Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 25. Pál
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Bevándorlásellenes többségre van szükség

Közélet
bevándorlás
illegális migráció
Magyarország
EP-választás

facebook megosztás

doszerk - 2019. máj. 23., 11:11

A brüsszeli elit nem hisz semmiben, egyetlen hatalomtechnikai vezérelvük van csupán: többség minden áron — fogalmazott a Magyar Nemzetnek Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár.

A brüsszeli elit nem hisz semmiben, egyetlen hatalomtechnikai vezérelvük van csupán: többség minden áron — fogalmazott a Magyar Nemzetnek Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár. Szerinte lehetséges a bevándorlásellenes többség kialakulása, és az Európai Néppárt is visszatérhet eredeti gyökereihez az európai parlamenti választások után, ugyanakkor megjegyezte, hogy a néppárton kívül is van élet. A politikus hangsúlyozta, hogy olyan uniós vezetőkre van szükség, akik valódi partnernek és nem tinédzsernek tekintik a keleti és közép-európai tagállamokat.

– Az uniós választásokon általában alacsony a részvétel, ráadásul minden felmérés fölényes kormánypárti győzelmet jósol, ami azt sugallhatja, hogy lefutott a verseny. Milyen érvekkel lehet voksolásra biztatni az állampolgárokat?
– El kell menni szavazni Európáért, az országért, a gyermekeinkért! Ha ez a bevándorláspárti politika folytatódik, akkor Európa teljesen megváltozik, egész más világ vár a gyermekeink­re. A bevándorlás kérdésével most van először összeurópai témája az EP-választásnak, először válik lehetségessé, hogy ne a régi elit tagjai határozzák meg az európai politikát. Ha eljut az emberekhez az üzenetünk, és valódi, demokratikus döntés születik, a választók akaratának megfelelő politika érvényesülhet. A migráció sok érzelmet felszínre hozott, amelyeket eddig a buborékban élő elit figyelmen kívül hagyott.

– Miként alakulhatnak az erőviszonyok a választás után?
– Teljesen átrajzolhatja a pártpolitikai térképet a voksolás. Fontos, hogy egyértelmű eredmény szülessen, ami mentén meg lehet szervezni egy új többséget. A Fidesz számára két vezérelv van, amiből nem engedünk: a bevándorlás elutasítása és a keresztény gyökereink fontosságának hangsúlyozása. Abban bízunk, hogy a néppárt – felbátorodva – olyan politikát folytat majd, amivel felvállalja eredeti értékeit, és nem a bevándorláspárti balliberális oldal felé közeledik. Az a probléma, hogy a brüsszeli elit nem hisz semmiben. Ez látszik Manfred Weber viselkedésén is, aki azzal a kijelentésével, hogy ha csak a Fidesz szavazataival tudna bizottsági elnökké válni, akkor nem fogadná el a megbízatást, vérig sértette a magyar választókat. Egyetlenegy hatalomtechnikai vezérelvük van csupán: többség minden áron, ami mentén bármilyen kompromisszumot megkötnek. Ez egy fontos különbség a Fidesz és a brüsszeli elit között.

– Manfred Weber vezetésével megújulhat az ön által vázolt módon a néppárt?
– Azért a tények és a matematika makacs dolgok, úgyhogy azt mondom, várjuk meg, milyen többség alakul ki az Európai Parlamentben, mekkora ereje lesz a néppártnak, milyen irányba mozdul el, és mekkora ereje lesz a Fidesznek a néppárton belül. A megújulás feltétele, hogy a néppárt nemet mondjon a bevándorláspár­tiakkal való együttműködésre.

– Nem arról van szó, hogy Webernek az elnökké választásához kell a Fidesz, de a baloldallal együttműködve a régi elitet szeretné életben tartani?
– Ha Manfred Weber kvázi nagykoalícióban gondolkodik, akkor eltaktikázza magát, mert a baloldali pártok is a hatalmat szeretnék megragadni. Vannak tervek arra vonatkozóan, hogy a szocialisták a zöldekkel és a liberálisokkal fognának össze. Komoly számolgatás megy, és a baloldal a néppárt nélkül is boldogan politizálna. A néppártnak nem szabad megalkudnia a bevándorláspártiakkal.

