A 2018-19-es szezon a női vízilabdázóink számára az egyik legkiemelkedőbb eredményeket hozó időszak volt. Ez pedig nem volt egyszerű, hiszen a csapatnak az uszoda felújítás miatt nem volt hazai pályája, sőt sokszor órákat kellett azért utazniuk, hogy egyáltalán az edzéseiket megtarthassák. Mihók Attilával, a csapat vezetőedzőjével értékeltük ezt a szezont.

- Bontsuk négy részre ezt az időszakot. A nemzetközi, a kupa, a bajnoki alapszakasz és a bajnoki négyes döntőre.

-  A nemzetközi mezőnyben történt szereplésünk a tavalyihoz hasonlóan számunkra sporttörténelmi idény volt, hiszen csapatunk a klubok által elérhető legmagasabb csúcsra jutott az Európai Szuperkupa megnyerésével. Ez alapvetően elégséges ahhoz, hogy a mögöttünk hagyott szezont kiemelkedően sikeresnek nevezzük. Ezt követte a nemzetközi kupában való részvétel, melyen a tavalyihoz képest kissé meggyengült kerettel vágtunk neki. Ráadásul más kiírásban zajlott, mind az eddigiek, és már a sorsolásnál látszott, hogy ahhoz, hogy abból tovább tudjunk jutni, bravúrra lenne szükségünk. Ez alapjaiban befolyásolta szereplésünket, hiszen olyan erős csoportba kerültünk, melyből a későbbi győztes és bronzérmes került ki. A mezőny legerősebb, légiósokkal és nemzeti válogatottakkal megtűzdelt csapatai ellen kellett küzdenünk. Egyikük a Sabadell, akik végül meg is nyerték az Euroligát. Ellenük a tisztes helytállás volt a célunk, melyet teljesítettünk is, hiszen jó meccset játszottunk velük. A Vouljagmeni, három amerikai világ és olimpiai bajnok légióssal, és öt, hat stabil görög válogatottal a keretében az elődöntőig jutott, ahol csupán egy góllal maradt alul. Az viszont nagy fegyvertény, hogy bennünket csupán az utolsó negyedben tudtak felülmúlni. Így a papírforma következett be, mivel a harmadik helyen zártunk. De közben az olaszokat legyőztük, akik hazájuk bajnokságának bronzérmesei. Az, hogy az idén nem jutottunk a nyolc közé semmit nem von le a csapat teljesítményéből.

- Térjünk át a Magyar Kupára.

- Ezzel nem lehetünk elégedettek, hiszen a BVSC ellen az elődöntőben őrült meccsen vesztettünk. Hiába lőttünk hat gólt az utolsó negyedben, mivel a védekezésünk gyengélkedett. Csalódásként értékelem, hogy nem játszottunk kupadöntőt, hiszen nagyon szerettünk volna bekerülni.

- A bajnokság azonban nagyszerűen sikerült, hiszen az alapszakaszt a második helyen zárta a csapat.

- Igen, így van. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a BVSC-t oda, vissza sikerült legyőznünk, melyek mellett azokat a meccseket, amik a második hely megszerzéséhez kellettek, magabiztosan meg tudtuk nyerni. Így érkeztünk egyenes ágon a play off-ba, ahol ismét a BVSC ellen játszottunk. Ezek az összecsapások nagyon magas színvonalúak voltak, melyeket sikerült megnyernünk, így kerültünk a döntőbe. Ott szerettük volna az UVSE dolgát megnehezíteni, de ez nem sikerült. Ennek egyik oka, hogy nagyon ismernek bennünket, így az erősebb játékos kerettel rendelkező fővárosiak érvényesíteni tudták akaratkat. Reális eredmény született, de az ezüstéremmel maradéktalanul elégedett lehetek.

- Mennyire nehezítette meg a munkátokat az, hogy nem volt hazai pályátok?

- Nehéz idény volt. Őszintén kimondva erre rá is ment a ránk jellemző jó hangulat, felszabadultság, könnyedség. Ezt a helyzetet azonban tudomásul vettük, és a lányoknál sem jött elő soha kifogásként az, ha egy edzésre több órát kellett utaznunk. De még egy ilyen évet komolyabb veszteségek nélkül véleményem szerint nem tudnánk végigcsinálni, így nagyon bízom abban, hogy szeptembertől ismét hazai medencében dolgozhatunk.

- Mennyire látod a következő szezon játékos keretét?

- Nagyjából együtt maradunk. Egy-két nyitott kérdés van, az azonban valószínűnek látszik, hogy Menczinger Kata másik csapatban folytatja majd, illetve Ziegler Dia lezárja játékos pályafutását, akire az egyesület más munkakörben alkalmaz majd. Nagyon igazolásunk nem lesz, így folytatjuk azt a tendenciát, miszerint mi a fiataljainkat építjük be az első osztályban szereplő csapatba.