Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 06. Dorottya, Dóra
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

A kutyák nem tudják, hogy a szavak minden hangja számít

Közélet
kutya
kutatás

facebook megosztás

doszerk - 2020. dec. 10., 16:21

Annak ellenére, hogy a kutyák hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csak egy beszédhangban térnek el. A négylábúak ilyen jellegű figyelmi beállítódása lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb kutya élete során csak kevés szót tanul meg felismerni - a többi között ezt állapították meg az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai kutatócsoport munkatársai.

A kutyák meg tudják különböztetni a különböző beszédhangokat (például "k", "u", "ty", "a") és vannak hasonlóságok a szavak idegi feldolgozásában kutyák és emberek között. A legtöbb kutya ennek ellenére csak kevés szót képes megtanulni élete során még akkor is, ha emberekkel együtt, emberi nyelvi környezetben él. Ezért Magyari Lilla posztdoktori kutató és kollégái azt vizsgálták, hogy mennyire figyelnek a kutyák a beszédhangok közötti különbségekre, amikor szavakat hallgatnak -  olvasható az ELTE kutatásról beszámoló csütörtöki közleményében. A beszámoló szerint ahhoz, hogy ezt az hipotézist tesztelni tudják, a kutatók kifejlesztettek egy eljárást arra, hogy fájdalom- és beavatkozás-mentesen mérni tudják éber, nem betanított, családi kutyák elektromos agyi aktivitását. A klinikumban és az alapkutatásban is gyakran használt módszer az elektroenkefalográfia (EEG), amit csillapított, alvó vagy éber, de betanított kutyákon is sikerrel alkalmaznak. De ebben a kutatásban olyan éber kutyákat vizsgáltak, akik semmilyen tréningen vagy beavatkozásban sem vettek részt.

A kísérletet az idegtudományi laborban folytatták le, ahol a kutyák gazdáikkal együtt voltak jelen. Először a kutya szabadon mozoghatott a laborban, majd a kísérletvezetők megkérték a gazdát, hogy foglaljon helyet egy matracon, ahol a kutyája is mellé tud feküdni, mintha pihennének. Majd a kísérletvezetők tapasszal rögzítették az elektródákat a kutya fejbőrén. Amikor az elektródák felkerültek, a kutyáknak szavakat játszottak le hangszórókból. A szavak között volt olyan instrukció, amit ismertek (például: "gyere"), volt az instrukciókhoz hasonló, de értelmetlen szó (például: "gyare") és volt teljesen más értelmetlen szó is. A kutyák agyi aktivitása azt mutatta, hogy a kutyaagy gyorsan megkülönböztette egymástól az ismert szavakat a nagyon különböző értelmetlen szavaktól már 200 millszekundummal azután, hogy a kutyák meghallották a szavak kezdetét. Ez a hatás hasonló a humán eredményekhez, amelyek szerint az emberi agy már a szavak kezdete után néhány száz millszekundummal eltérően válaszol a jelentésteli és az értelmetlen szavakra.

Képek: DO-archív (Végh Zoltán felvételei)

A kutyák agya ugyanakkor nem különböztette meg egymástól az általuk ismert szavakat azoktól az értelmetlen szavaktól, amelyek csak egy hangban különböztek. Ez az eredmény a 14 hónapos csecsemőkkel végzett vizsgálatok eredményeivel áll összhangban. A csecsemők ugyanis 14 és 20 hónapos kor között kezdik el hatékonyan feldolgozni a szavak fonetikai részleteit, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy a szókincsük kifejlődjön. "Azt gondoljuk, hogy a csecsemőkhöz hasonlóan a kutyáknál sem perceptuális korlátok állnak annak a hátterében, hogy az agyi aktivitásuk nem különbözteti meg az ismert a hasonló, de értelmetlen szavaktól. Inkább a figyelemmel kapcsolatos és a szófeldolgozáshoz kötődő folyamatokról lehet szó. A kutyák valószínűleg nem figyelnek a beszédhangok részleteire, amikor szavakat hallgatnak. További kutatások tudnák felderíteni, hogy ez lehet-e az egyik oka annak, hogy a kutyák nem képesek egy nagyobb szókincs elsajátítására" - összegezte a kutatás konklúzióját Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezető kutatója.

