Gyönyörű eprek lógnak ki a ládákból, le is csíptem az egyiket. Még szép a metélőpetrezselyem, s az uborka másodvetése is és a retek is növekszik. De már csak helye van a batátának, a zöldbabnak, zöldborsónak is. Ősz van. Nincs ebben semmi különös. Legfeljebb az, hogy mindez egy panellakás negyedik emeleti erkélyén van. Igazi konyhakertet varázsolt magának az erkélyre Bőle Éva.
Egy olyan konyhakertet, amely bizonyíték arra, hogyan lehet még egy erkélyen is gazdaságot létrehozni. Pedig neki nem is ez volt a szakmája. Legelőször matematika-kémia tanárként kezdett el dolgozni.
Tanár vagy anya
- Nagyon szerettem tanítani. Egészen addig, amíg meg nem született a kislányom. Zsófi baba többször volt beteg az óvodában, így elég sokat voltam kénytelen otthon lenni volt. Úgy éreztem, hogy amíg nem volt gyerekem, tisztességgel tudtam nevelni a másét. Most, hogy itt az enyém, tisztességtelenül nem nevelhetem a másét. Ott hagytam az iskolát, hogy a legfontosabb feladatomnak éljek, anya lehessek.
Természetesen Éva főállású anyasága mellett azért dolgozott. Olyan munkákat vállalt, amelyben saját maga oszthatta be a gyerek igényeihez alkalmazkodva az idejét. Neki állt kereskedni, mikor mivel lehetett. Ezt a szakmát is megtanulta. Egészen addig, míg a lánya el nem érte a középiskolás kort.
Mivel okos volt, felvételt nyert az ország egyik legjobb gimnáziumába Budapestre az Apáczaiba. Éva teljesen nyilvánvaló egyértelműséggel jelenti ki, hogy ő már előtte eldöntötte, hogy ott fog lakni, ahol a gyereke majd tanulni fog. Így egy pillanatnyi kétség sem volt benne, hogy megy ő is a fővárosba.
Ülünk az asztalnál, én lenyűgözve hallgatom az életmeséjét. A saját maga által összeszedett diót, s a szomszéd bácsival felesbe megtöretett diót majszolom, s közben csodálkozom, hogy milyen könnyedséggel beszél nem könnyű döntésekről.
Hogyan lettem fodrásszá
- Ott sétáltam a Római körúton, s azon gondolkoztam, hogy miből fogunk a fővárosban megélni, amikor eszembe jutott, hogy mi lenne, ha fodrász lennék. Ez kellő szabadságot ad, tudok mellette foglalkozni a gyerekkel és megélhetést is biztosít.
S amit Éva eldönt, az már az eddigi történetből is teljesen egyértelmű számomra, az úgy is lesz, tehát beiratkozott egy tanfolyamra, s hamarosan már egy Váci utcai üzletben gyakornokoskodott.
- Arra sarkalt a főnökasszony, hogy hozzunk magunknak vendégeket. Én szórólapot készítettem, s megállítottam megállókban és villamoson olyan embereket, akikről úgy láttam fodrászra van szükségük. Bemutatkoztam, elmondtam, hogy fodrásztanuló vagyok, s nagyon örülnék neki, hogyha segítene megtanulni a szakmát, s cserébe én levághatnám a haját vagy befesthetném.
Ez módszer működött.
Torna nőknek
Közben számtalan dolgot szóba ejtünk. Hogyan találkozott a világ egyik legjobb magyar találmányával a rugós ásóval és a lengő kapával, amely segítségével könnyűvé válik a derékpróbáló kerti munka. Hogyan kezdett el a fodrászat mellett az Alizetics-szel, a testszépítő és egészségmegőrző női tornával is foglalkozni. Időt, energiát nem sajnálva, megtanulta ennek a fortélyait, s a szükséges vizsgákat követően oktatójává is vált. Ma már hétköznapokon van, hogy három órát is tart az érdeklődőknek az MMK-ban.
- A lányom sikeres szülész-nőgyógyász lett, én pedig úgy döntöttem, hogy haza költözök. Ez egy nagyon jó, egy élhető, nyugodt, minden feltétellel rendelkező város. Talán csak azok közül nem veszik sokan észre, hogy milyen jó kis hely, akik benne élnek.
A gyerekek és a fák
Ahogy idáig érünk a történetébe, visszakanyarodunk a kiindulási pontra az erkélyhez, az önellátáshoz és a növénytermesztéshez.
- Van egy elképzelésem. Megkerestem vele a polgármester urat, aki a helyi tankerületi központhoz irányított. A program az „Egy évfolyam elvégzése három gyümölcsfa ültetése” címet viseli. Az általános és középiskolai tanulók évfolyamszinten és diákonként három gyümölcsfa elültetését vállalnák. Ez az általános iskola 7. osztályától kezdődne és a 12. évfolyamokkal zárulna be. A gyümölcsfák ültetésénél minden fához elhelyezésre kerülne egy kis tábla a fát ültető nevével. Tudod, mindig nézem, hogy milyen előszeretettel fotózzák a legtöbben a fákat, virágokat, növényeket, de ezek mind-mind mások munkájának eredményei. Itt lenne a lehetőség, hogy a gyerekek ezzel a tevékenységükkel a múltért adnának köszönetet a jelenben cselekedve egy minőségi jövőért!
Hát így jutottunk el az erkélytől a faültetésig, de ez azért, valljuk be, nem egy kis út… Abban szinte biztos vagyok Bőle Évát megismerve, hogy látok én még gyümölcsfákat a város erre kijelölt pontján.
- Fekete Györgyi -