„A Juncker-féle bizottság legnagyobb bűne, hogy politikai szervként definiálta magát” (Fotó: Mirkó István)

– Az új, bevándorlásellenes formációk, amelyek megjelentek, rendkívül sokszínű társaságot alkotnak. Lehet belőlük egy stabil blokkot kovácsolni?
– A bevándorlás mindenen átívelő kérdés, és az a fontos, hogy ebben a többség meglegyen. Az, hogy a bevándorlást megállítani akaró erők milyen frakcióban ülnek, hogy egységes tömbbe tömörülnek-e, mellékes. Bevándorlásellenes politikusok nem csak a jobboldali pártokban ülnek. Példaként lehet említeni a visegrádi országokat, amelyek kormányai noha négy különböző pártcsaládhoz tartoznak, a bevándorlás kérdésében azonos véleményen vannak. Az is egyértelmű, hogy a bevándorlásellenes politikusok és szövetségek a legfőbb célpontjai a támadásoknak. Természetesen a néppárton kívül is van élet, de az eredmények ismerete nélkül erről még nem érdemes beszélni.

– Reálisnak tűnik önnek a bevándorlásellenes többség kialakulása? Ha körbetekintünk Európában, mintha még a régi elit erői lennének túlsúlyban.
– Az Eurobarométer-felmérésekből látszik, hogy az emberek elsődleges aggodalma a bevándorlás. A nyugati polgárok is látják, hogy akik idejönnek, legtöbben nem szeretnének integrálódni, hanem inkább a saját kultúrájukat hoznák be Európába, és egy idő után megalakítják saját pártjaikat, amint erre már több példa is van. Az emberek, azt hiszem, megértették ezeket az összefüggéseket. Most azonban az a fontos, hogy ne csak véleménye legyen az embereknek, hanem mindenkinek el is kell menni szavazni! Méghozzá most vasárnap kell elmenni szavazni ahhoz, hogy elinduljon a változás. A magyar pártok között csak a Fidesz– KDNP bevándorlásellenes, minden ellenzéki párt kiszolgálja a brüsszeli bevándorláspárti politika ­érdekeit. Ha a kormánypártok minél több képviselőt tudnak az Európai Parlamentbe küldeni, annál nagyobb esélyünk van befolyásolni a döntéshozatalt.

– A következő ciklusban mit lehet tenni az EU „lopakodó jogalkotása” ellen?
– A Juncker-féle bizottság legnagyobb bűne, hogy politikai szervként defi­niálta magát. Mi azt szeretnénk, hogy térjünk vissza az alapokhoz. A bizottság egy végrehajtó szerv, és az Euró­pai Tanács – az állam- és kormányfők testülete – hozza a politikai döntéseket. Ezt az elvet kell megerősíteni, mert valóban folyamatos, felhatalmazás nélküli szuverenitástranszfert próbáltak megvalósítani, amire a legjobb példa a bevándorlás kérdése, amellyel kapcsolatban a bizottság folyamatosan új kezdeményezéseket indít. Számunkra a lényeg, hogy ne politikai bizottságnak tekintse magát a következő testület, és a vezetője ne bevándorláspárti politikát folytasson.

– Ez Manfred Weber elnökletével lehetséges?
– Várjuk meg, mi lesz ennek a folyamatnak a vége. Csak az EP-választás után lehet majd tisztán látni személyi kérdésekben. Weber nyilatkozataiból azt látni, nem úgy gondolkodik ezen a téren, mint mi, de a döntést a választók fogják meghozni, és a néppárt csúcsjelöltje, nagyon reméljük, hogy figyel rá, mit akar a többség.

– A jogállamiság számonkérése is jellemezte az elmúlt ciklust. Lehet ezen változtatni?
– Látszik, hogy a sok bizalmatlanság és egymásra mutogatás árt az EU-nak. A lengyelek és hazánk ellen, sőt most már a románok és a szlovákok ellen is fellépett az unió. Egy uszító közösséggé kezd válni az EU, ami csak szétveri az együttműködést. A jogállamiság minden európai uniós tagállam lényegéhez hozzátartozik, benne van az alkotmányukban. Ezt megkérdőjelezni csak azért, mert valaki – például a bevándorlás terén – nem a fősodor politikáját követi, elfogadhatatlan. Ez egy politikai eszköz lett, ami már egyáltalán nem alkalmas arra, amire eredetileg kitalálták.

