SNI-s gyerekek: második nekifutás a Városházán
Folytatódott a sajátos nevelési igényű gyerekek helyzetének javítását célzó együttműködésről szervezett problémafeltáró sorozat a Városháza közgyűlési termében a napokban – ezúttal is rengeteg gond és baj került a felszínre; a megoldás sokáig nem várhat.
Visszatérő vendégek mellett az általános és középiskolai szféra képviselőinek részvételével folytatódott az a kerekasztal-beszélgetés, amelynek témája egy országos viszonylatban is komoly problémakör, a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek helyzete volt városunkban.
Megváltozott szerepben
A bevallottan problémafeltáró céllal összehívott tanácskozást Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester, valamint Molnár-Osztrocska Diána, az önkormányzat humán szolgáltatási osztályvezetője kezdeményezte, az eseményen részt vett Raduka Zsuzsanna, az önkormányzat ifjúsági tanácsnoka is. Az alpolgármester köszöntőjében kiemelte, ebben a fordulóban módosul az önkormányzat szerepvállalása:
– A mai tanácskozásra olyan intézmények, szervezetek kaptak meghívást, amelyek nem önkormányzati fenntartásúak – ebből eredően a szerepünk inkább a koordináció irányába mozdulhat el. Az első beszélgetés tapasztalatai mindenképpen biztatóak – és tulajdonképpen ebből ered a kiterjesztés gondolata is. Változatlanul hiszek benne, hogy csak közös tervezéssel, egymást meghallgatva, egymás munkáját megismerve alakíthatunk ki hatékony, az érintett gyerekek, diákok érdekeire összpontosító együttműködést.
Barta Endre elmondta: hamarosan sor kerülhet már korábban is említett egyeztető megbeszélésre a székesfehérvári Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságával is.
Gondoktól bajokig és vissza
Több alapproblémát is felvetett dr. Agárdi Adrienn, a Dunaújvárosi Tankerületi Központ jogi osztályvezetője. Mint kiemelte, felméréseik szerint is nő az SNI-s (sajátos nevelési igényű) és a BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) gyerekek aránya – ez országos tendenciaként jellemző –, a szférát ugyanakkor folyamatos szakember- és forráshiány jellemzi. Ráadásul egyre több a szülői panasz is:
– Óhatatlanul feszültséget, méghozzá egyre nagyobb feszültséget okoz az érintett diákok arányának a növekedése, ez visszaköszön a tanórai munkában, az eredményességben, és természetesen abban is, hogy a nem SNI-s diákok szülei felróják, hogy egy-egy problémás tanuló miatt az egész közösség tempója csökken. Sajnos ez egy reális gond, egyre gyakrabban felmerülő probléma.
Hasonló húrokat pendített Alpekné Major Valéria, a Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatója is – hozzászólásában hangsúlyozva, hogy a legnagyobb gondot valóban az érintett diákok arányának drasztikus emelkedése okozza:
– 2002-ben jelent meg az az előírás, de már a kezdetekről bukott mutatvány, hogy egy-egy osztályközösségben 2 százalék lehet SNI-s diák. A Móra gyógypedagógusokból, logopédusokból, mentálhigiénés szakemberekből álló utazó csapata is jelentős aránynövekedést tapasztal – a gyerekek segítése, a pedagógusokat célzó tanácsadás során egyre-másra szembesülnek a problémával. Az is nagyon nagy baj, hogy a gyógypedagógusi területen is a pályaelhagyás jellemző.
Előtérben a háttér
A szakemberhiányt jelölte meg a hatékony problémamegoldás legnagyobb akadályának Biróné Károly Anita, a tankerületi központ iskolapszichológusa, ugyanakkor több másik tényezőt is említett:
– A tagozatok "védett közösségein" kívül egyre súlyosbodó problémákkal szembesülünk. Nincs remény a kisebb osztálylétszámokra, illetve az sem jelent valódi megoldást, amikor ott túl sok a "papíros" diák. Pedagógiai asszisztensek pótolják a szakembereket, a tanárok egyre eszköztelenebbek – különösen, amikor a szülői háttér sem támogató.
A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum (DSZC) szakképző intézményeiben is érzékelhető az SNI-s és BTMN-es diákok számának emelkedése, számolt be Pocsainé Varga Veronika, a Centrum főigazgatója:
– A mi elsődleges feladatunk, hogy szakmát és érettségit adjunk diákjaink kezébe – amennyiben szükséges – egyénre szabott tanulási módszerek, fejlesztő foglalkozások segítségével. A szakképzési rendszer átalakulása nyomán bevezetett Dobbantó Program, vagy a rész-szakképesítés megszerzésének lehetősége, valamint az ágazati alapoktatás során biztosított átjárhatóság is ezt a célt szolgálja.
