Nem kérdés, ugye: édes az élet íze

Ahogy arról beszámoltunk, a minőségi koszt híveiként és a konyhai mániák őszinte csodálójaként kezdtünk sorozatot nemrégiben a Terítéken Dunaújváros és környéke csoporttal. A lelkesedés nem csappant, közös projektek terveit is dédelgetjük, továbbá azt gondoltuk ki, hogy nemcsak receptekkel – a történet teljességéhez lásd keretes anyagunkat –, hanem egy-egy tematikus blokkal is kedvet csinálunk a gasztrokulturális barangoláshoz.

És mivel napok óta egy régi-régi Copy Con nótát dúdolgatok ("dupla hab a tortán.."), nem lehetett más a mostani mottó: édes az élet íze – a facebook-csoport posztjai közül ezúttal csupa-csupa csábító desszertet válogattam. Nyálcsordító retro remekkel készült például Juhász Gabika (az Ekler fánk láttán felsírt bennem a nem is olyan mélyen szunnyadó Gombóc Artúr), de Grónás Henrik joghurtos, mézes málnafagyijának képe miatt is el kellett hajolnom klaviatúra fölül.

Márkus Diána korrekt kollekciójához rövid leírást is mellékelt – a körtés-kókuszos smothie  (1 körte, 1 dl kókusz- vagy bármilyen sima tej, kókuszreszelék és negyed lime leve) mellé egy szelet bounty rizspufi dukál, a mogyorókrém opcionálisan lehet cukormentes, az élmény garantáltan: tiszta Hawaii... 

És hogy a desszertek sorának is legyen egy desszertje, jöjjön egy aktuális remeklés – Kaszás Kata epres-málnás pürével koronázott tejberizs-költeménye ilyen tökéletesen csak ezekben a hetekben csiklandozhatja a szerencsés kóstolók ínyét.

Mindezek után nem kérdés, ugye: édes az élet íze! 

(Fotók: Terítéken Dunaújváros és környéke)