Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 24. Timót
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Tévhitek a koronavírusról

Közélet
koronavírus

facebook megosztás

doszerk - 2020. már. 30., 12:40

Az Egészségügyi Világszervezet kiadványa alapján összeállították a koronavírussal kapcsolatos leggyakoribb tévhitek listáját. Tudományos igényű gyűjtemény a hülyeség határtalanságáról!

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló megoldások. A tudomany.hu összeállítása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.

Az új koronavírus (2019-nCoV) megjelenése, gyors terjedése váratlan kihívások elé állított bennünket, az egész emberiséget érintő pandémiáról van szó. A betegség tüneteit nagyjából ismerjük, mechanizmusát már kevésbé, hosszú távú egészségi hatásait pedig egyáltalán nem. A járvány egyéb következményei (pl. gazdasági válság, politikai kihatások) is beláthatatlanok jelenleg. A hazai és nemzetközi sajtó napi szintű tájékoztatást ad a vírus terjedéséről, megbetegedési statisztikákról, hatósági rendelkezésekről és a járvány terjedésének megelőzését szolgáló teendőkről.

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, most is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló, „valaki valakitől azt hallotta, hogy betonbiztosan működik” megoldások. Ezeket az állításokat is az ismerethiány, az áltudományos megállapítások feltétel nélküli elfogadása alapozza meg. A problémák kezelése rengeteg feladatot hárít a szakértőkre, és emiatt kevesebb energia jut a félrevezető, esetenként ön- és közveszélyes hiedelmek cáfolatára. Pedig ebben az esetben is szükség van arra, hogy a közvélemény hiteles információt kapjon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült összeállításunk célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.

Az idén újonnan izolált új koronavírus (2019-nCoV) rendszertanilag a koronavírusok családját alkotó négy vírusnemzetség egyikéhez, a béta-koronavírusokhoz tartozik. Örökítőanyagként nagy méretű, egyszálú RNS-t tartalmaz; az ezt védő kapszidburkot egy lipidjellegű külső burok határolja, amihez napkoronához hasonlító glikoprotein-tüskék kötődnek. Korábban az ugyanehhez a csoporthoz tartozó SARS (2002–2003) és MERS (2012) vírusok okoztak számos halálesettel járó világjárványt.

A 2019-nCoV emlősökről (valószínűleg denevérről és/vagy tobzoskáról) terjedt át az emberre. Erősen fertőző, magas lázat és potenciálisan halálos kimenetelű légúti megbetegedést, illetve tüdőgyulladást okozhat.

A hideg időjárás és a hó nem pusztítja el az új koronavírust
Semmi okunk azt feltételezni, hogy a hideg időjárás elpusztítja az új koronavírust vagy más betegségek kórokozóit. Az egészséges ember normális testhőmérséklete 36,5 °C és 37 °C között van, függetlenül a külső hőmérséklettől, illetve az időjárástól. Ez kedvező feltételt teremt a vírus továbbéléséhez és terjedéséhez.

A forró fürdő nem akadályozza meg az új koronavírus-fertőzést
Azzal, hogy forró fürdőt veszünk, nem tudjuk megakadályozni, hogy az új koronavírussal megfertőződjünk. Az egészséges ember normális testhőmérséklete 36,5 °C és 37 °C között van, függetlenül attól, milyen hőfokú vízben fürdik, illetve zuhanyozik. A rendkívül forró vízben történő fürdés ráadásul káros is lehet.

A koronavírus nem terjed a szúnyogcsípéssel
A mai napig semmilyen bizonyíték vagy adat nem támasztja alá, hogy az új koronavírust terjeszthetik szúnyogok is. Az új koronavírus légúti vírus, amelyet a fertőzött személyek elsősorban a köhögéskor vagy tüsszentéskor a levegőbe juttatott cseppekkel, nyálcseppekkel vagy orrváladékkal terjesztenek. Kerülje azoknak a közelségét, akik köhögnek vagy tüsszögnek!

A kézszárítók nem pusztítják el az új koronavírust
A kézszárítók nem alkalmasak az új koronavírus elpusztítására. Ha meg akarja védeni magát, tisztítsa meg gyakran kezét alkoholos kézfertőtlenítővel, vagy mossa meg alaposan szappannal és vízzel. A koronavírussal szembeni védekezés leghatékonyabb módja a gyakori kézmosás. A kézmosás eltávolítja a kezekről az esetleges vírusszennyezést, és ezzel megelőzi, hogy a szeme, szája vagy az orra megérintésével megfertőződjön. A kézmosás után alaposan szárítsa meg a kezét papírtörlővel vagy meleg levegős kézszárítóval.

Ne használjunk UV-lámpát a kéz vagy más bőrfelületek fertőtlenítésére!
Az ultraibolya lámpákat nem szabad a kéz vagy más bőrfelületek sterilizálására használni, mivel az ultraibolya sugárzás bőrirritációt okozhat.

