SNI-s gyerekek: második nekifutás a Városházán

Öcaline - 2021. február 16. 16:54

Folytatódott a sajátos nevelési igényű gyerekek helyzetének javítását célzó együttműködésről szervezett problémafeltáró sorozat a Városháza közgyűlési termében a napokban – ezúttal is rengeteg gond és baj került a felszínre; a megoldás sokáig nem várhat.

Visszatérő vendégek mellett az általános és középiskolai szféra képviselőinek részvételével folytatódott az a kerekasztal-beszélgetés, amelynek témája egy országos viszonylatban is komoly problémakör, a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek helyzete volt városunkban. 

Megváltozott szerepben

A bevallottan problémafeltáró céllal összehívott tanácskozást Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester, valamint Molnár-Osztrocska Diána, az önkormányzat humán szolgáltatási osztályvezetője kezdeményezte, az eseményen részt vett Raduka Zsuzsanna, az önkormányzat ifjúsági tanácsnoka is. Az alpolgármester köszöntőjében kiemelte, ebben a fordulóban módosul az önkormányzat szerepvállalása:
– A mai tanácskozásra olyan intézmények, szervezetek kaptak meghívást, amelyek nem önkormányzati fenntartásúak – ebből eredően a szerepünk inkább a koordináció irányába mozdulhat el. Az első beszélgetés tapasztalatai mindenképpen biztatóak – és tulajdonképpen ebből ered a kiterjesztés gondolata is. Változatlanul hiszek benne, hogy csak közös tervezéssel, egymást meghallgatva, egymás munkáját megismerve alakíthatunk ki hatékony, az érintett gyerekek, diákok érdekeire összpontosító együttműködést. 
Barta Endre elmondta: hamarosan sor kerülhet már korábban is említett egyeztető megbeszélésre a székesfehérvári Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságával is. 

Gondoktól bajokig és vissza

Több alapproblémát is felvetett dr. Agárdi Adrienn, a Dunaújvárosi Tankerületi Központ jogi osztályvezetője. Mint kiemelte, felméréseik szerint is nő az SNI-s (sajátos nevelési igényű) és a BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) gyerekek aránya – ez országos tendenciaként jellemző –, a szférát ugyanakkor folyamatos szakember- és forráshiány jellemzi. Ráadásul egyre több a szülői panasz is:
– Óhatatlanul feszültséget, méghozzá egyre nagyobb feszültséget okoz az érintett diákok arányának a növekedése, ez visszaköszön a tanórai munkában, az eredményességben, és természetesen abban is, hogy a nem SNI-s diákok szülei felróják, hogy egy-egy problémás tanuló miatt az egész közösség tempója csökken. Sajnos ez egy reális gond, egyre gyakrabban felmerülő probléma.
Hasonló húrokat pendített Alpekné Major Valéria, a Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatója is – hozzászólásában hangsúlyozva, hogy a legnagyobb gondot valóban az érintett diákok arányának drasztikus emelkedése okozza:
– 2002-ben jelent meg az az előírás, de már a kezdetekről bukott mutatvány, hogy egy-egy osztályközösségben 2 százalék lehet SNI-s diák. A Móra gyógypedagógusokból, logopédusokból, mentálhigiénés szakemberekből álló utazó csapata is jelentős aránynövekedést tapasztal – a gyerekek segítése, a pedagógusokat célzó tanácsadás során egyre-másra szembesülnek a problémával. Az is nagyon nagy baj, hogy a gyógypedagógusi területen is a pályaelhagyás jellemző. 

Előtérben a háttér

A szakemberhiányt jelölte meg a hatékony problémamegoldás legnagyobb akadályának Biróné Károly Anita, a tankerületi központ iskolapszichológusa, ugyanakkor több másik tényezőt is említett:
– A tagozatok "védett közösségein" kívül egyre súlyosbodó problémákkal szembesülünk. Nincs remény a kisebb osztálylétszámokra, illetve az sem jelent valódi megoldást, amikor ott túl sok a "papíros" diák. Pedagógiai asszisztensek pótolják a szakembereket, a tanárok egyre eszköztelenebbek – különösen, amikor a szülői háttér sem támogató.

A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum (DSZC) szakképző intézményeiben is érzékelhető az SNI-s és BTMN-es diákok számának emelkedése, számolt be Pocsainé Varga Veronika, a Centrum főigazgatója:
– A mi elsődleges feladatunk, hogy szakmát és érettségit adjunk diákjaink kezébe – amennyiben szükséges – egyénre szabott tanulási módszerek, fejlesztő foglalkozások segítségével. A szakképzési rendszer átalakulása nyomán bevezetett Dobbantó Program, vagy a rész-szakképesítés megszerzésének lehetősége, valamint az ágazati alapoktatás során biztosított átjárhatóság is ezt a célt szolgálja.
A szülői szerepvállalás hiányára reflektált elsőként Könyves Ágnes, a Pentelei Mentálhigiénés Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium igazgatója:
– Sajnos egyre többször visszatérő gond, hogy a hozzátartozók sincsenek készen arra, hogy érdemben foglalkozzanak az atipikus gyerekekkel – nálunk már igen komolyan felmerül egy "szülősuli" indításának gondolata. Fontos együttműködésről is beszámolhatok: prof. Gyarmati Éva és csapata két éves továbbképzést kezd az Apor Vilmos Katolikus Egyetemen, Atipikus Módszertani Központot is működtetnek, ami segítséget adhat a mi munkánkhoz is! Intézményünkben több sikeres programot futtatunk, a projekt-alapú oktatástól az egyéni haladási út megteremtésén át az országos elismerést kapott Arany Iránytű Programig – természetesen nyitottak vagyunk minden új együttműködés előtt!

