Ex-NHL-es pontgyáros az Acélbikáknál

Kép forrása: ismeretlen

Hivatalos honlapján jelentette be a Dunaújvárosi Acélbikák jégkorong csapata, hogy a dunaújvárosi felnőtt jégkorong fennállása óta először igazolt olyan játékost, aki korábban megfordult az észak-amerikai hokiligában (NHL) is.

A 37 éves, centerként és balszélsőként is bevethető kanadai Martin St. Pierre a 2004-ben szabadügynökként csatlakozott a Chicago Blackhawks NHL-csapatához, ahol három szezonon keresztül ingázott az AHL-ben szereplő Norfolk Admirals és az NHL-es együttes között. A 2008/2009-es szezonban a Boston Bruins, egy évvel később az Ottawa Senators játékosaként szerepelt az észak-amerikai hokiligában, ahol 39 mérkőzésen 8 pontot (3 gól, 5 assziszt) ért el, míg az AHL-ben lejátszott 587 találkozóján 576 pontot (161 gól, 415 assziszt) szorgoskodott össze. A 2010/2011-es szezonban a KHL-ben szereplő Nyeftehimik Nyizsnyekamszk együtteséhez szerződött, ám az orosz kaland nem tartott sokáig, mert még ebben az idényben megfordult Finnországban és az EBEL-ben is, ahol a rájátszásban tizenkét pontot szerezve segítette bajnoki címhez a Salzburg csapatát. Két AHL-ben eltöltött szezon után még egy meccsre visszatért az NHL-be a Montreal Canadiens hokisaként, majd a KHL-es Medvescak Zagreb érintésével került a kazah Barisz Asztana együtteséhez, ahol három szezont húzott le, miközben bemutatkozott kazah válogatottban is. Martin St. Pierre az előző szezont Sheffield Steelers együttesénél kezdte meg, majd a szlovák extraligában szereplő DVTK Jegesmedvékhez szerződött, ahol 17 mérkőzésen 13 pontot (4 gól, 9 assziszt), ugyanakkor a tavalyi csonka szezont nem Miskolcon, hanem már a Slovan Bratislava színeiben fejezte be.

Mint arról az együttes honlapja beszámolt, a kiváló játékos már csatlakozott is az Acélbikák keretéhez, s bár egyelőre még ő sem edzhet a járványügyi korlátozások miatt, természetesen elárulta, miért is szerződött Dunaújvárosba.

- Tizenhét éve játszom profiként, s hiába érzem azt fejben, hogy 25-30 éves vagyok, a testem azért csak 37, s az edzők, sportvezetők azért leginkább ezt látják. Bár jó formában érzem magam, a koronavírus okozta gazdasági helyzetben nem volt könnyű csapatot találnom, de szerencsére Dave Leger vezetőedzővel egy városból származunk, s ez megkönnyítette a helyzetemet, hogy itt Dunaújvárosban játszhassak, különösen úgy, hogy volt még szabad légiós helye a csapatnak, de egyébként is jókat hallottam a csapatról, szóval nagyon örülök, hogy végül az Acélbikákhoz szerződhettem. A várost ugyan nem ismertem korábban, de a csapatot igen, tavaly Miskolcon Jesse Dudással játszottam, míg Keegan Dansereau-val a Binghamton Senators csapatában szerepeltem együtt az AHL-ben, szóval könnyű volt megerősítést nyerni, hogy jó helyre jövök. Nagyszerű dolgokat mondtak a csapatról, arról, hogy miként bánnak a játékosokkal itt, a szurkolókról is jókat hallottam, szóval bízom abban, hogy szép dolgokra lehetünk képesek.

Kép forrása: Dunaújvárosi Acélbikák

Martin St. Pierre az első játékos a Dunaújvárosi Acélbikák történelmében, aki korábban bemutatkozott az NHL-ben, ezért a csapat vélhetően csapatunk drukkerei is sokat várnak majd a csatártól, akit ez nem zavar sőt, inkább motiválja a minél jobb teljesítmény elérésében.

- Egyáltalán nem zavar ez a fajta nyomás, ez rajtam van már hét éve, az első európai szezonom óta. Ha pozitív ez a nyomás, azt szeretem, szerintem jól is kezelem ezt. Világéletemben pontszerző csatár voltam, aki helyzeteket teremtett, gólokat szerzett, segített nyerni a csapatnak, s erre törekszem idén is, s ha tudok segíteni a fiataloknak a tapasztalatommal abban, hogy még jobb játékosokká váljanak, természetesen azt is nagyon szívesen megteszem. Hiába tanulok még én is újdolgokat tizenhét év profi pályafutás után, elég sok mindenen keresztülmentem négy NHL-csapatnál, illetve a KHL-ben, s ezt nagyon szívesem meg is osztom azokkal, akik vevők rá.

Acélbikáink új légiósa nagy várakozással tekint a szezon elé is, melyben magától és a csapattól is sokat remél.

- Magamtól mindenképpen következetes, egyenletes teljesítményt várok. Csatár vagyok, s bár a pálya mindkét oldalán jól kell teljesítenem, elsősorban a támadásoknál kell segítenem a csapatot akár gólszerzésben, akár a gólhelyzetek kialakításában. Amennyiben tudom hozni a játékomat, azt amire Dave és Keegan is emlékszik évekkel ezelőttről, s a csapat is nyeri a meccseket, akkor sokra vihetjük a rájátszásban is. a képlet egyszerű, ha nyeri a csapat a meccseket, akkor mindenki boldog, ez a célunk.