosszúság 19 fok 5 perc 15 másodperc: semmi rébusz, ezek egy amúgy jelentéktelen pesti hely földrajzi koordinátái. Aki rákeres a térképen, a Városliget egy csupasz dombját leli. Földhalomként valóban jelentéktelen. És mégsem.

István, a király – a „nemzeti minimum” kifejezője

István, a király – a „nemzeti minimum” kifejezője

2018. augusztus 18. (szombat)

1983. augusztus 18-a: mérföldkő zene- és színháztörténetünkben. Harmincöt éve azon a napon a budapesti városligetben, a Királydombon lezajlott az első magyar történelmi tárgyú rockopera, az István a király ősbemutatója. Szörényi Levente és Bródy János műve fergeteges sikert aratott.

A féllábú óriás

A féllábú óriás

2018. augusztus 12. (vasárnap)

Azon a napon, amikor a skóciai Glasgowban az úszók kontinensviadala kezdődött, „csöndes” hazai évfordulóra emlékezhettünk: 1929. augusztus 3-án egy húszéves fiatalember négyszáz gyorson országos csúccsal nyerte a hazai bajnokságot. Mondhatnánk, a sikeres eb-k árnyékában ez nem volt nagy ügy. Nana!