– Hazánk 15 éve tagja az Európai Uniónak. Azóta rengeteg dolog megváltozott. Ön hogy látja ezeket a folyamatokat?
– Chantal Delsol francia filozófusnő gondolata jut eszembe, aki szerint a keleti és közép-európai országok arra az apára hasonlítanak, aki elment a háborúba, és amikor hazatért, egy más családot talált otthon. A csatlakozáskor azt hittük, a teljes szabadság és jólét világa jön, de hamar rá kellett jönnünk, a kommunizmus kódolt nyelve helyett egy újfajta – politikailag korrekt – kódolt brüsszeli nyelvet kellene megtanulnunk. A nyugatiak pedig nem számítottak rá, hogy mi ilyen hamar elsajátítjuk a játékszabályokat, és megtanulunk kiállni magunkért. Mára mi is ugyanolyan határozott eszközöket használunk a tárgyalások során, mint a régiek. A szocialista kormányok alatt más volt a módi. Mi viszont csak akkor írunk alá egy irányelvet, ha azzal Magyarország is jól jár. Azt szeretnénk, hogy olyan vezetői legyenek a jövőben az EU-nak, akik valódi partnernek és nem „tinédzsernek” tekintik a keleti és közép-európai tagállamokat. És legfőképpen Euró­pának új, bevándorlásellenes vezetőkre van szüksége, akik megvédik az uniót, a határokat, az európai embereket, a nemzeteket, és nem azon dolgoznak, hogy bevándorlókontinenst csináljanak belőle. Erről kell döntenünk most vasárnap.

Forrás: magyarnemzet.hu

A rovat további hírei: Közélet

Közös segítséggel az ukrajnai menekülteknek

Közös segítséggel az ukrajnai menekülteknek

2022. már. 18.

Ismét szükség van a dunaújvárosiak összefogására, az orosz invázió elől szerdán érkezett kontingens ellátásában kéri a segítséget a városi önkormányzata. Közlemény!

Közgyűlési döntések – a háború árnyékában

Közgyűlési döntések – a háború árnyékában

2022. már. 17.

Végül húsznál több tétel szerepelt az önkormányzati közgyűlés napirendjén: a nyílt, majd az ezt követő zárt ülésnek a Városháza "C" szárnya közgyűlési terme adott otthont ma délelőtt. 

Felavatják Borovszky Ambrus emlékművét

Felavatják Borovszky Ambrus emlékművét

2022. már. 17.

Ünnepi esemény színhelye lesz a Martinász szobor melletti térség pénteken délután: a vasmű legendás vezérének emlékművét avatják.

"Nemcsak magunkért, az oktatási rendszerért is sztrájkolunk"

"Nemcsak magunkért, az oktatási rendszerért is sztrájkolunk"

2022. már. 16.

Több dunaújvárosi, térségi oktatási intézmény is bekapcsolódott az országos sztrájkba – annak ellenére, hogy folyamatos ellenszélben kellett vállalniuk a kihívást. Körkép csata közben, után, előtt.

Közgyűlésre készülnek, 20 plusz 1 napirenddel

Közgyűlésre készülnek, 20 plusz 1 napirenddel

2022. már. 16.

Fajsúlyos témák sora vár a képviselőkre a Városháza közgyűlési termében csütörtökön délelőtt.

Hosszú volt az út a nagy földcsuszamlástól a rendszerszintű partvédelemig

Hosszú volt az út a nagy földcsuszamlástól a rendszerszintű partvédelemig

2022. már. 16.

Az 1964. február 29-én bekövetkezett földcsuszamlás óta beszélhetünk Dunaújvárosban partvédelemről. 1968-ban megalakult Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzem, amely – bár azóta más néven – a mai napig ellátja a várost érintő partvédelmi feladatokat, és óvja az itt élőket. 

Ellenszélben is sztrájkolnak a pedagógusok

Ellenszélben is sztrájkolnak a pedagógusok

2022. már. 15.

Bár a fenntartói oldal a szakszervezeti képviselők szerint minden eszközt bevet, holnap várhatóan a dunaújvárosi oktatási intézmények többségében is sztrájkot kezdenek a pedagógusok. A jelszó a régi: nincs hova hátrálni!

  • További hírek

Friss hírek

  1. Szabadkori a Szalki-szigeten: élt a jég! (galéria)

  2. A disznóvágás hagyománya a népfőiskolán

  3. Nem borult a papírforma

  4. DSTV: "Felülírt protokoll" – tárlatvezetéssel (galériával)

  5. Mesékkel startolt a "Jószoli" új sorozata

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: "Felülírt protokoll" – tárlatvezetéssel (galériával)

DSTV: "Felülírt protokoll" – tárlatvezetéssel (galériával)

Embedded thumbnail for Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Embedded thumbnail for DSTV: nagy csaták az asztaloknál

DSTV: nagy csaták az asztaloknál

Top hírek

  1. Ütközés a 6-os főúton – forgalmi akadállyal

  2. Szabadkori a Szalkin – amikor a tél újra olyan, mint régen

  3. Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

  4. Szabadkori a Szalki-szigeten: tovább, tovább!

  5. Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Galéria

Jeges örömök (2026)

Tárlatvezetés a Kortárs Művészeti Intézetben

Kenguru Kupa (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 3. szám - 2026.01.23.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő