Parádés meccsen bravúros győzelem

A MAFC otthonában aratott remek sikert követően hazai környezetben vágott neki vasárnap délután fél öttől a Kazincbarcika elleni bajnoki találkozónak a Dunaferr SE röplabda csapata, s ugyan a mérkőzés esélyesének a kiváló erőkből álló vendégek számítottak, a dunaújvárosi röplabdázók a bravúr reményében várták az összecsapást.

Nagy lendülettel kezdte a meccset mindkét alakulat, s bár a vezetést a mieink szerezték meg a Barcika gyorsan fordítani tudott (1-3). Együttesünk rendkívül motiváltan, s nagy örömünkre pontosan is játszott, ám hiába lépett meg három ponttal ellenfelétől, elég volt pár apróbb hiba, s 11-11-nél újra egált mutatott az eredményjelző. A Vegyész játékosai láthatóan erőre is kaptak, 12-14-nál már muszáj volt időt kérnie Tomanóczy Tibornak, s ez használt is, mert egy 3-0-s rohammal ismét magához ragadta az előnyt együttesünk (15-14). A folytatásban felváltva szerezték pontjaikat a csapatok, ám 23-23 után egy jól befejezett támadással, majd egy blokkal lezárta az első játszmát a vendégcsapat (23-25).

A szorosan elveszített első szett azonban nem szegte kedvét a Dunaferrnek, mely jól kezdte a második felvonást, s kétszer is sikerült hárompontos előnyt szereznie (5-2, 8-5). A vendégek sajnos mindkétszer hamar egalizáltak sőt, két elhibázott hazai támadás után már náluk volt az előny (9-10). Ahogy addig, a folytatásban is hatalmas csatát vívtak egymással a felek, s a Dunaferr nemcsak tartotta a lépést ellenfelével, hanem 19-18-nál ismét átvette a vezetést. Két bosszantó hiba miatt azonban mégis Tomanóczy Tibornak kellett időt kérnie, de a rövid pauza segített is a mieinknek, akik két jó támadással, majd egy blokkal lezárták a játszmát, s kiegyenlítettek (25-23).

A harmadik etapban sem változott a játék képe, hol a mieink, hol a Kazincbarcika örülhetett egy-kétpontos előnynek, ám egyik gárda sem tudta leszakítani ellenfelét. Pár elkerülhető hiba után azonban újra magához kellett hívnia tanítványait Tomanóczy Tibornak, s bár azonnal sikerült is egyenlíteni hárompontos hátrányból, a vezetést csak nem tudtuk átvenni (13-14). Mészárosék továbbra is óriásit küzdöttek, s mikor újra elkezdtek jönni a blokkok, végre átvették a vezetést is, így azonnal időt kértek a vendégek (18-17). A véghajrá hatalmas izgalmakat hozott, melyben mindkét gárda megszerezhette volna újabb részsikerét, ám ez végül a vendégeknek sikerült, igaz ehhez kellett pár erősen megkérdőjelezhető játékvezetői döntés is (27-29).

A következő játszmában is minden egyes pontért meg kellett küzdenie a játékosoknak, akik tették is becsülettel a dolgukat mindkét oldalon, s bár rendre az ellenfélnél volt az előny, a Dunaferr folyamatosan egalizálni tudott (8-8). Garret remek ütése után végre összejött a vezetés is, s bár fordított a Vegyész, 13-14 után sorozatban szerzett négy ponttal lépett meg ellenfelétől a Tomanóczy-csapat. A Kazincbarcika persze nem adta fel, pillanatok alatt egalizált, s bár a vendégek 24-22 után is visszakapaszkodtak, a harmadik szettlabdáját már értékesítette a Dunaferr, így az ötödik játszma döntötte el, ki nyeri a találkozót (26-24).

Képek forrása: Dunaferr SE röplabda

Az utolsó játékot parádésan kezdte együttesünk, Boa és Mészáros pontjai mellett kétszer is blokkolta a vendégeket, így 5-2-nál jött is a barcikai időkérés. A következő két pontot is a mieink szerezték azonban, ám még mielőtt megnyugodhattunk volna, két megvillantak a vendégek is, így újra nyíltabb lett a küzdelem (7-4). A mieinket szerencsére ma nem lehetett megtörni, Boa és Garret ütései után újra öt volt az előny, majd Ambrus blokkolt kétszer is remekül, s hiába igyekeztek kapaszkodni a vendégek, a hajrában nem remegtek meg a hazai kezek, s Ambrus végleg lezárta a majdnem két és fél órás csatát, melyen bravúros, de teljesen megérdemelt győzelemnek örülhetett a Dunaferr.

Dunaferr SE – Vegyész RC Kazincbarcika 3-2 (-23, 23, -27, 24, 7)

Dunaferr SE: Garrett, Ambrus, Cranston, Boa, Tomanóczy B., Mészáros, Gebhardt (liberó). Csere: Balázs, Laczi, Majoros, Hatvany Zs., Bohnicsek, Kecskeméti, Sümegi (liberó). Vezetőedző: Tomanóczy Tibor.