A szülői szerepvállalás hiányára reflektált elsőként Könyves Ágnes, a Pentelei Mentálhigiénés Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium igazgatója:
– Sajnos egyre többször visszatérő gond, hogy a hozzátartozók sincsenek készen arra, hogy érdemben foglalkozzanak az atipikus gyerekekkel – nálunk már igen komolyan felmerül egy "szülősuli" indításának gondolata. Fontos együttműködésről is beszámolhatok: prof. Gyarmati Éva és csapata két éves továbbképzést kezd az Apor Vilmos Katolikus Egyetemen, Atipikus Módszertani Központot is működtetnek, ami segítséget adhat a mi munkánkhoz is! Intézményünkben több sikeres programot futtatunk, a projekt-alapú oktatástól az egyéni haladási út megteremtésén át az országos elismerést kapott Arany Iránytű Programig – természetesen nyitottak vagyunk minden új együttműködés előtt!
A bizalom és együttműködés útján
Fontos kiegészítésekkel reflektált az intézményi hozzászólásokra Kissné Korsós Ágnes, a Fejér Megyei pedagógiai Szakszolgálat Dunaújvárosi Tagintézményének vezetője, valamint Mészárosné Libor Ágnes, az Útkeresés Segítő Szolgálat vezetője. A szakszolgálat vezetője szerint nagyon fontos, hogy a fejlesztések lehető legkorábbi elkezdése mellett minden érintett – a szülők is! – legyen képes életútban gondolkodni; ezért is lényeges az általános és középiskolai szféra "megszólítása" a problémafeltárás és megoldáskeresés során. A segítő szolgálat vezetője kiemelte: nyitottságot és együttműködési készséget tapasztal az oktatási szféra irányából, és szerencsére egyre többen ismerik fel az akut koordináció szükségességét – ugyanakkor elmondta, sokszor valóban nehéz a szülőkkel történő egyeztetés, közös megoldáskeresés.
A két szakember egybehangzóan hangsúlyozta – a bizalom és a gyerekek érdekeinek előtérbe helyezése lehet a hosszú távú együttműködés kulcsa.
Kapcsolódó cikkek:
SNI-s gyerekek: közös problémafeltárás (katt) >>
A kisgyermekek sorsa, jövője a vizsgálat tétje (katt) >>
(Fotó: Végh Zoltán)
A rovat további hírei: Oktatás
DSTV: évet zárt a Vasvári iskola is
2024. júl. 14.
A Vasvári iskola tanévzárójába enged bepillantást a DSTV összeállítása. Gálosfai Tímea igazgató jóvoltából egy picit összegezni is tudjuk a magunk mögött hagyott tanévet – természetesen vasváris szemmel. Hangkép.
"Iskolára Hangoló": játékos foglalkozásokat szervez augusztusban a Máltai Játszótér
2024. júl. 12.
Különleges programsorozattal rukkol ki a Máltai Játszótér/Játszóház: a felső Duna-parti bázison augusztus elejétől a leendő első osztályosoknak szerveznek játékos foglalkozásokat.
DSTV: tanévzáró a Szabó Magda iskolában
2024. júl. 11.
A ballagás után a BIROK Szabó Magda Tagintézménye tanévzárójáról is tudósított a DSTV összeállítása. Mindenkire ráfér a pihenés, de nem lesz egyszerű megszokni a "csendesebb" mindennapokat a nyári szünetben. Hangkép.
DSTV: elballagtak az "aranyos" diákok is
2024. júl. 10.
A tanév végének egyik meghatározó eseménye a ballagás – nem volt ez másként az Arany János Általános Iskolában sem, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény két nyolcadikos osztálya vett búcsút az alma matertől a napokban. Hangkép.
DSTV: elballagtak a Szabó Magda iskola diákjai is
2024. júl. 08.
Két osztály diákjai búcsúztak iskolájuktól, derül ki a DSTV összegzéséből. A református intézmény igazgatója szerint nemcsak a tanulmányi eredményeikre lehetnek büszkék, hanem arra is, hogy a jövőben méltón képviselik az iskola hagyományait és szellemiségét. Hangkép.
DSTV: szabadtéri tanterem a Vasváriban
2024. júl. 07.
A tanév utolsó napja is tartogatott meglepetést a Vasvári iskola diákjai számára, derül ki a DSTV összegzéséből. Szalagátvágással, köszöntővel, majd íjászbemutatóval vehették birtokba a nebulók az intézmény új, szabadtéri tantermét – az éles bevetés persze a jövő tanévig vár. Hangkép.
A friss diplomásokat ünnepelték az egyetemen
2024. júl. 06.
Teltházas volt a Dunaújvárosi Egyetem diplomaátadó ünnepsége múlt pénteken. Ezúttal összesen 298 hallgató tett sikeres államvizsgát az elmúlt hetekben.