A bizalom és együttműködés útján

Fontos kiegészítésekkel reflektált az intézményi hozzászólásokra Kissné Korsós Ágnes, a Fejér Megyei pedagógiai Szakszolgálat Dunaújvárosi Tagintézményének vezetője, valamint Mészárosné Libor Ágnes, az Útkeresés Segítő Szolgálat vezetője. A szakszolgálat vezetője szerint nagyon fontos, hogy a fejlesztések lehető legkorábbi elkezdése mellett minden érintett – a szülők is! – legyen képes életútban gondolkodni; ezért is lényeges az általános és középiskolai szféra "megszólítása" a problémafeltárás és megoldáskeresés során. A segítő szolgálat vezetője kiemelte: nyitottságot és együttműködési készséget tapasztal az oktatási szféra irányából, és szerencsére egyre többen ismerik fel az akut koordináció szükségességét – ugyanakkor elmondta, sokszor valóban nehéz a szülőkkel történő egyeztetés, közös megoldáskeresés.

A két szakember egybehangzóan hangsúlyozta – a bizalom és a gyerekek érdekeinek előtérbe helyezése lehet a hosszú távú együttműködés kulcsa.

Kapcsolódó cikkek:

SNI-s gyerekek: közös problémafeltárás (katt) >>
A kisgyermekek sorsa, jövője a vizsgálat tétje (katt) >>

(Fotó: Végh Zoltán)

A rovat további hírei: Oktatás

DSTV: ünnepelt a Bóbita Tagóvoda

DSTV: ünnepelt a Bóbita Tagóvoda

2025. okt. 13.

A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összeállítása arról, hogy zenés-verses gyermekműsorral ünnepelte fennállása negyvenedik évfordulóját a Bóbita Tagóvoda a napokban. A remek hangulatú rendezvényre nagyon készült az ovi közössége. Hangkép.

 

DSTV: mindent a gyerekekért

DSTV: mindent a gyerekekért

2025. okt. 05.

A gyermekek fejlődése nem csak az iskolai tananyagon és az ott nyújtott teljesítményen múlik, derül ki a DSTV összegzéséből. A segítő tevékenységek javíthatják a gyerekek tanulási készségeit – városunkban is új lehetőség nyílt a nebulók számára. Hangkép.

 

DSTV: évnyitó a "magdásoknál"

DSTV: évnyitó a "magdásoknál"

2025. szep. 06.

Sok gyermek élete változott meg szeptember 1-jén az iskolakezdéssel, derül ki a DSTV összeállításából. Nem volt ez másképp a BIROK Szabó Magda Tagintézményében sem – az iskola felkészült az új tanév kihívásaira. Hangkép.

DSTV: iskolakezdésre tanárportré

DSTV: iskolakezdésre tanárportré

2025. szep. 01.

Fiatal pedagógus portréjával folytatódott a DSTV sorozata. Az idei tanév első napjára időzítve Illés Nóra, a Vasvári iskola munkatársa beszél hivatása szépségeiről és kihívásairól, a gyerekek és a közösség kínálta különleges miliőről. Hangkép.

 

Tiszta lappal – újrakezdőket is vár a Kálvin gimnázium

Tiszta lappal – újrakezdőket is vár a Kálvin gimnázium

2025. aug. 21.

A lehetőségről már írtunk, most itt a kapcsolódó hirdetés: a Kálvin János Református Gimnázium és Általános Iskola szeptember 1-jéig várja azokat a 16-99 éves jelentkezőket, akik elkezdeni, újrakezdeni vagy folytatni szeretnék középiskolai tanulmányaikat. (X)

Esti iskola délelőtt? Igen, már ilyen is van!

Esti iskola délelőtt? Igen, már ilyen is van!

2025. aug. 16.

Városunkban úttörő rendszerben szervezi meg egyik esti munkarendű osztályát a Kálvin János Református Gimnázium és Általános Iskola: a 11. évfolyamon 9-14 óra között tanítanak. A kezdeményezés hátteréről Gyurkity Katalin, az intézmény pedagógiai igazgatója beszélt.

DSTV: nem csak tanár

DSTV: nem csak tanár

2025. aug. 13.

Folytatódik a DSTV sorozata a városban népszerű pedagógusok bemutatásáról. Ezúttal Lászlóné Durecz Andrea, a Móricz iskola tanára sokrétű, a diákok környezeti nevelése terén is jelentős eredményeket elért pályáját összegzik. Hangkép.