A hőszkenner csak a lázas koronavírusos betegeket szűri ki
A hőszkenner segítségével hatékonyan ki lehet szűrni az új koronavírus-fertőzés miatt belázasodott (a normálisnál magasabb testhőmérsékletű) embereket. Azokat a vírushordozó fertőzötteket viszont egyáltalán nem lehet kiszűrni hőszkennerrel, akik nem lázasodnak be. Ez azért van, mert a fertőzöttek általában 2–10 nap lappangási idő után betegszenek csak meg, és azt követően lázasodnak be.

Az egész test alkohollal és klórral való permetezése nem jó módszer a koronavírus-fertőzés elkerülésére
Hiába permetezi be valaki az egész testét alkohollal vagy klórral, nem öli meg azokat a vírusokat, amelyek már bejutottak a szervezetébe. A klór vagy alkohol egész testre permetezése viszont roncsolja a nyálkahártyát (vagyis a szemet és a szájat), és a ruhát is könnyen tönkreteszi. Azonban fontos, hogy az alkohol és klór is nagyon hasznos lehet más felületek fertőtlenítésére a megfelelő használati utasítás betartása mellett.

A tüdőgyulladás, illetve az influenza elleni védőoltások nem védenek az új koronavírus ellen
A tüdőgyulladások elleni védőoltások, mint a pneumococcus vagy a Haemophilus influenza B (Hib) elleni védőoltás, sem nyújtanak védettséget az új koronavírussal szemben. Ez az új vírus annyira különbözik a korábbi vírusoktól, hogy külön védőoltást kell kifejleszteni ellene. A WHO támogatásával a kutatók már világszerte dolgoznak az új koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésén. Bár a fenti védőoltások nem hatásosak az új koronavírus ellen, más légúti betegségek ellen jól védenek, és feltétlenül ajánlottak az egészség védelme érdekében.

Az orr sóoldatos öblítése nem előzi meg a koronavírus-fertőzést
Nincs bizonyíték arra, hogy az orr sóoldatos öblítése megvédené az embereket az új koronavírus-fertőzéstől. Az eddigi adatok alapján az elképzelhető, hogy az orr rendszeres sóoldatos öblítése egy megfázás esetében valóban gyorsítja a betegségből való felépülést. Ugyanakkor az orr öblítése nem akadályozza meg a légúti fertőzések kialakulását.

A fokhagyma fogyasztása nem véd meg a koronavírus- fertőzéstől
A fokhagyma egészséges élelmiszer, amelynek lehet némi antimikrobiális hatása. Ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a fokhagymafogyasztás megvédené az embereket az új koronavírustól.

Az új koronavírus minden korosztályt megfertőzhet, de az idősek és krónikus betegségben szenvedők esetében általában súlyosabb a betegség lefolyása
Az új koronavírus bármilyen életkorú embert megfertőzhet. Az idősek és krónikus betegséggel élők (pl. asztma, cukorbetegség, szívbetegség) esetében viszont jóval nagyobb a valószínűsége a fertőzés súlyosabb lefolyásának. A WHO azt javasolja, hogy életkortól függetlenül mindenki védekezzen a vírus ellen, és különösen figyeljen a keze tisztán tartására, illetve igyekezzen elkerülni mások megfertőzését köhögéssel, tüsszögéssel.

Az új koronavírus-fertőzés nem gyógyítható antibiotikumokkal
Az antibiotikumok hatástalanok a vírusok ellen, csak a baktériumokra hatnak. Az új koronavírus (2019-nCoV) egy vírus, ezáltal az antibiotikumok nem alkalmazhatók megelőzés vagy kezelés céljából. Előfordulhat azonban, hogy koronavírusos betegek kórházi ápolásuk során antibiotikumos kezelésben részesülnek a lehetséges bakteriális szövődmények elhárítása érdekében.

Egyelőre nincs az új koronavírus megelőzésére vagy kezelésére alkalmas gyógyszer
Jelenleg nem létezik kifejezetten az új koronavírus megelőzésére, kezelésére kifejlesztett gyógyszer. A vírussal megfertőződött betegeket azonban a tünetek enyhítése érdekében kezelni kell, a súlyos betegeknek pedig kiemelt ellátást kell kapniuk. Néhány, kifejezetten a koronavírus kezelését célzó módszert már vizsgálnak, és ezek hamarosan a klinikai tesztelés fázisába is léphetnek. A WHO számos partnerével együtt segíti a kutatási és fejlesztési erőfeszítések gyorsítását.

Alább két további gyakori tévhit cáfolata

A vízivás nem véd meg a koronavírustól
Hamis állítás: Ha nem iszik az ember elég vizet, a koronavírus képes behatolni a légcsőbe, onnan pedig a tüdőbe. Legalább 15 percenként kell vizet inni ahhoz, hogy a vírus a gyomorba kerüljön, és a gyomorsav végezzen vele.

A valóság: Ez nem igaz. A jelenleg ismert légzőszervi betegségekből kiindulva semmi sem bizonyítja, hogy ez a módszer működne. Az emberek egyébként is az orrukon lélegeznek be, úgyhogy ez a módszer, még ha igaz lenne is, akkor is csupán a szájat védené, az orrot nem. A sós vízzel való gargarizálás sem véd meg a vírustól.

Lélegzet-visszatartással nem lehet megállapítani a fertőzöttséget
Téveszme: Ha valaki legalább 10 másodpercig vissza tudja tartani valaki a lélegzetét köhögés nélkül, akkor nem beteg, mert ez azt bizonyítja, hogy nincs fibrózis a tüdőben.

A valóság: Ez nem igaz. Amikor valaki akut vírusfertőzésben szenved, akkor valóban nehezére eshet nagy levegőt venni köhögés nélkül, hiszen a légutak irritáltak. Ez ennyit jelent. Fibrózis kapcsán semmit nem jelent, annak ellenére, hogy a fibrózisban szenvedő betegnek valóban nehezére eshet nagy levegőt venni. Továbbá az, hogy valaki vissza tudja tartani a lélegzetét 10 másodpercig, még nem jelenti azt, hogy nem lehet koronavírussal fertőzött.

Forrás: tudomany.hu

A rovat további hírei: Közélet

Pedagógussztrájk: "... nem hallgathatunk tovább, össze kell fognunk!"

Pedagógussztrájk: "... nem hallgathatunk tovább, össze kell fognunk!"

2022. jan. 28.

Közös fellépéssel rukkol ki, országos figyelmeztető sztrájkot szervez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) január 31-én, hétfőn – a tiltakozó akcióhoz a város és a térség több intézménye is csatlakozott.

Kálló Gergely: "... akkor adunk és segítünk, ha szükséges"

Kálló Gergely: "... akkor adunk és segítünk, ha szükséges"

2022. jan. 28.

Felszállt a fehér füst, már tudjuk az országgyűlési választás időpontját, hamarosan kezdődik a kampány is. A megméretés tétjéről, a választókerületben induló fideszes jelölt személyéről és a felelős kormányzással kapcsolatos elvárásairól Kálló Gergely országgyűlési képviselővel beszélgettünk.

Folytatódnak a faápolási, településrendészeti munkálatok

Folytatódnak a faápolási, településrendészeti munkálatok

2022. jan. 28.

Lombkorona alakító metszéseket végeznek a DVG Zrt. szakemberei a Szalki-szigeten. Mint arról Mészáros László erdészeti és parkfenntartási ágazatvezető beszámolt, a szabadstrand vonalában található faállomány egészsége érdekében történnek a munkálatok. 

DSTV: karitatív kezdeményezés a könyvtárban

DSTV: karitatív kezdeményezés a könyvtárban

2022. jan. 28.

Segítségnyújtó akcióhoz kapcsolódott a József Attila Könyvtár, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény munkatársai is csatlakoztak a NEMLUXUSTÁSKA nevet viselő országos kezdeményezéshez. Hangkép.
 

Főhajtás a bajnok előtt! (galériával)

Főhajtás a bajnok előtt! (galériával)

2022. jan. 26.

Közös gyertyagyújtással emlékeztek meg a DKSE vezetői, sportolói, illetve a város sportszerető közössége a hétfőn elhunyt Csollány Szilveszterről, az egyesület történetének eddigi egyetlen olimpiai bajnokáról. 

A kutyák és emberek kapcsolatát kutatja – több díjjal ismerték el

A kutyák és emberek kapcsolatát kutatja – több díjjal ismerték el

2022. jan. 26.

A Pro Scientia Aranyérmét kapta, valamint az Év Ifjú Viselkedéskutatója címet is kiérdemelte a közelmúltban Bognár Zsófia, az  ELTE Etológia Tanszék doktori hallgatója és az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport munkatársa. A díjeső mellett friss kutatásairól is beszélgettünk a városból elszármazott fiatal tudóssal – a tegező formát évtizedes ismeretség magyarázza.

DSTV: vélemények a harmadik oltásról

DSTV: vélemények a harmadik oltásról

2022. jan. 26.

A járvány veszélyhelyzet elleni védekezés újra rendelkezései kerültek a fókuszba a DSTV összeállításában. A stáb a városlakókat kérdezte a témáról. Hangkép.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Mesékkel startolt a "Jószoli" új sorozata

  2. Újabb játékost igazolt a DFC

  3. Petárda helyett újra kutyatápot vásároltak!

  4. DKIK: tárgyalástechnika – generációs határok nélkül

  5. Miskolci öröm a jégcsarnokban

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: nagy csaták az asztaloknál

DSTV: nagy csaták az asztaloknál

Embedded thumbnail for DSTV: újra üzemel a Zenélő Cukrászda

DSTV: újra üzemel a Zenélő Cukrászda

Embedded thumbnail for Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

Top hírek

  1. Ütközés a 6-os főúton – forgalmi akadállyal

  2. Tragikus becsapódás, végzetes ütközés

  3. Szabadkori a Szalkin – amikor a tél újra olyan, mint régen

  4. Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

  5. Jégpályák Éjszakája Dunaújvárosban is (videóval, galériával)

Galéria

Kenguru Kupa (2026)

Jégpályák Éjszakája (2026)

Esküvő kiállítás (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 3. szám - 2026.01.23.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő