A gazdaság kedvező számai alapján kijelenthető, hogyha nem következik be váratlan esemény, akkor teljesülnek a kormány által kitűzött gazdaságpolitikai célok ‒ közölte a Költségvetési Tanács elnöke a Rádió Orienten. Kovács Árpád elmondta, hogy a következő években a nemzetközi helyzet bizonytalansága ellenére is hozható a 3 százalék feletti növekedés.
Amennyiben nem következik be váratlan esemény a nemzetközi színtéren, akkor a magyar gazdaságpolitika kitűzött céljai tarthatóak lesznek, és ez politikai mozgásteret is jelent a kormány számára ‒ állapította meg Kovács Árpád, aki kiemelte: a 2019-es évre a 4 százalékos növekedés biztosra mondható, de vannak olyan vélemények is, hogy a növekedés az év végére elérheti a 4,5 százalékot is. Immár az a lehetőség is realitásnak tűnik, hogy Magyarország külföldön is befektessen, vállalkozásokat nyisson ‒ tette hozzá a szakember.
A Költségvetési Tanács elnöke rámutatott, hogy az elemzők szerint a magyar gazdaság az idén és jövőre is 4-4,5 százalék körüli növekedést érhet el, a következő években ugyan sok a bizonytalanság, de hosszabb távon is a 3 százalék feletti növekedés mindenképpen hozható.
A szakember kitért arra is, hogy az uniós kifizetések tekintetében Magyarország lényegében azonos szinten áll a szomszédos országok értékeivel. Mint elmondta, az uniós pénzek rendben érkeznek a magyar költségvetésbe, a vitatott tételek pedig alig 5 százalékot tesznek ki. Mint emlékeztetett: az elmúlt években Magyarország jelentős mértékben megelőlegezte az uniós források beérkezését. „Ezek aztán időnként nagy ütemben ömlöttek be, mint például 2018 legvégén. Az idén azonban jobb a lefutás, szépen folynak be az összegek. "
Várhatóan ezek a pénzek a tervezett ütemben meg fognak érkezni, melyek a költségvetés számára nominálisan egy extra jövedelmet jelentenek majd, ami az államadósság alakulásában és az államháztartási hiányban markánsan meg fog látszani.
Úgy fogalmazott: „ez a hátszél lesz az, ami majd lefelé fogja nyomni meglehetős hirtelenséggel az államadósság GDP arányos pályáját. És ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy nem kell hitelt felvenni, mert nullszaldós a költségvetés, akkor 2023 környékén 60 százalék körüli GDP arányos államadósság várható", ami ugyan még nem éri el az Alaptörvénybe rögzített 50 százalékot, de a maastrichti kritériumnak megfelel.
Az euróövezeti csatlakozásra utalva megjegyezte: nagyon nagy különbség, hogy ahhoz, hogy bekerülhessünk egy klubba egy sor paramétert még teljesítenünk kell, vagy pedig azt mondhatjuk, hogy mi ezeket a paramétereket már teljesítettük és mi döntjük el, hogy belépünk-e és ha igen, akkor mikor?
- OPH -