(MTI)

A rovat további hírei: Közélet

Elhunyt szeretteinkre emlékezhetünk

Elhunyt szeretteinkre emlékezhetünk

2020. okt. 28.

Közeleg a halottak napja, ennek kapcsán a temetői nyitva tartásról és a rendkívüli közlekedésről tájékoztatót adott ki Dunaújváros önkormányzata – de készülnek a mindenszentek ünnepére a főtemplomi urnatemetőben is, valamint több közösségi eseményen emlékezhetünk elhunyt szeretteinkre a következő napokban.

Közvilágítás: a Fidesz sötét öröksége

Közvilágítás: a Fidesz sötét öröksége

2020. okt. 28.

A közvilágításról tartott közös sajtótájékoztatót Szabó Zsolt alpolgármester és Raduka Zsuzsanna önkormányzati képviselő a Városházán. Mint elhangzott: ötszáz láthatósági mellényt osztanak ki az általános iskolásoknak. Szabó Zsolt az eseményen elmondta, amint lehetőségük lesz rá, megreformálják a város közvilágítását – várhatóan jövő februárjától kezdődhet el.

Újabb rangos elismerés a Steixner-műhelynek

Újabb rangos elismerés a Steixner-műhelynek

2020. okt. 28.

A Remekek Remeke díj után újabb rangos elismerést érdemelt Steixner István: a városunkban dolgozó bőrműves az Év Kiváló Szakembere Díj Arany Csillag fokozatát kapta a Szombathelyen rendezett 26. Elit Gálán múlt szombaton.

„… mert van mire büszkének lennünk!”

„… mert van mire büszkének lennünk!”

2020. okt. 27.

A dunaújvárosi települési értéktár tételeinek gyarapításáról, a jelentkezés feltételeiről és ezzel szoros összefüggésben a helyi identitás erősítésének szándékáról tartott tájékoztatót a napokban Bokor Zsuzsanna kulturális ügyintéző társaságában Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester.

Egy óra plusz durmolással kezdődik a téli időszámítás

Egy óra plusz durmolással kezdődik a téli időszámítás

2020. okt. 24.

Hajnali 3-kor kell visszaállítani az órákat 2-re, írjon egy privát üzenetet bizonyító erejű képpel, aki megteszi! A lényeg: holnaptól téli időszámítás – meglehet, utoljára!

"Vörös dagály" okozta a tömeges élőlénypusztulást

"Vörös dagály" okozta a tömeges élőlénypusztulást

2020. okt. 23.

Egészen biztosan nem emberi tényező, hanem "vörös dagály", azaz mérgező algák elszaporodása okozta a tömeges tengeriélőlény-pusztulást a távol-keleti Kamcsatka-félszigeten - jelentette ki Dmitrij Kolibkin orosz természetvédelmi miniszter pénteken a Rosszija 24 hírtelevízióban.

Az Antarktiszon megjelentek a közönséges szúnyogok

Az Antarktiszon megjelentek a közönséges szúnyogok

2020. okt. 23.

Az Antarktisz turisták által kedvelt György király-szigetén megjelentek a közönséges szúnyogok - jelentette be Alekszandr Klepikov, a déli-sarkvidéki orosz expedíció vezetője pénteken az Interfax hírügynökségnek.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Ezüstérmes a magyar válogatott az Eb-n

  2. Átgázolt a bajnok röplabdázóinkon

  3. "Dunaújváros fái a négy évszakban": finálé a fotópályázat téli fordulóján

  4. DSTV: birkózó emlékverseny

  5. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: birkózó emlékverseny

DSTV: birkózó emlékverseny

Embedded thumbnail for DSTV: római kori emlék lett a hónap műtárgya

DSTV: római kori emlék lett a hónap műtárgya

Embedded thumbnail for DSTV: nyílt nap és bemutatók

DSTV: nyílt nap és bemutatók

Top hírek

  1. 30 napra letartóztatták Mezei Zsoltot (frissítve)

  2. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  3. Újra élnek a bajnoki remények

  4. Birkózással emlékeztek a sportág szerelmesére (galériával)

  5. Közösségépítők (1.): a varázsos Madártanya

Galéria

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 4. szám - 2026.01.30.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő