A Dunaferr SE fiatal tornásza, Makovics Mirtill nagyon céltudatosan készül az I. Junior Torna Világbajnokságra, melyet Győrben rendeznek.
Újabb nagyszerű tornász került ki a Dunaferr SE tornacsarnokából Makovics Mirtill személyében, aki keményen dolgozik azért, hogy minél jobban helyt tudjon állni a június 27. és 30. között Győrben zajló I. Junior Torna Világbajnokságon. A fiatal, de már kész hölgynek a torna mellett arra is kell figyelnie, hogy hogyan végez általános iskola tanulmányaival a Móricz Zsigmond Általános Iskolában, ahonnan hamarosan el is ballag majd. De most természetesen nem a tanulásról, hanem a felkészülésről beszélgettünk.
- Nagyon fárasztó és kiélezett küzdelem után döntött arról Draskóczy Imre szövetségi kapitány, hogy a békéscsabai Szujó Hanna, valamint az UTE tornásza, Szilágyi Nikolett társaságában ti hárman fogjátok alkotni a magyar válogatott csapatot az EYOF-on és a Világbajnokságon egyaránt. Hogyan élted meg ezt az időszakot?
- Most már teljes erőmmel Győrre koncentrálok, nagyon tudatosan készülök a versenyre. Az edzéseken megpróbálok száz százalékot nyújtani minden szeren, hogy a teljesítményem mindig jobb és jobb legyen. Idáig eljutni nem volt könnyű, hiszen ezért borzasztóan sokat kellett dolgozni. Visszagondolva nagyon nehéz út volt az, amit be kellett járni, de ideérkezve már fantasztikus érzés az, hogy ezt sikerült elérni. Jó kimondani, hogy vittem valamire, és az felemelő, hogy átérezhetem azt, hogy megérte a sok munka, amit belefektettem. Igen. Büszke vagyok magamra, de ugyanezt érzik szüleim, akiknek edzőim mellett nagyon sokat köszönhetek, és azt érzem, hogy barátaim is büszkék rám. Ők nagyon készülnek arra, hogy a versenyeken szurkolóként is segítsenek. Ez hatalmas erőt ad nekem a hétköznapokban.
- Mire fekteted most a legnagyobb hangsúlyt?
- Az elmúlt időszakhoz képest szinte mind a négy szeren vannak új elemeim, melyek a gyakorlataimba beépítésre kerültek. Új ugrásom is van, korláton beépítettük a Tkacsovot, melyet még pontosítani kell. A gerenda gyakorlatomba, hogy anyagerőben jobb legyen, teszünk még egy gimnasztikus ugrást, és talajon beletettünk két új ugrást, hogy ez is erősebb legyen.
- Nem érzel semmiféle terhet amiatt, hogy te lettél korosztályodban Magyarországon a legjobb, és mindezt hazai közönség előtt, az első Junior Világbajnokságon kell bizonyítanod?
- Egyáltalán nem. Sőt! Inkább erőt ad. Az pedig, hogy első lettem a csapatban még plusz kitartásra ösztönöz, mely minden edzésen újabb löketet ad számomra. Annak pedig, hogy itthon lesz a verseny nagyon örülök. Mindent megteszek majd annak érdekében, hogy mindenki meg legyen elégedve velem, de elsősorban arra törekszem, hogy saját magam elvárásainak feleljek meg. Kritikus vagyok önmagammal. Emiatt úgy fogok nekiindulni a versenynek, hogy nem máshoz fogom hasonlítani a teljesítményemet. Amit be fogok mutatni, azt próbálom meg minél pontosabban, minél tisztábban odatenni a pódiumra.
- Álmodtál már a versenyről?
- Fura, de igen. Azt képzeltem el, hogy milyen lesz, amikor szólítanak majd. Volt, hogy levezettem mindent a fejemben. Álmomban minden sikerült, így bízom abban, hogy ez lesz majd a versenyen is. Mivel nekem ez az első Világbajnokságom ezért eredményen még nem gondolkodtam, de szeretnék minél több szeren a döntőbe kerülni.
A tudatos versenyző mögött nagyszerű edzők állnak. Így Badics Réka, aki amellett, hogy a nőies mozgást, a tartást, a minél szebb kivitelt tanítja tanítványának a kreatív koreográfiákat is készíti. Török Dániel pedig mindezt kordában tarja, igazgatja, szépíti. Így számára ez élete egyik legizgalmasabb szakmai kihívása.
- Ilyen, hogy Rékával közösen Világbajnokságra készíthetjük fel tanítványunkat nem mindennapi kihívás. Igen izgalmas periódusa az életemnek. Amikor arra készültünk, hogy be tudjunk kerülni a csapatba, és ráadásul a legjobbként, akkor nem arra a felelősségre gondoltam, ami most bekövetkezett. De most már ebben a szakaszban tartunk, melynek nagyon örülök. Ráadásként, mivel a válogatón Mirtill végzett az első helyen, így én kísérhetem majd férfi edzőként a Világbajnokságon. De nem csak Mirtill, hanem a teljes csapat is az én felelősségem lett ezzel. Így ez plusz izgalommal jár. Most már látszik, hogy az elvégzett munka az az övé, vagyis a gyakorlatai egyre szebbek, de az is, hogy miben kell még fejlődnünk, vagyis mivé válhatna. Most ezen dolgozunk. Sokat gondolkodunk azon, hogy megéri-e még belenyúlni a gyakorlatokba egy-egy plusz tizedért, vagy inkább ezt őrizzük meg, ami biztos. Sokkal nagyobb odafigyelést igényel az is, hogy figyeljünk a gyermek egészségi állapotára, pszichés fejlődésére. Ráadásul Mirtill most ballag, és azt se felejtsük el, hogy a kamaszkorban jár. Ez pedig plusz odafigyelést igényel. A Világbajnokság előtt a magyar bajnokságon szerepelünk, ahol talajon egy új ugrássorral erősítünk. Az ugrásunk megvan, de nem mindig biztosan, úgyhogy ezzel kapcsolatban van még mit tennünk. Azt azonban lehet látni, hogy mely részek a magabiztosak, a pontosak. Összességében még vegyes a kép, de nagyon boldogok vagyunk munka alatt és munka után is, mely előre visz bennünket. Örömmel tölt el, ha láthatom a tanítványomat kiegyensúlyozottan tornázni. És ami ennél fontosabb, hogy a tanítványom is motivál engem. Ezek összessége hatalmas erőt ad mindenkinek. Persze a felelősség az edzőé, de amikor azt látom, hogy tanítványommal ugyanazon a hullámhosszon vagyunk, akkor az száz százalékban feltölt engem is.
