Disznólkodtak az Acélbikák

Vasárnap este még Miskolcon léptek pályára a Dunaújvárosi Acélbikák jégkorongozói, akik nem sokat pihenhettek a hosszabbítás után 4-3-ra elveszített találkozó után sem. Hétfőn hajnalban ugyanis már újabb feladat várt az Erste Liga alapszakaszát harmadik helyen befejező együttesre, mely a Ruhagyári úti szabadidőparkban tartotta meg szokásos disznóvágását. A csapatösszetartó tréningnek sem utolsó "foglalkozásra" igen korán, már reggel hat órától készen kellett állnia a Bikáknak, akik jó szokásukhoz híven, ezúttal is becsülettel kivették a részüket a közel kétszáz kilós állat feldolgozásából.

A hazai játékosoknak persze nem volt ismeretlen a terep, nem először vettek részt disznóvágáson, de a légiósok is hamar alkalmazkodtak, s kiváló hangulatban múlatták a nap nagyobbik részét sőt, mint azt Hugo Turcotte, a DAB kanadai csatára elmondta remek társaságban, jókedvűen tölthette el a napját, s egy olyan új szokással ismerkedhetett meg, amiről nem is gondolta volna, hogy valaha részese lesz. "Már ezért megérte reggel ötkor felkelni, arról nem is beszélve, hogy a csapatmorálnak is rengeteget használ egy-egy ilyen rendezvény, melyen együtt dolgozunk és szórakozunk társainkkal. Biztos vagyok benne, hogy ez még közelebb hozza egymáshoz a játékosokat, s ez is segít abban, hogy a pályán is igazi csapatként küzdjünk" – fogalmazott a tizenkilenc mérkőzésen tizennégy gólt szerző és hét gólpasszt adó játékos.

A kanadai légiós szavait erősítette meg Azari Zsolt klubelnök is, aki szerint a mai rendezvény is hozzájárulhat ahhoz, hogy még egységesebben vágjanak neki a bajnokság további küzdelmeinek.

- Nyilván ez egy Hungarikum. Akik más országból jönnek, még nem nagyon láttak ilyet, de a mai disznóvágás célja az is volt, hogy egy kicsit lazítsanak a fiúk, s ne csak a munka közben, a jégen találkozzanak egymással, hanem azon kívül is. Mindenki tudja, hogy csapatsportágakban csak úgy lehet komoly sikereket elérni, ha jó a csapatszellem is, s úgy gondolom, hogy egy ilyen disznóvágás hozzátartozik a csapatszellem növeléséhez. Emellett egy kicsit be tudjuk mutatni a szokásainkat is, azt, hogy mit szeretünk csinálni szabadidőnkben, légiósaink megismerik a magyar virtust, s ahogy láttam, ezzel nem is volt semmilyen problémájuk.

Az Acélbikák első embere persze nem ment el szó nélkül a gárda eddigi teljesítménye mellett sem, de már a jövőről is ejtett pár szót.

- Nagyon nehéz megmondani, hogy mitől megy jól egy csapatnak, s mitől kevésbé, ugyanakkor a számok nem hazudnak. Itt olyan statisztikai adatokról van szó, amelyeket nincs értelme vitatni. Az első tizenegy mérkőzésünkből nyolcat elveszítettünk, utána pedig tizenegy meccset sorozatban megnyertünk, s végül összesen húsz győzelemmel fejeztük be harmadik helyen az alapszakasz küzdelmeit. Ez elsősorban az edzőváltásnak volt köszönhető, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy azért rengeteget erősítettünk is, ugyanis Mestyán István, Hári Norbert, Hugo Turcotte, Becze Tihamér is ezt követően érkezett a csapathoz. Az ugyanakkor sajnálatos, hogy ilyen sokáig tartott, mire megtaláltuk azt a csapatot, amit elterveztünk. A folytatás nagyon nehéz lesz, jön a középszakasz, majd a rájátszás, s én elsősorban azt várom, hogy még több néző látogat majd ki a mérkőzéseinkre, mert a sikereinknek az a legnagyobb elismerése, hogy régen nem látott számban jönnek ki drukkereink a jégcsarnokba, nagyon keményen szurkolnak, s rettentően jó hangulatot teremtenek. Persze ehhez kell az is, hogy a csapat sikeres legyen, de amióta világ a világ, ez mindig is így működött, a szurkoló szurkol, a csapat meg mindent elkövet azért, hogy sikeres legyen. Pihenésre azonban nincs idő, nekünk már most el kell kezdenünk a jövőre gondolni, s el kell kezdenünk megkötni a szerződéseket azokkal a fiatal, tehetséges játékosokkal, akik az elmúlt években felnőttek nálunk, szintet ugrottak, s hozzájárultak ahhoz, hogy így szerepeljünk az idei szezonban. Őket el kell ismernünk mindenképpen, mert ők lehetnek a jövőnk is, s ezt mindenképpen értékelnünk kell.