"Élnek a lángok, sírnak a lángok..." (galériával)

Ahogy országszerte mindenütt, Dunaújvárosban is az ünneplés, a forradalom és szabadságharc hőseire történő emlékezés jegyében telt a mai nap – délelőtt két helyszínen rendeztek ünnepséget.

Máig ható üzenet 

A himnusz hangjai csendültek fel elsőként a temetői Kopjafánál rendezett megemlékezésen, ahol a közelmúltban a települési értéktárba is bekerült Dunaújvárosi Vegyeskar adott ünnepi koncertet Könyves Ágnes és Kurucz Gergely vezényletével.

A forradalom helyi hőseinek emlékművénél Gyöngyössy Csaba, a Bánki Donát középiskola volt igazgatója, a Modern Művészetért Közalapítvány kuratóriumi elnöke mondott beszédet, amelyben Bibó István szavait idézve az '56-os felkelést az emberi méltóság forradalmának, máig ható üzenetét nemes példának, törekvéseit pedig ma is fájóan aktuálisnak nevezte. 
A szöveget teljes terjedelmében közöljük!

"... 1956 az emberi méltóság forradalma volt" (katt) >>

Az emlékbeszédet követően a pártok, civil és nemzetiségi szervezetek, valamint a város intézményeinek képviselői helyzeték el az emlékezés koszorúit, valamint hajtottak főt a forradalom és a szabadságharc mártírjainak emléke előtt; az esemény a Szózat közös eléneklésével ért véget.

Ünnepek és díjak a színházban

A Dunaújvárosért Díj és a Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címek átadása is szerepelt a Bartók Kamaraszínház színháztermében rendezett ünnepségen, ahol a himnusz közös eléneklése után elsőként a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes produkciójának tapsolhatott a közönség – műsoruk első részében Szabó Dorka és ifj. Orgovány Zoltán egy szilágysági koreográfiával lépett színre – Szőke Genovéva és Suplicz Mihály tanítványait nagy tapssal jutalmazta a publikum.

A folytatásban két díjátadó és két ünnepi szónoklat színesítette az eseményt – kezdjük az elismerésekkel: a Dunaújvárosért Díjat Bali Attila, míg a Dunaújváros Díszpolgára címet Várnai Gyula vehette át Pintér Tamás polgármestertől. 

A díjhoz rendelt méltatásokat összeállításunk mellékleteként olvashatják!

Dunaújvárosért Díj; Dunaújváros Díszpolgára (katt) >>

Az első díj átadása után Pintér Tamás emlékeztetett: október 23. nemcsak a forradalom kitörésének emléknapja, de fontos mérföldkő a dunaújvárosi önkormányzatiság történetében is – idén éppen 30 esztendeje, 1990. október 23-án tartotta alakuló ülését a város közgyűlése. Ebből az alkalomból a jelenlegi polgármester elődjét, Almási Zsoltot szólította színpadra, aki köszöntőjében kiemelte, az első közgyűlés sokszínű, de vitathatatlanul egy célért küzdő csapat volt:
– 29 elkötelezett emberről beszélhetek, akiket ugyan különböző pártok, szervezetek delegáltak, de mindannyian arra szövetkeztek, hogy legjobb tudásuk szerint képviseljék Dunaújváros érdekeit. Tény, hogy laikus testület voltunk abban az értelemben, hogy hiányzott a közigazgatási tapasztalatunk, de volt két komoly fogódzónk: az egyik az akkoriban szinte korát megelőzően progresszív önkormányzati törvény, a másik az a hivatali apparátus, amelyre mindig minden tekintetben támaszkodhattunk.

A város első polgármestere felidézte az önkormányzati SZMSZ születésének körülményeit, majd a közszolgáltatásokat végző cégek alapítását, emellett külön kitért a kultúra és a sport támogatásának kérdéskörére – mint mondta, e két szféra fókuszba állításával egyrészt a közösségépítés és a helyi identitás erősítése volt a stratégiai cél, másfelől az országos nyilvánosságba kerülést, a városról alkotott kép "átrajzolását" is garantálta.
Almási Zsolt köszöntője után ismét a vasas táncosai következtek – ezúttal Molnár Gábor és Molnárné Hortobágyi Brigitta Rábaközi koreográfiáját láthatta a nagyérdemű –, a díszpolgári cím már idézett átadása után pedig Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című örök érvényű versét hallhatta a közönség.

Ezt követően Pintér Tamás polgármester beszédében Antall József néhai miniszterelnök szavaival köszöntötte az ünneplőket, majd a forradalom és szabadságharc országos és helyi jelentőségét emelte ki:
– '56 nemcsak máig ható példa, de egyúttal cáfolhatatlanul világtörténelmi esemény is – olyan sebet ütött a világ egyik legjelentősebb akkori szuperhatalmán, amit az később sem hevert ki. Büszkék lehetünk arra, hogy városunk a forradalom és szabadságharc egyik legfontosabb vidéki gócpontjává vált – egy pillanat alatt szabadult meg Sztálin nevétől és vált újra Dunapentelévé, és itt bontakozott ki az egyik legjelentősebb ellenállás is, majd városunk egészen november 7-ig tartotta magát. A történelmi léptékű események mellett még egy szempontból fontos példával szolgál a forradalom és szabadságharc: 1956 legfontosabb üzenete 2020-ban a nemzeti egység létrehozása a zsarnokság ellen. Tavalyi köszöntőmben azt mondta, ideje van a békének és a közös építkezésnek – most sem kérhetek többet: építsük tovább közösen közös otthonunkat, Dunaújvárost!
A Szózatközös eléneklése után rendezett fogadás elején Szabó Zsolt alpolgármester mondott pohárköszöntőt, méltatva a díjazottak munkásságát és sok sikert kívánva minden ünneplőnek. 

A fenti címeken elérhető mellékletek mellett az ünnepi események hangulatát idézi fel a DO alkalmi képtára is – íme!

(Fotó: Végh Zoltán)